Belföld
Elfogadta az idei büdzsét a Fővárosi Közgyűlés
"Nehéz és feszített helyzetben gazdálkodik Budapest"
Végrehajtható és biztonságos a fővárosi önkormányzat idei költségvetése - nyilatkozta Tarlós István főpolgármester a köztévében. Szinte példátlan módon még ellenzéki szavazatot is kapott a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. Tarlós István elmondta, hogy folytatódnak azok a fejlesztések, amelyeket a kormánnyal közösen elhatározva elindítottak.
Az elfogadott rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 228 milliárd 86 millió 173 ezer forintban, míg kiadásait 313 milliárd 529 millió 61 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 85 milliárd 442 millió 888 ezer forintos hiányt az előző év költségvetés 70 milliárd 442 millió 888 ezer forintos maradványának igénybevételével, valamint a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 15 milliárdból finanszírozzák.
A testület 21 igennel, 7 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a költségvetést.
Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes azt mondta: nehéz és feszített helyzetben gazdálkodik a fővárosi önkormányzat, a költségvetés biztosítja a főváros működését és a szükséges fejlesztéseket. Ugyanakkor megjegyezte, hogy továbbra sem teljesen megoldott a közösségi közlekedés finanszírozása.
Kocsis Máté (Fidesz) önkormányzati és rendészeti tanácsnok kijelentette: a költségvetés stabil és kiszámítható.
"A főváros maradéktalanul, jó színvonalon teljesíti a kötelező feladatait és széles körben teljesíti az önként vállalt feladatait" - mondta.
Odaítélték a Csengery Antal-díjakat
Idén is öt újságíró veheti át a Csengery Antal-díjat márciusban a magyar sajtó napja alkalmából - döntött ülésének zárt szakaszában a Fővárosi Közgyűlés.
A képviselők határozata alapján a díjat idén Balla László, az MTVA/MTI tudósítója, Barta Balázs szabadúszó újságíró, Exterde Tibor, az InfoRádió műsorvezetője, Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke és Schillinger Erzsébet, a XII. kerületi Hegyvidék című lap főszerkesztője veheti át
A Csengery Antal-díjat 2006-ban ítélte oda először a főváros, ezzel is emléket állítva a '48-as reformnemzedék kiemelkedő személyiségének, aki egy személyben volt kora vezető szerkesztője, kulturális menedzsere, közgazdásza, politikusa és a korabeli pesti szellemi élet központi alakja.
Az elismerés azoknak az újságíróknak, médiában dolgozó személyeknek, közösségeknek adható, akik huzamos időn át magas színvonalú, hiteles, pontos, tárgyilagos és gyors tájékoztatást adtak a fővárost és a Fővárosi Önkormányzat működését érintő hírekről, információkról az írott és elektronikus médiában. A díj odaítélésére a főpolgármester tesz javaslatot.
Kitért arra, hogy az előterjesztők befogadták azon javaslatát, amely tanácsnoki keretét 25-ről 5 millió forintra csökkenti, és az így fennmaradó 20 milliót a Budapesti Rendőr-főkapitányság támogatására fordítják. Ezzel a tavalyi 80 milliós támogatási összeg változatlan marad.
Kovács Péter (Fidesz), a költségvetési bizottság elnöke azt mondta, hogy a főváros legfontosabb feladata a közösségi közlekedés működésének biztosítása, és ez maradéktalanul megvalósul a költségvetéssel. Közölte, a fejlesztéseket a fővárosi önkormányzat, az állam és Európai Unió közösen valósítja meg. Szólt arról is, hogy folytatódik a fővárosi útfelújítási program, nagy valószínűséggel nyáron és ősszel útfelújítások lesznek Budapesten.
Azokra az ellenzéki kijelentésekre, hogy évek óta csökken a főváros költségvetése, Kovács Péter úgy reagált: a bírálók csak az egyik oldal összegeit hasonlítják össze, hiszen a bevételek mellett a kiadások is csökkentek. Példaként említette, hogy az állam átvette az egészségügyi és oktatási intézményeket.
