Belföld

Elhunyt Schweitzer József

A Kozma utcai zsidó temetőben helyezték pénteken örök nyugalomra

Végső búcsút vettek Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbitól pénteken Budapesten, a Kozma utcai zsidó temetőben. A temető zsúfolásig megtelt ravatalozójában két tanítványa, Verő Tamás és Radnóti Zoltán búcsúztatta a 93. életévében előző nap elhunyt főrabbit, a Rabbiképző Intézet egykori igazgatóját. A kormányfő együttérzését fejezte ki a családnak.

A szertartáson Verő Tamás rabbi igaz embernek, igaz rabbinak nevezte Schweitzer Józsefet, aki továbbvitte, sőt túlszárnyalta elődeinek munkásságát. Hosszú élete során generációkat kötött össze, folytatta egy nemzedék munkáját, amelyet elpusztítottak a soában, és gondoskodott arról, hogy kineveljen egy új nemzedéket, amelyik továbbviszi az eszméket.
Radnóti Zoltán rabbi Schweitzer József élettörténetét felidézve hangsúlyozta: az életrajzi adatok szárazak ugyan, mégis tükröződik bennük "a világtörténelem leghosszabb százada", a 20. század. 

Schweitzer József halála miatt levélben fejezi ki együttérzését a családnak Áder János államfő. Kegyeleti okok miatt a levelet a csütörtökön elhunyt nyugalmazott országos főrabbi családjának vasárnap kézbesítik. Áder János levelének nyilvánosságra hozataláról Schweitzer József családja dönt.
Együttérzését fejezte ki Orbán Viktor kormányfő Schweitzer József családjának. A gyászolóknak írt levelében a miniszterelnök emlékeztetett: Schweitzer József "mindig igaz emberként, alázattal és türelemmel végezte a Mindenható által neki szánt szolgálatot". Mint fogalmazott, a történelem viszontagságaiban edződött, erős, mégis nyugodt személyisége, műveltsége és segítőkész hozzáállása a magyar zsidó kulturális és tudományos élet ikonikus alakjává tette őt. 

"Feleségemmel együtt hálával gondolunk rá, és köszönettel emlékezünk arra, milyen lelkesen és érző módon mutatta meg nekünk a zsidó élet szépségeit" - írta a miniszterelnök, aki szerint Schweitzer József távozása Magyarország számára olyan veszteség, amiért csak hosszú és tartalmas élete során rabbiként, tudósként, tanárként és közéleti személyiségként elért eredményei kárpótolhatnak.

A fővárosi önkormányzat saját halottjának tekinti a korábbi főrabbit. Tarlós István főpolgármester közleményében azt írta: "Őszinte együttérzésemet fejezem ki a családnak és Schweitzer József vallási közösségének. Schweitzer József tevékenységét és személyiségét nagyra értékelem".
A Fidesz-frakció megrendüléssel értesült Schweitzer József haláláról. "Tisztelettel adózunk élete és munkássága előtt, amellyel mély nyomot a magyar-zsidó kulturális és tudományos örökségben" - írta a párt.
A KDNP megrendülve értesült Schweitzer József haláláról. A kisebbik kormánypárt részvétnyilvánításában azt írta: a korábbi főrabbi személyében "egy olyan mélyen hívő, hiteles ember távozott közülünk, aki a zsidó–keresztény párbeszéd és a társadalmi béke elkötelezett híve volt".
Az MSZP elnöke azt írta: Magyarország elveszített egy igaz embert. Tóbiás József szerint távozása azért is különösen fájdalmas, mert a béke és a szeretet embere volt egy viszályoktól szétszabdalt korban. "Míg élt, reményt nyújtott mindazoknak, akik bíznak abban, hogy Magyarország jövőjét a testvériség és egymás megértése fogja jellemezni" – fogalmazott, hozzátéve: a nyugalmazott főrabbi ezt hagyta örökségként.
Az Együtt közleménye szerint Schweitzer József volt talán az utolsó abból a nagy generációból, amelynek tagjai amellett, hogy vallási vezetők voltak, igazi tudósként, gondolkodó értelmiségiként és magyar humanistaként élték az életüket. "Egy nagyszerű embert, egy legendás tudóst, egy igazi mesebeli bölcs rabbit veszített most el nemcsak a magyar zsidóság, de az egész magyar nemzet" – fogalmazott az ellenzéki párt.
A Nemzeti Örökség Intézete nevében együttérzését fejezte ki Radnainé Fogarasi Katalin elnök.


lead szs
Munkássága elismeréseként 1995-ben Kisebbségekért-díjat, 1996-ban Pro Urbe Budapest kitüntetést, 1997-ben Széchenyi-díjat, 1998-ban Pázmány Péter-díjat, 2000-ben Scheiber Sándor-díjat, 2001-ben a Francia Köztársaság Becsületrendjét, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, 2005-ben Prima-díjat, 2006-ban Várhegyi György-díjat kapott, 2007-ben Radnóti Miklós-díjat kapott. 2003-ban Budapest díszpolgárává választották. 2007-ben a pozsonyi Ferdinand Martinengo Társaság Békeharangok - üzenet az egyesült Európának elnevezésű emlékéremmel tüntette ki. 2011-ben Magyar Örökség-díjjal jutalmazták, amelyet nem vett át.

1991 óta volt a Keresztény-Zsidó Társaság társelnöke. 1990-ben beválasztották az izraeli Egyetemes Héber Civilizációoktatási Társaság vezetőségébe, 1991-ben társelnöke lett a Keresztény-Zsidó Társaságnak, 2002  májusában megválasztották a Magyar Hebraisztikai Társaság (MHT) elnökévé.
Tagja volt az MTA Doktori Tanácsa vallástudományi szakbizottságának. Kutatási területe a zsidó teológia, a magyarországi zsidóság története. Megírta a Pécsi Izraelita Hitközség történetét, a Tolna megyei zsidók történetét, kiadta A zsidóság a magyar művelődés századaiban és Uram, nyisd meg ajkamat címmel válogatott tanulmány- és esszékötetét.
Címzetes egyetemi tanára volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, előadó tanára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hebraisztikai Tanszékének, díszdoktora a Károli Gáspár Református Egyetemnek és a New York-i Jewish Theological Seminary-nak. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia 2006-ban avatta tiszteletbeli tanárává.