Csíksomlyóról és az Altusról is szó volt a parlamentben

Időkeretben tárgyalják a költségvetést
A házbizottság kezdeményezésére a jövő évi költségvetési javaslatot a képviselők 30 órás időkeretben tárgyalják. A képviselők az előterjesztést száztíz igen, ötvenegy nem és egy tartózkodással hagyták jóvá.
A költségvetést megalapozó törvényjavaslatot ötórás időkeretben vitatják meg. Az adózással összefüggő egyes törvények módosítására szintén öt óra áll majd rendelkezésre. Arról is döntöttek - házszabálytól való eltéréssel -, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvénymódosítás zárószavazását már szerdán megtartsák. Az összevont vitát kedden tartják. A kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyalják a reklámadóhoz kapcsolódó törvényjavaslatot. Az összevont vitát és a zárószavazást szerdán tartják.
A Fidesz javaslatára az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények módosítás általános vitáját szerdán tartják. 

Kifejtette: a DK tavaly tizenhat millió forint támogatást kapott Gyurcsány Ferenctől, aki vagyonnyilatkozata szerint más jövedelemmel nem rendelkezik csak az Altusból felvett osztalékkal. Össze kell fogni, hogy az EU ne járassa le magát azzal, hogy tiltott pártfinanszírozási ügybe keveredik - tette hozzá.

Gyucsány szerint miniszterelnök politikai értelemben meg akarja ölni a Demokratikus Koalíciót (DK), de „ez nem fog neki sikerülni”. A DK elnöke Brüsszelben az Altus cég uniós megbízási ügye kapcsán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy teljes abszurditás a kormány állítása. A DK-nak tiszta a lelkiismerete – hangoztatta.

 Rétvári Bence válaszában úgy értékelt, hogy óriási hiba lenne arra az emberre bízni a szabálytalanságok vizsgálatát, aki önmaga vallotta be, igazat mondani sem tud.

Az LMP-s Schiffer András úgy fogalmazott: Magyarország következmények nélküli ország, kéz kezet mos, az egymást váltó elitek pofátlanul rabolják szét az országot. Szóvá tette, hogy sajtóhírek szerint Simon Gábor, az MSZP egykori második embere megúszhatja az ellene indított büntetőügyet, mert nem sikerült kideríteni eltitkolt vagyonának eredetét. Azt is kifogásolta, hogy a letelepedési kötvények értékesítésével offshore cégeket bíztak meg, a Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 206 vizsgált ügyéből csak egyben lett vádemelés.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkár a Simon-üggyel kapcsolatban közölte, a Központi Nyomozó Főügyészség folyamatban lévő nyomozásról nem ad felvilágosítást, Simon Gáborral szemben a költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást június 14-ig meghosszabbították. Az ügy külföldi szálai miatt nemzetközi megkereséseket is tettek az ügyészek, ezek időigényesek - jelezte.
Az államtitkár kijelentette: a kormánypártok érdekeltek az elszámoltatásban, ugyanakkor az igazságszolgáltatás független, és nem kér a kormány vagy az ellenzék útmutatásából.

A kereszténydemokrata Latorcai János arról beszélt: az elmúlt napokban a keresztény világ pünkösdöt, a Szentlélek kiáradását ünnepelte. Hozzátette, az elmúlt évszázadok alatt a világ magyarsága számára a csíksomlyói kegyhely lett a hit és a megmaradás üzenetének egyik legfontosabb központja, oltalmazója, és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházügyi államtitkára válaszában felidézte, hogy a mostani csíksomlyói búcsú fő üzenetét Jakubinyi György érsek közvetítette, ez pedig a hit, a szülőföld, a nemzet, az anyanyelv megőrzése és az ezek iránti hűség.

A szocialista Tukacs István azt tette szóvá, hogy az idei 1704 milliárd forinthoz képest jövőre 1660 milliárd forint szerepel az egészségügyre a költségvetésben. A kormány azt ígérte, hogy a GDP-növekedés arányában emeli az egészségügyi költségvetést - folytatta -, és bár jövőre a kabinet a GDP emelkedését várja, mégis csökken a finanszírozás. Szóvá tette az alacsony szakdolgozói fizetéseket, az orvoselvándorlást, a kórházak adósságát, a várólistákat, illetve hogy a kormány törvényesítené a hálapénzt. 
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint a képviselőnek akkor kellett volna felszólalnia, amikor kórházprivatizációról volt szó, vagy amikor elvették az egészségügyben dolgozóktól a 13. havi juttatást, vagy a vizitdíj, kórházi napidíj bevezetésekor. Szerinte ezek az intézkedések kétségbe vonják az MSZP hitelességét.
Az egészségügy ellátórendszerre 2010-ben 750 milliárd forint volt, míg jövőre 982 milliárd lesz - ismertette. A hálapénzről kijelentette: semmiféle módosítást nem akar a kormány.
     
A jobbikos Vona Gábor  azzal kezdte, hogy fontos viták zajlanak az EU-ban a halálbüntetésről, illetve a bevándorlásról, de szerinte nem ezek azok a kérdések, amelyekkel Magyarországnak az EU-val konfrontálódnia kellene. Nem ez Magyarország valódi és legsúlyosabb problémája, sokkal inkább a kivándorlás és az a mögött meghúzódó gazdasági válság - hangoztatta. Vona Gábor szerint lehet, hogy a makrogazdasági mutatók jók, de a magyar emberek azt tapasztalják, hogy a gazdaság nem biztosít számukra jövőképet.
A Jobbik elnöke azt mondta, a magyar gazdaság tönkretétele nem független az uniós csatlakozástól. Szerinte Magyarországnak kérnie kell, hogy a csatlakozási szerződést bizonyos pontokon módosítsák. A magyar feldolgozóipar talpra állítását szorgalmazta, élelmiszer-önrendelkezést, piacvédelmet javasolt, hogy a magyar állam megvédhesse a saját piacát.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a bevándorlás ügyével kapcsolatban közölte, közös európai megoldást kell találni a tagállamok specifikus helyzetének figyelembe vétele mellett. Szerinte nem jó a jelenlegi uniós szabályozás, újra kell gondolni.
A tagsági szerződés újratárgyalásáról azt mondta, úgy vette észre a jobbikos politikus felszólalásából, hogy arról már nincs vita, hogy az EU-ban van Magyarország helye. A kormány egyetért azzal, hogy az élelmiszeripart újjá kell építeni. Az uniós tagság csak kijelöli a mozgástér határait - mutatott rá.