Egymás tisztelete a kulcs, amely kapukat nyithat mindannyiunk számára

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.

"A kirekesztés kevesebbé, az egymásnak megadott kölcsönös tisztelet azonban gazdagabbá tesz mindannyiunkat" - hangsúlyozta Áder János. Az államfő szerint az egymásnak megadott tisztelet lehet az a kulcs, ami kaput nyithat számunkra, hogy még közös múltunk szégyenéből és fájdalmából is új világot formálhassunk. 

Áder János ünnepi beszédében kiemelte: a tisztelet, mindenkit megillet, a legszegényebbeket, a legelesettebbeket is.  Mindenkit, aki maga is tiszteletben tartja mások szabadságát, emberi jogait, emberi méltóságát. Politikai nemzetünk erejét növeli, ha tiszteljük egymásban az embert, és tiszteljük egymásban a magyart - fogalmazott a köztársasági elnök, aki őszintén kívánta, hogy a 21. század magyarsága erre a tiszteletre építse fel önbecsülését.

Országszerte emlékezünk 
Szombaton délután Ceija Stojka életművéből nyílt kiállítás Megszégyenítve címmel a VIII. kerületi, Mátyás téri Gallery8-ban. A kiállítás szubjektív válogatást mutat be a tavaly elhunyt roma származású holokauszt-túlélő életművéből.
Délután öt órakor indult civilek által szervezett menet a VIII. kerületi Horváth Mihály térről a IX. kerületi Nehru partra a Roma Holokauszt Emlékművéhez, ahol koszorúzás és gyertyagyújtás lesz.
A Veszprém megyei Thury-várnál a roma holokauszt Grábler-tavi áldozatairól emlékeztek meg. Köszöntőt mondott Talabér Márta várpalotai, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester, valamint Babai János, a Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. 
Várpalotán este Trócsányi László igazságügyi miniszter mond beszédet a roma holokauszt emléknapja alkalmából, a Grábler-tónál. 
Pécsett délután tartották a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület megemlékezését a Rácz Aladár Közösségi Házban.  

Azért gyűltek össze, hogy az auschwitzi haláltáborba deportált cigányok kíméletlen megsemmisítésének 70. évfordulóján közösen ítéljék el "a második világháborús népirtások aljas kiagyalóit, sem Istent, sem embert nem tisztelő kegyetlen végrehajtóit" - mondta.

"Azért gyűltünk össze, hogy közösen utasítsuk el a faji megkülönböztetés minden formáját, minden megnyilvánulását. Azért gyűltünk össze, hogy közösen mondjuk ki, okultunk az európai történelem és saját történelmünk egyik legfájdalmasabb leckéjéből. Azért gyűltünk össze, hogy a mai napon közösen tegyük nyilvánvalóvá, hogy amikor a cigány holokauszt áldozataira emlékezünk, nem csak a megszomorítottak, megalázottak, meghurcoltak és tömegesen elpusztítottak emlékének adózunk" - fogalmazott. 
Áder János hangsúlyozta: mindenkinek tudnia kell, hogy azokban a vészterhes időkben bárki áldozattá válhatott. Bárki, akinek a náci eszme alapján nem volt megfelelő a származása, nem volt megfelelő a vallása, nem volt megfelelő a politikai hovatartozása. A történelem megtanított minket arra, hogy minden diktatúra legelőször a személyes szabadságot és az emberi méltóságot veszi célba - fűzte hozzá. 

A nemzetközi és országos megemlékezőkhöz csatlakozva az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetői, Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára július 31-én a Holokauszt Emlékközpontban emlékkoncerten, Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár augusztus 2-án Auschwitz-Birkenauban nemzetközi megemlékezésen vett részt. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Czibere Károly a Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából és a kislétai romagyilkosság évfordulóján a Sant' Egidio Közösség szervezésében tartott istentiszteleten vesz részt a budapesti Jézus szíve templomban.

A roma holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett bűn, a rémtettre ma sincs, és soha nem is lesz elfogadható magyarázat - szögezi le a közlemény, amely azt is kiemeli: a nyomasztó örökséget az emlékezés felelősségével a mai generációk hordozzák.
A roma holokauszt nemcsak a romák ügye, hanem közös ügy, az országé, Európáé és a világé is - hangsúlyozza a minisztérium.
A szaktárca feladatának tartja, hogy felhívja a figyelmet a romák második világháború előtti és közbeni tragikus meghurcoltatására, a vészkorszakban velük szemben történt szégyenteljes, emberellenes eseményekre annak érdekében, hogy soha többé ne történhessenek hasonló események. Fontos tudni azt is, hogy a romák tragédiája nem a haláltáborokkal, hanem az őket és szenvedésüket körülvevő közönnyel kezdődött - emeli ki a közlemény.