Egyetértés a NATO-ban a migrációról

Bevándorlók a horvát határnál. Továbbra is naponta ezrek érkeznek hazánkba (Fotó: Reuters - Antonio Bronic)

Az illegális bevándorlás jelentette kihívásokra, az Iszlám Állam terrorszervezet tevékenységére és Oroszország szíriai katonai beavatkozására is kitértek a NATO védelmi minisztereinek csütörtöki, brüsszeli tanácskozásán – tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium (HM) tegnap az MTI-t. Mint írják, „elemzők szerint az értekezletre biztonságpolitikai szempontból feszült és eseménydús időszakban került sor, amelyet az Európa keleti, déli és délkeleti szomszédságában kialakult súlyos instabilitás jellemez”. A kontinenst, ezáltal a NATO-t közvetlenül érintő új biztonsági fenyegetések és kihívások közül a legfontosabb továbbra is az ukrajnai válság, a szíriai polgárháború, valamint az Iszlám Állam iraki és szíriai térnyerése. „Az Euró­pát sújtó példátlan migrá­ciós válság is elsősorban az egyes észak-afrikai és közel-keleti államokban kialakult kaotikus helyzetre vezethető vissza” - áll a tárca közleményében.

Simicskó István honvédelmi miniszter a migránsválság kezelésével kapcsolatban azt mondta, a szövetség szoros figyelemmel kíséri az eseményeket, és kész hozzájárulni a kiváltó okok kezeléséhez, például a térségbeli országok katonai erőinek fejlesztéséhez nyújtott segítséggel. Az ülés alkalmából Simicskó több kétoldalú megbeszélést is folytatott: tárgyalt német, litván, román, szlovák, lengyel és cseh kollégájával, valamint bemutatkozó jellegű találkozón vett részt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és a NATO katonai vezetőivel. A visegrádi országok képviselői a minisztert szolidaritásukról biztosították a Magyarországot érintő migránshullám kezelésével kapcsolatban.

Az Országos Rendőr-főkapitányság tegnapi tájékoztatása szerint mostanáig 334 724 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, a szigorított büntető törvénykönyv alapján pedig 665 személy ellen indult büntetőeljárás. Csütörtökön 4583 határsértőt tartóztattak fel.

Röviden
Elismerés a magyar iszlám közösségtől

- Az Alapjogokért Központ a lehető leghatározottabban elítéli azt a „szélsőségesen individualista emberi jogi fundamentalizmust és genderszemléletet”, amelynek nevében a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet az ombudsmannál kifogásolja a zákányi óvodások magyar honvédeknek tett gesztusát. Ismert, a gyermekek és nevelőik az előző hónap végén felkeresték a szolgálatban lévő katonákat és rendőröket, hogy átadják nekik az általuk készített ajándékokat. A központ szerint érthetetlen, hogy „kinek mi baja lehet azzal, ha a határon szolgálatot teljesítő honvédeknek bárki gesztusértékűen meghálálja a munkáját”.

- Örömét fejezte ki a Magyar Iszlám Közösség, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „már több alkalommal kiállt bel- és külföldön is a hazai muszlimok mellett, valamint felszólalt az iszlamofóbia ellen”. A közlemény szerint a szervezet meghatározó alapnak tekinti az egyházuk és a hazai muszlimok jó viszonyának helyreállítását a kormánnyal. Kijelentették, visszavonják haramfelszólításukat, azaz vallási tiltásukat is, remélve, a gyakorlatban is megmutatkozik az együttműködési és párbeszédkészség. Egyúttal látogatásra hívták Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert budapesti mecsetükbe, ahol „még nem járt sem államtitkár, sem miniszter”.

- Önkéntesekből álló polgári védelmi szervezetek alapítására szólította fel a Jobbik a települések vezetőit. Hegedűs Lórántné országgyűlési képviselő szerint meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy „aki akar és tud, törvényesen részt vehessen” a migrációs válság kezelésében. Hozzátette, az önkénteseknek kiképzést, gyakorlatot, ideiglenes polgári védelmi szolgálatot kéne ellátniuk, segítve ezzel a mezőőrök, polgárőrök munkáját.

- Két év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélt nem jogerősen egy szerb férfit embercsempészés miatt a Kecskeméti Járásbíróság. Szintén tegnap a Budapesti Nyomozó Ügyészség bejelentette, elfogták azt a két, embercsempészettel gyanúsított férfit, aki egy tolmácsot próbált megvesztegetni az ellene indult nyomozás során. (JZS)