Elfelejtette az AB-döntést a baloldal

A Népszabadság hétfői cikke után az októberi kvótaellenes népszavazás kapcsán újra fellángolt a vita a levélben szavazás rendszerének átalakításáról. Lapunk már június végén megírta, hogy a betelepítési kvóta elleni népszavazás lesz az első olyan országos referendum, amelyen a megváltozott szabályok értelmében a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külhoni magyarok is szavazhatnak. A több mint negyedmillió külhoni magyar állampolgár október 2-án ugyanúgy levélben adhatja majd le voksait, mint az országgyűlési választáson. Velük ellentétben a magyarországi lakhellyel rendelkező, de a népszavazás napján külföldön tartózkodó magyarok csak személyesen, a helyi külképviseleteken szavazhatnak majd. Ehhez szeptember 24-én 16 óráig fel kell vetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.

Az említett cikkre reagálva az MSZP ismét arra szólította fel a kormányt, hogy a külföldön élő magyaroknak is biztosítsa a levélben szavazás lehetőségét. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője kijelentette, hogy a magyar választási rendszer alkotmányellenes, mivel nem érvényesíti az egyenlő választójogot. A felvetés azért is furcsa, mert az Alkotmánybíróság április 19-én hozott határozatában megállapította, nem alaptörvény-ellenes, sőt van ésszerű indoka a két választási csoport megkülönböztetésének. Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke ráadásul több fórumon jelezte, csak akkor kezdeményezik a választási szabályok módosítását, ha az AB alaptörvény-ellenességet állapít meg.