Az elfogadott előterjesztésben azt írták, hogy az idei költségvetési törvény az előző évihez hasonlóan a feladatfinanszírozás elvén alapul. Az így biztosított állami támogatások a legtöbb feladat esetében nem térnek el jelentősen az előző évi támogatástól. 2015-ben ugyanakkor a költségvetési törvény 24 milliárd forintot adott a közösségi közlekedés ellátására, míg a 2016-os költségvetési törvényben a feladatra szánt támogatás 6 milliárd forinttal csökkent. A kötelezően ellátandó közösségi közlekedési feladat biztosításához az állam 18 milliárd forintos támogatással járul hozzá.
Az államháztartásból származó működési célú támogatások az előző évinél 7,8 milliárd forinttal nagyobb összegben tervezhetők. Ennek elsődleges oka, hogy noha a központi kormányzat 2016-ban 6 milliárd forinttal kevesebb támogatást biztosít a helyi közösségi közlekedés finanszírozására, beterveztek 12,4 milliárd forint állami támogatást a helyközi közösségi közlekedés finanszírozására. Továbbá a fővárosi önkormányzat nem tervezi, hogy 2016-ban befizetési kötelezettséget írjon elő a Csarnok- és Piacigazgatóságnak.
A közhatalmi bevételek 14,7 milliárd forinttal haladják meg az előző évi tervezett előirányzatot. Ez elsősorban az iparűzési adónak köszönhető, amely összfővárosi szinten a 2015-ös 209 milliárd forinthoz képest 232 milliárdban tervezhető.
A fővárosi önkormányzatra jutó, 121,8 milliárd forintra tervezett iparűzésiadó-bevétel 15 milliárddal haladja meg az előző évi tervszámot. Az idegenforgalmi adó tervezett 77,1 millió forintos bevétele tartalmazza a Margitszigethez kapcsolódó, nem megosztandó bevételt, valamint a fővárosi önkormányzat 3,1 millió forintos részesedését a megosztott bevételekből. Az egyéb közhatalmi bevételek előirányzata 271,5 millió forinttal elmarad a 2015-ös előirányzattól.
A reálisan tervezhető osztalékbevételek mértéke több mint 1,7 milliárd forinttal csökkent a 2015. évihez képest. A csökkenés elsősorban a BVK Holding Zrt. leányvállalataihoz kapcsolódik, amelyek közül kizárólag a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től várható - félmilliárd forintnyi - osztalék.
A reálisan tervezhető működési kiadások 18 százalékkal nőttek a 2015. évi eredetileg tervezetthez képest. Ennek elsődleges oka, hogy a közösségi közlekedéshez kapcsolódóan 2015-ben a forrásigényhez képest 15 milliárd forinttal kevesebbel lehetett csak számolni. Az idei évben betervezték a teljes, várhatóan felmerülő működési kiadást a közösségi közlekedéshez kapcsolódóan.
Budapest idei költségvetése szerint a BKK a tavalyinál 20 milliárd forinttal többet, 91 milliárd forintot kap a közösségi közlekedés szervezésére. A büdzsé készítői ezzel összefüggésben megjegyzik, hogy a feladatra 18 milliárd forint állami támogatást kap a város, míg további 12,5 milliárd forintra ígéretük van a kormánytól.
A főváros kulturális feladatokra a 2015-ösnél 518 millió forinttal, vagyis 4,1 százalékkal kevesebbet, 12 milliárd forintot költ 2016-ban, sportra pedig 466 millióval, 62 százalékkal kisebb keret jut, 285 millió forint.
Döntés született a vizes vb-hez kapcsolódó fejlesztésekről
A 2017-es, Budapesten megrendezendő vizes világbajnoksághoz kapcsolódó egyes fejlesztések megvalósításáról is döntött a testület, amely egyebek mellett határozott a világbajnokság egyik központi helyszínéül szolgáló Margitsziget csatornázásáról és a gerincút felújításáról összesen mintegy 3,5 milliárd forint értékben.
