Csökkenőben a gyermekjogi panaszügyek

A nevelőszülőknél lévő gyerekekkel nem mindig közlik a gyámjuk nevét (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

Tavaly hétszázhatvanhárom gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerek vagy fiatal kereste fel valamely problémájával gyermekjogi képviselőjét. Minden ötödik érintett gyermek. Összességében tíz százalékkal csökkent a panaszosok száma a korábbi esztendőhöz képest. A gyermekjogi képviselő a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekeket segíti jogai érvényesítésében, s kötelessége jelezni az ellátórendszernek, ha a gyermek veszélyeztetettségét, bántalmazását észleli.

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) 2015-ös beszámolója szerint a gyermekjogi képviselőket tavaly is főként az otthont nyújtó ellátásokban vagy területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásban dolgozók keresték meg, de gyakran kértek információt tőlük a gyermekvédelmi gyámok is.

A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és a fiatalok egyre aktívabbak, tavaly például hétszázhatvanhárman fordultak gondjaikkal gyermekjogi képviselőhöz. Leggyakrabban éppen a kapcsolattartási jog megsértése miatt, és változatlan arányú maradt a gyermekek tájékoztatáshoz és a véleménynyilvánításhoz fűződő jogának sérelme is.

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai és a gyermekek panaszai alapján kiderült, a gyermekek nem mindig kapnak megfelelő tájékoztatást az ellátásukkal kapcsolatban. Panaszaik másik ügytípusa: véleményüket nem hallgatják meg, vagy magyarázat nélkül figyelmen kívül hagyják azt, amikor arról döntenek, kiemelik-e őket a családból. Gyakran nem közlik velük a gyermekvédelmi gyám nevét és telefonszámát sem, ezért csak a nevelőszülőkön, nevelőkön keresztül tudják felvenni a kapcsolatot velük. A családban történő nevelkedés jogának sérelmével is elsősorban a gyermek családból való kiemelésekor és „hazagondozásakor” találkoznak a gyermekjogi képviselők. Az előírásnak megfelelően a tizenkét évesnél fiatalabbakat elsősorban nevelőszülőkhöz próbálják elhelyezni, de kevés a férőhely, ezért ez sok esetben meghiúsul.

Az OBDK beszámolójából kiderül az is, hogy az örökbefogadhatósági eljárások sokszor elhúzódnak, Budapesten akár egy évig is eltartanak. Azt írták, nagyon sok megkeresést kaptak, és 2014-hez képest tovább nőtt a gyermekbántalmazással összefüggő ügyek száma, több esetben arról érdeklődtek, mit tegyenek ilyenkor.

Konkrét bántalmazásról szóló panasz esetén a gyermekjogi képviselők a rendőrséghez, a gyámhivatalhoz és a fenntartóhoz fordultak. Sokszor panaszkodtak a gyermekek a teljes körű ellátás hiányosságaira – zsebpénz folyósítása, ruha –, illetve az étel minőségére és mennyiségére. Az OBDK szerint a nevelőszülői hálózatból és a gyermekotthonokból hiányoznak a pszichológusok, a legsúlyosabb esetekben az alapellátásban dolgozó szakemberek segítségét kérik, ők azonban nagyon leterheltek. A különleges gyermekotthonokban továbbra is hiányosak a fejlesztés feltételei, a speciális szükségletű gyermekek számára pedig kevés a férőhely – áll az OBDK beszámolójában.

„Gyere-K-épbe”

Már több száz gyerek vett részt az OBDK „Gyere-K-épbe” elnevezésű gyermekjogi programsorozatán. A program március 19-én indult, és mostanáig Székesfehérváron, Egerben, Kaposváron és Szombathelyen tartották meg. A cél, hogy játékos, szórakoztató módon minél több gyermekotthonban, lakásotthonban, nevelőszülőnél élő gyermek szerezzen tudomást az őt megillető egészséghez, kapcsolattartáshoz, oktatáshoz vagy éppen a védelemhez való jogról. A két hónapon át tartó roadshow Nyíregyháza és Kecskemét után május 19-én, Budapesten ér véget.