Deutsch: az InternetKon legfőbb következtetései már megállapíthatóak

A 65 év fölötti magyarok a közösségi hálók legaktívabb használói az EU-tagállamok idősebb korosztályában
Az Európai Unió lakossága 65 és 74 év közötti korosztályának kevesebb mint fele - 42 százalék - használta az internetet 2014-ben, Magyarországon ez az arány 28 százalék, ám a magyar 65 év fölöttiek a közösségi hálók legaktívabb használói az uniós tagállamok idős korosztályában - derül ki az Eurostat által kedden Luxemburgban közzétett adatokból. Az idősek október elsejei világnapja alkalmából közzétett jelentésből kiderül, hogy a 65-74 éves korosztályban az észak-európai tagállamok lakói élnek leggyakrabban az internet adta lehetőségekkel, Dániában 84, Luxemburgban 81, Svédországban 78, Hollandiában 76, az Egyesült Királyságban 70, míg Finnországban 68 százalék használta az internetet. A legkevesebben ebből a korosztályból Romániában és Bulgáriában - 10-10 százalék - éltek a világháló lehetőségeivel, előttük Görögország (14), Ciprus (16) és Horvátország (17 százalék) áll. Az idősebb internethasználók nagy többsége - 86 százalék - e korosztályban leginkább levelezésre használta a világhálót. Termékekről és szolgáltatásokról szóló információk szerzésére 79 százalék, hírolvasásra 60 százalék, vásárlásra 42 százalék. A közösségi hálókon 23 százalék volt aktív. Magyarországon az idősebb internethasználók közül 89 százalék e-mailezett, 84 százalék termékek és szolgáltatásokról szóló információk után kutatott, 89 százalék híreket olvasott, 11 százalék vásárolt a világhálón. 51 százalékuk élt aktív életet a közösségi oldalakon. Az adatok érdekessége, hogy a német idősek használják legkevésbé - 11 százalék - a közösségi oldalakat, a cseheknek csupán 15, a franciáknak 17 és a litvánoknak 18 százaléka. A listavezető magyar idősek mögött a második helyen a portugálok állnak 44 százalékkal. Őket a svédek követik 43 és a lettek 41 százalékkal. 

Deutsch Tamás közlése szerint több tucat lehet azon javaslatok száma, amelyeket a megfogalmazódó vélemények alapján a kormány elé terjesztenek; az InternetKon legfontosabb témái közül első helyen a hozzáférhető és mindenki által megfizethető internetet említette, aminek része a szolgáltatást terhelő áfa és közműadó csökkentése, valamint az, hogy minden településen legyen ingyen elérhető wifi-hálózat.

A további fontos kérdések közé sorolta az internet és a digitalizáció iskolai-oktatási vetületét, a gyermekek védelmét jogszabály-szigorítással, az önszabályozás erősítésével és az oktatás révén; továbbá a jó magyar nyelvű tartalmak és szolgáltatások elérhetőségét, a hazai vállalkozások digitális fejlesztésének kiemelt támogatását, valamint azt, hogy "a multinacionális cégek is kivegyék a részüket a digitális gazdaság fejlesztéséből".

A tavaly őszi utcai tüntetések során az emberek elmondták, hogy mi az, amit nem szeretnének; "amikor világosan és egyértelműen nemet mondtunk az internetadóra, akkor ennek a mondatnak az volt az értelme, hogy nem akarnak a magyar emberek újabb akadályokat a szabad, olcsó és lehetőleg minél gazdagabb tartalmat nyújtó internet-hozzáférés elé" - hangoztatta a miniszterelnöki biztos.

Az egyik legfontosabb következtetésnek Deutsch Tamás azt nevezte, hogy az InternetKon megmutatta: a magyar polgárok világosan értik az internet által felvetett kérdéseket, hozzátéve, a vitát a "tömeges józanság" és "a hitviták felett álló praktikus szemlélet" jellemezte. 

"A magunk mögött hagyott egy-másfél évnek köszönhetően az internet jövőjéről folytatott eszmecsere kikerült a mostanihoz hasonló szakmai szimpóziumok, tanszéki értekezletek, (...) üzleti tárgyalások, a kormányzati döntés-előkészítési folyamat, a szakértői egyeztetések világából és oda került, ahol szerintem a helye van: a lehető legszélesebb társadalmi nyilvánosság elé" - fogalmazott a miniszterelnöki biztos.