A javaslatot 25 igen és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
Felújítják a rendezvényhelyszínek közötti Dráva utcai csomópontot több mint egymilliárd forintból.
Megújítják a pesti rakpart Kossuth tér és Dagály fürdő közötti szakaszát is. A tervezett gyalogos és kerékpáros sétány biztosítja majd a közvetlen kapcsolatot a belváros és a világbajnokság fő helyszíne között. A tervezői becslés alapján a megvalósítás várható költsége mintegy bruttó 6,2 milliárd forint, amelyhez bruttó 5,6 milliárd forint kormányzati támogatás várható.
A beruházások kivitelezőjének kiválasztására közbeszerzési eljárást írnak ki.
A tervek között szerepel az is, hogy a Dagály úszókomplexumnál kikötőket létesítenek, a Kossuth Lajos tér, a Batthyány tér és a margitszigeti rendezvénytér közötti vízi közlekedéshez. A fejlesztés becsült költsége mintegy bruttó félmilliárd forint, amelyhez kormányzati támogatás várható.
Egy, a szavazás előtt benyújtott előterjesztés elfogadásával arról is határozatak, hogy a Róbert Károly körút felújítására összesen több mint 2 milliárd forintot fordítanak idén és jövőre, a Népfürdő utcai híd megújítására 386 millió forintot, az Esztergom utcai híd renoválására 584 millió forintot, a Kárpát utca felújítására pedig 381 millió forintot.
MSZP: A kormánynak kiszolgáltatott költségvetése lehet Budapestnek
Az MSZP szerint a főváros idei költségvetése "nyílt beismerése annak, hogy Budapest kizárólag arra kap pénzt, amit Orbán Viktor és emberei jóváhagynak". Szaniszló Sándor, a szocialisták budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón elmondta, az idei budapesti költségvetés 85 milliárd forintos hiányt állandósít, emellett 2010-hez képest további 200 milliárd forintos elvonást is tartalmaz, hiszen míg 2010-ban 535 milliárd forint volt a kiadási főösszeg, addig idén ez már csak 313 milliárd forint.
"A főváros emiatt garázsvásár módjára értékesíti a még piacképes vagyontárgyait" - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a városvezetésnek ehelyett a kormánytól vissza kellene vennie az elvett források nagyobb részét.
Szaniszló Sándor ismertette pártja azon javaslatát, amely tízmillió forintos segélyalapot hozna létre a budapesti iskolák támogatására, amelyek "az elhibázott központosítás" miatt szavai szerint sokszor már fűtésszámláikat sem tudják fizetni.
Az MSZP képviselője örömét fejezte ki amiatt, hogy Tarlós István főpolgármester leállította a Bálna épületének értékesítését.
Kiterjesztik a forgalomkorlátozást szmogriadó esetén
Bővítette a szmoghelyzeti riasztási fokozatban a forgalomkorlátozás által érintett járművek körét a Fővárosi Közgyűlés: a korábbi korlátozás által érintett környezetvédelmi osztályokba sorolt járműveken túl érintettek lettek az Euro-2-es benzines és dízelüzeműek is.
A javaslatot 23 igen szavazattal 4 ellenzéki tartózkodás mellett fogadták el.
A változtatással a korábbi 7-8 százalékról (46-76 ezer gépjármű) 29-32 százalékra (186-307 ezer gépjármű) bővül a szmogriadó alatt Budapestről kitiltott autók aránya, azzal, hogy a korábbi, fekete matricás szabályozást kiterjesztették a 2-es, illetve 4-es jelű környezetvédelmi besorolásra (amely nem azonos Euro-besorolással).
A közgyűlés döntése alapján a szmogriasztás magasabb korlátozási fokozata esetén az Euro-3 szabályokat teljesítő dízeljárművek sem közlekedhetnek, így ekkor a korlátozás aránya 38-41 százalékra (240-395 ezer gépjármű) nőhet.
Az elfogadott előterjesztésban rámutattak arra, hogy a módosítás által érintett autók már több mint 15 évesek, jellemzően 16 és 19 év közöttiek.
