Belföld

Elismeréssel emlékeztek Antall Józsefre

„Egy slampos diktatúrából a képviseleti demokráciába vezették az országot”

Az 1990-es, első szabadon választott parlamentről rendezett emlékkonferencián Orbán Viktor azt mondta, 1994-ben a felelőtlen ígéretekkel, 2006-ban az őszödi beszéddel, 2008-ban a gazdasági válsággal siklatták ki a rendszerváltást. A miniszterelnök szerint az 1990-ben kezdődött korszaknak a 2010-es alkotmányos forradalommal kellett lezárulnia.

Orbán 20150507
Orbán Viktor: Sokan már csak a rendszerváltozás fonákját látják (Fotó: Csudai Sándor)

„A kilencvenes években nem gondoltuk volna, hogy olyan lehetőségekhez jutunk, amilyeneket most kiharcoltunk. Ma van elegendő felhatalmazásunk, hogy végrehajtsuk a polgári Magyarország programját” – jelentette ki Orbán Viktor a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala által szervezett emlékkonferencián a Parlamentben. A miniszterelnök szerint a következő három év feladata, hogy berendezzék a polgári Magyarországot úgy, ahogyan azt huszonöt éve megálmodták. Ez sem kisebb feladat, mint a rendszerváltás vagy a 2010-es, békés, de elsöprő erejű alkotmányos forradalom győzelemre vitele volt – tette hozzá. Az elmúlt öt évben a kormányfő szerint bebizonyosodott, hogy összefogással reménytelennek tűnő dolgokat is meg lehet oldani. Beindították a gazdaságot, megadóztatták a nemzetközi cégeket és a bankokat, hazaküldték az IMF-et, és megszületett Európa legkorszerűbb alaptörvénye.

A kormányfő beszélt arról is, hogy egyre kevesebben vannak, akik a rendszerváltozást átélve annak színét, és egyre többen lesznek, akik életkoruk miatt már csak a fonákját látják. Felidézte, hogy a szabadon választott parlament megalakulásakor az ország területén szovjet csapatok állomásoztak, tagjai voltunk a KGST-nek és a Varsói Szerződésnek, gazdaságilag a csőd szélén álltunk. Ezért az első parlament képviselőjének, kormánytagnak és különösen miniszterelnöknek lenni nem jelentett életbiztosítást. „Méltó ezért most a legnagyobb tisztelet és elismerés hangján megemlékezni Antall Józsefről, a szabad Magyarország első miniszterelnökéről” – hangsúlyozta Orbán Viktor, nagy tapsot kiváltva. Hozzátette, Antallra szabta ki a sors azt a feladatot, hogy „egy slampos diktatúrából a képviseleti demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba vezesse át az országot”. Mint mondta, a képviselők és a kormány emberfeletti munkát végeztek, azonban a piacgazdaság megteremtésével együtt járt a munkanélküliség, az infláció, a reális piaci árszínvonal, az iparvállalatok válsága, miközben az emberek nyugati színvonalon szerettek volna élni. Ezért könnyen rá lehetett játszani a Kádár-rendszer iránti nosztalgiára, amivel 1994-ben, a következő választáson lényegében kisiklatták a rendszerváltást. 2010-re a magyarok többsége a rendszerváltás vesztesének érezte magát, a 2008-as pénzügyi válság után megfogyatkozott a bizalom a szabályozatlan piacgazdaság és a liberális demokrácia iránt.

Az igazi töréspontot 2006 ősze jelentette, az őszödi beszéd napvilágra kerülésének időpontja. „Nehéz eldönteni, hogy a hazugság beismerése, vagy az azt követő magyarázkodás volt-e súlyosabb” – mondta a kormányfő. Emlékeztetett, az egész rendszerváltozás-kori elitre kenték azt a felelősséget, ami az akkori miniszterelnököt és pártját terhelte. „Így jutottunk el az ország érdekéért a saját életét feláldozó miniszterelnöktől a saját politikai túléléséért az ország érdekét feláldozó miniszterelnökig” – érzékeltette a különbséget Antall József és Gyurcsány Ferenc között Orbán Viktor. Kijelentette, a gazdasági mellett a bizalmi válság volt az ok, amiért az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásával kezdődő korszaknak 2010-ben le kellett zárulnia.


Röviden

Boross Péter volt miniszterelnök, a Veritas Tanácsadó Testületének elnöke kijelentette, a történelemtorzítással és önmarcangoló, önlebecsülő történetírással szemben a Veritas, nevéhez illően, kimondja az igazságot.

Kádár Béla akadémikus, az Antall-kormány külgazdasági minisztere szerint a társadalom nyugati életszínvonalat várt a rendszerváltozástól, miközben az épp egy gazdasági válság közepén zajlott.

Lánczi András filozófus szerint a rendszerváltozás intézményei a polgárháborútól megóvták az országot, de nem vittek közelebb a morális közmegegyezéshez. Az alakult ki, hogy ami az egyénnek jó, azt semmi sem írhatja felül.

Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a titkosszolgálatnak biztosítania kellett az MSZMP pozícióit az ellenzéki csoportok törvénytelen megfigyelésével, bomlasztásával, lejáratásával és az iratmegsemmisítésekkel.


visszanyert önrendelkezés, egyetemes felelősség

Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy „minden meghiúsult várakozás, vágy és csalódás ellenére a 20. század magyar történelmének nagy fordulópontjai, két világháború, német és orosz megszállás, vérbe fojtott forradalom közül a rendszerváltozás volt az egyetlen, amely nem vereséget, vérveszteséget, rabságot hozott, hanem – legalább is részlegesen – visszanyert önrendelkezést, szabadságot és függetlenséget. Ezekért a történelmünk során oly sokan oly sokat áldoztak, de oly keveseknek adatott meg”. A házelnök idézte az alaptörvény preambulumát, amely szerint Magyarország 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Kövér László elmondta, a rendszerváltozás lehetőséget teremtett arra, hogy a demokratikus Magyarország a ráerőszakolt internacionalista nemzetárulás után vállalhassa az egyetemes magyarság iránti felelősséget és kötelezettséget. A házelnök szerint az utódok nem fogadták meg Varga Bélának, a nemzetgyűlés egykori elnökének huszonöt évvel ezelőtt, a parlamenti alakuló ülésen elmondott, nemzeti egységet sürgető szavait. A politikai oldalak álláspontjai a legtöbb kérdésben ugyanis nem közeledtek, hanem távolodtak a nemzeti minimumtól. Egyre növekvő adóssága a politikai elitnek, hogy ezt a helyzetet nem tudja megszüntetni – tette hozzá. Hangsúlyozta, a mindenkori népképviselet valamennyi tagjának szívén kell viselnie, hogy „az önérdek soha nem kerülhet a közérdek elé, hogy felelősségük a nemzet jövője iránt egyetemleges, hogy a jövő nem tehető kockára a pillanat feletti uralomért, hogy a negyed évszázaddal ezelőtti rendszerváltozás vívmányaként a hatalom birtokosai mindig elszámoltathatók és leválthatók. Ha ezt mindannyian elfogadják, akkor valóban joggal bízhatunk abban, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz”.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom