Döntő jelentőségűvé vált demográfiai helyzetünk nemzetünk jövőjét illetően

A gyermekvállalás társadalmi és közügy – hangsúlyozta Harrach Péter (Fotó: Varga Imre)

A politika feladata, hogy segítse a gyerekvállalási szándék megvalósítását, és ezt úgy tegye, hogy az intézkedések találkozzanak az érintettek igényeivel – mondta lapunknak Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője közölte, éppen ezért végeztek kutatást a harmincöt és negyvennégy éves korosztály gyerekvállalási szándékaival kapcsolatban, illetve az ezt akadályozó és segítő tényezők témájában. Az említett csoportból sokan szeretnének, mégis kevesen vállalnak gyereket, ennek okait hivatott feltárni a kutatás, hogy a megfelelő intézkedésekkel tudják segíteni a családra vágyókat – mondta. Kiemelte, azért fontos e csoport szerepe, mert ők alkotják a legnépesebb, közel 1,6 millió főt számláló korosztályt, ráadásul pár éven belül fokozatosan kilépnek a gyerekvállalásra képes korból, a fiatalabb korosztályokat pedig jóval kevesebben alkotják. Azonnali intézkedésekre van tehát szükség, hogy azok, akik családot, gyereket szeretnének, megvalósíthassák e vágyukat – hangsúlyozta.

A válaszadók negyede szeretne még gyermeket, ugyanakkor közel tíz százaléka bizonytalan e tekintetben. Harrach Péter szerint a családalapítás személyes döntést igénylő kérdés, amiben csak nagyon finoman lehet véleményt mondani, de beleszólni nem szabad. A gyerekvállalás szerinte részben magánügy, ugyanakkor társadalmi, közösségi ügy is, hiszen a demográfiai helyzet a nemzet jövőjét befolyásolja.

A kutatás eredményei szerint a gyerekvállalást leginkább két dolog akadályozza, az egyik, hogy a megkérdezettek harminc százalékának nincs állandó párkapcsolata, a másik pedig, hogy több gyerek esetén nehezen egyeztetik össze a munkát és a családi életet. A frakcióvezető szerint a párkapcsolatok létrejötte magánéleti kérdés, melybe nem szerencsés, ha a politika beleszól, a munka és a családi élet összeegyeztethetőségének problémája viszont kifejezetten politikai kérdés, hiszen aki gyereket vállal, olyan munkahelyet igényel és érdemel, amely a gyereknevelést segíti. Ilyen segítség lehet az atipikus foglalkoztatási formák – a részmunkaidő és a távmunka lehetősége, illetve a családbarát munkahelyek és a munkahelyi bölcsődék rendszerének megteremtése. Úgy vélte, ennek megvalósításához sokszínű intézkedésekre lesz szükség, elsősorban a munkaadók ösztönzésére.

Ez részben megvalósult a munkahelyvédelmi akcióterv bevezetésével, mely többek közt a gyereknevelésből munkába visszatérő anyák foglalkoztatását segíti azzal, hogy a munkaadónak járulékkedvezményre ad lehetőséget. Szelídebb, az együttműködési hajlandóságot felkeltő eszköz például a családbarátmunkahely-pályázat – mondta. Harrach Péter szerint bár vannak jelei annak, hogy a munkaadók körében kezd elterjedni a családbarát szemlélet, de még többségben vannak azok, akik szerint a munka hatékonyságát csökkenti a gyermeket nevelők – és közülük is főleg a nők – alkalmazása.

A frakcióvezető elmondta, a felmérés szerint két vagy több gyereknél már nehezebb a munka és a családi élet összeegyeztetése, és sok válaszadó megfogalmazta, hogy akkor vállalna újabb gyereket, ha valamelyik szülő otthon maradhatna velük. Úgy gondolja, ezt a csoportot egyfajta főfoglalkozású anyaság intézményének létrehozásával lehetne segíteni. Ez a jelenlegi főállású anyaság juttatásának jelentős bővítését, egy munkabér jellegű összeg biztosítását jelenthetné azok számára, akik hivatásos szülőként szeretnének élni. Úgy látja, konkrét intézkedések előterjesztésére a kampányidőszak nem alkalmas, ezért erre várhatóan a választások után kerülhet sor.

A közelmúltban a baloldali és liberális sajtó, valamint egyes feministák több cikkben támadták a KDNP kutatását és családpolitikáját, többek közt azt állítva, hogy a párt az egyedül élőket és a gyermekteleneket gyalázza plakátjaival (melyek valójában a kutatás eddig megjelent eredményeinek illusztrációi voltak), valamint, hogy elő kívánják írni a nőknek, hogy mit kezdjenek az életükkel. Harrach Péter előítéletesnek nevezte az ilyen véleményeket, szerinte az ezeket megfogalmazókban egy nem létező, torz kép alakult ki a másképp gondolkodók, ezesetben a kereszténydemokraták véleményéről. Kiemelte, soha nem fogalmaztak meg olyan véleményt, miszerint a nők ne vállaljanak munkát, ne fussanak be karriert, illetve hogy mindenkinek a gyerekvállalás, a szülés az egyedüli eszköz a kiteljesedéshez és a boldogsághoz.

Harrach Péter szerint a családok anyagi helyzete a rendszerváltás óta mindenképp javult. A fenntartható demográfiai helyzet kulcsa a családpolitika, a támogatási rendszer kiszámíthatósága és biztonsága – szögezte le. Emlékeztetett, hogy a baloldali kormányok 2006 után lebontották az első Orbán-kormány által felépített családtámogatási rendszert, ezért 2011-re drámaian csökkent a gyerekvállalási kedv. Hozzátette, az elmúlt hét év bővülő, stabil és kiszámítható családpolitikájának köszönhetően 1,23-ról közel 1,5-re nőtt a teljes termékenységi arányszám, és jelentősen nőtt a házasságkötések száma is. „A demográfiai fordulathoz további javulásra van szükség, de a meglévő gyerekvállalási szándékot látva optimista vagyok a jövőt illetően” – mondta. Magyarországon és Európában két, egymással szemben álló eszmeiség létezik, az egyik egy családbarát, a másik közösségellenes, individualista szemléletű csoport ideológiája, melyek politikai képviselettel is rendelkeznek – mutatott rá. Hozzátette, utóbbi szemléletet a nyílt társadalom eszmerendszerét támogatók képviselik, akiknek a nemzet, a család útjában állnak. Magyarországon a családbarát, gyerekvállalást támogató politikai közösséget a jelenlegi kormánypártok alkotják, és ha a másik oldal kerülne kormányra, nem támogatná a családok ügyét – hangsúlyozta. Kijelentette, arra, hogy a családtámogatási rendszer változatlan marad, egyedül az lehet a garancia, ha a Fidesz–KDNP pártszövetség nyeri a 2018-as választásokat.