Jobbik: Szegénységi bizonyítvány Budapest idei költségvetése
A Jobbik szerint Budapest idei költségvetése valójában egy szegénységi bizonyítvány, hiszen az fejlesztesekre csak akkor hagy lehetőséget, ha azok elengedhetetlenül szükségesek.
Tokody Marcell a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón elfogadhatatlannak nevezte, hogy a költségvetés sok helyen csökkentett kiadásokkal számol. Példaként említette a környezetvédelmi alap támogatásának 68,5 százalékos, a Budapesti Rendőr-főkapitányság finanszírozásnak 25 százalékos csökkentését, továbbá azt, hogy az önkormányzati feladatellátás tartaléka a korábbi 800 millió forintról nullára zuhant.
Tokody Marcell kiemelte, a közműcégek rezsicsökkentés miatti folyamatos kompenzációigénye további kockázatokat rejt a költségvetésben. A rezsicsökkentést ezzel tulajdonképpen az állampolgárok fizetik meg, csak nem közvetlenül, hanem az önkormányzaton keresztül - értékelt.
Milliárdos hitellehetőség fürdőfelújításokhoz
A Közgyűlés döntése értelmében a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. 1,9 milliárd forintos hitelt vehet fel három fürdő fejlesztéséhez. A testület egyhangúlag döntött.
Az 1,9 milliárd forint összegű hitelből 1,2 milliárdot a Palatinus Fürdő főépületének rekonstrukciójára és téliesítésére fordítanának. Félmilliárd forintot a Széchenyi Gyógyfürdő gépészeti korszerűsítésére, 200 milliót pedig a Paskál Strandfürdő téliesítésére használnának fel.
A Palatinus Fürdő esetében a tervezett összköltség 2,2 milliárd forint, a Széchenyi Gyógyfürdő esetében 1,5 milliárd, a Paskál Strandfürdőben a tervezett munkálatok költsége 1,1 milliárd forint.
A Palatinus Fürdő főépületének rekonstrukciója során az eredeti állapotok visszaállítása a cél az oda nem illő épületrészek elbontásával, átépítésével; továbbá a kültéri termál- és úszómedencék mellé egy wellness egység épül. A főépület eredeti Janáky-féle állapotának visszaállítása mellett egy új alagsori wellness-funkció kialakítása szerepel a tervekben, a szükséges kiegészítő terek megvalósításával: fűtött öltözők, fittnesz-terem, büfé, iroda, gyógyászati és kiszolgáló egységek.
A beruházás fő célja, hogy az épület illeszkedjen a Margitsziget új arculatához, szerves része legyen a közelgő hazai rendezésű vizes világbajnokságnak - olvasható az elfogadott javaslatban.
A Széchenyi Gyógyfürdő gépészeti korszerűsítése kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy egy esetleges leállás, üzemzavar napi 10 millió forint bevételkiesést jelentene. "A működési kockázat magas fokú, ezért a beruházás tovább nem halasztható" - írták.
A Paskál Strandfürdő téliesítése kapcsán azt közölték, hogy az egész évben működő termálfürdő és a tanmedence kialakítása a korábbi strandfunkció megtartásával szervesen illeszkedik a BGYH stratégiai tervébe, mivel erősíti a társaság piaci pozícióját és növeli a fürdő és a BGYH jövedelmezőségét.
A Dagály Fürdő "üzemeltetésének elvesztéséből" származó veszteséget a BGYH az éves nyitva tartással, valamint a gyógyászati szolgáltatások "áthelyezésével részlegesen képes kompenzálni".
Az elfogadott javaslat szerint a strand jelenleg kis mértékű veszteséget termel üzemi szinten, a teljes éves működés révén stabilan nyereséges üzemeltetés várható.
A Jobbik képviselője szólt arról is, hogy a főváros oktatási és egészségügyi feladatainak korábbi állami átvállalása romló szolgáltatásokat hozott, ezért aggódva figyelik, hogy a kormány most a kéményseprést és a hulladékgazdálkodást is központosítani szeretné.
LMP: Megalapozatlan a költségvetés
Az LMP szerint a főváros vezetése a folyamatos vagyonfelélés ellenére csak több megalapozatlan bevétellel tudta elkészíteni Budapest idei költségvetését.
Csárdi Antal, az ellenzéki párt budapesti képviselője szerdán, a Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatóján példaként említette, hogy a városvezetés aránytalanul magas parkolási bevételekkel számol. Elfogadhatatlannak nevezte továbbá, hogy a büdzsében szerepel a 12,6 milliárd forintos állami támogatás az agglomerációs közlekedésre, miközben arról nincs hivatalos megállapodás.
Kiemelte, hogy a 3-as metró felújítását csak úgy tartják elfogadhatónak, ha a vonal használatát a mozgáskorlátozottaknak is lehetővé teszik.
Csárdi Antal a rendőrség által betarthatatlannak nevezte a városvezetés szmogriadóról szóló javaslatát, amely az autók környezetvédelmi besorolása alapján vezetne be tiltásokat. Az LMP ezért azt javasolja, hogy Budapest térjen vissza ahhoz a gyakorlathoz, amelyben a páros és páratlan rendszámmal rendelkező autók csak váltott napokon közlekedhetnek a szmogriadó alatt.
PM: Az eladósodás és a szűkölködés évei következnek
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az eladósodás és a szűkölködés évei következnek Budapesten a város idei költségvetése alapján. Karácsony Gergely, az ellenzéki párt budapesti képviselője, Zugló polgármestere sajtótájékoztatón elmondta, a büdzsén jól látszik, hogy Budapest kimarad az uniós fejlesztési forrásokból, továbbá az is, hogy a kormány politikája és a rezsicsökkentés mekkora károkat okoz.
Miközben a kormány különböző sport- és más kimelt beruházásokat sok milliárd forintokkal támogat, addig például a 3-as metró felújítása csak hitelből valósítható meg - fejtette ki, hozzátéve, ez is azt mutatja, hogy a költségvetés hitelfelvétel és vagyonfelélés nélkül nem állja meg a helyét.
Karácsony Gergely további intézkedéseket sürgetve kitért a szmogriadóról szóló rendelet napközben tervezett módosítására is. A PM a Levegő Munkacsoporttal közösen kidolgozott indítványában azt kezdeményezi, hogy a főváros térjen vissza ahhoz a korábbi gyakorlathoz, amely alapján szogriadó idején a páros és páratlan rendszámmal rendelkező autók váltott napokon közlekedhetnek - fejtette ki az ellenzéki képviselő, aki szerint a szmogriadó alatt a robogóknak sem lenne szabak közlekednia a nagykörúton belül, ahol azonban a tömegközlekedést ingyenessé kellene tenni.
DK: Válságköltségvetése van Budapestnek
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Budapest válságban van és ezt jól mutatja az idei büdzséje is, amely egy válságköltségvetés.
Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a városvezetés 2010 után letért arról az utról, amely a működési megtakarításokkal teremtett fedezetet a fejlesztésekre.
Kiemelte, a költségvetés kiadásai és bevételei közti 85 milliárd forintos különbségből 70 milliárd forintot a tartalékokból, míg 15 milliárd forintot hitelfelvételből teremtenének elő.
Gy. Németh Erzsébet kockázatként említette, hogy a bevételek között szerepel 12,6 milliárd forint, amelyet a kormány ígért meg az agglomerációs közlekedésre, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalata alapján ennek folyosítása kétséges.
A DK képviselője szólt továbbá arról is, hogy a közgyűlés azért vette le napirendjéről a 3-as metró pótlására szánt új buszok beszerzését, mert a kérdésben nincs egyetértés a főpolgármester és a Fidesz között. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy értesüléseik szerint felmerült az óbudai buszgarázs bezárása, ami 650 munkahelyet veszélyeztetne.
Gy. Németh Erzsébet sajtótájékoztatója végén a csepeli HÉV villamosvonallá alakításának terve ellen tiltakozott arra hivatkozva, hogy a kérdésben egyetlen helyi lakos véleményét sem kérték ki.