Busszal érkeznek a migránsok Letenyére

Benkő Tibor: Több ezer katonával védi a határokat honvédség
Több ezer fegyveres katonával, terepjárókkal, harcjárművekkel is jelen lesz az ország déli határainál a Magyar Honvédség. Az ország határainak védelmében hozott katonai intézkedésekről a Honvéd Vezérkar főnöke beszélt az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorfolyamában.
Benkő Tibor elmondta: a katonák folytatják a műszaki határzár építését; horvát-magyar határnál is több elemből áll majd össze a védelem. Kérdésre válaszolva azt mondta: jól áll az építés, tartani tudják a terveket.
A vezérkari főnök felidézte, hogy a Határozott fellépés 2015 elnevezésű gyakorlatot a migrációs helyzet nyomán rendelte el szeptember 6-án. A 9-én kezdődött gyakorlat már befejeződött. Ennek során a honvédség felkészült a migrációs nyomásból fakadó új - már az Országgyűlés által is megszavazott - feladatokra. A jogszabályban részletesen meg van határozva, hogy pontosan milyen rendészeti feladatokat és hogyan láthatnak el a katonák. Szükség esetén igazoltathatnak, átkutathatnak és tömegkezelési feladatokat is ellátnak. A katonák fegyverhasználati szabályai nem változtak - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy hány katonával lesz jelen a honvédség a határon, a vezérkari főnök azt mondta: a gyakorlaton több mint 4300 katona vett részt, ennél kevesebben nem lesznek.

.A  magyar-horvát határon elsősorban azokon a pontokon szükséges az ideiglenes határzár kialakítása, ahol a Mura nem jelent elegendő természetes védelmet. Jelenleg a murakeresztúri vasútállomás térségében, valamint Letenyén az autópálya- és a közúti határátkelőnél állítja fel a honvédség a drótakadályt - jelentette ki a kormánymegbízott. A tulajdonsokat tíz méteres szélességű sávra vonatkozóan kártalanítják a tulajdonosokat

Rigó Csaba azt is elmondta: a magyar-szlovén határnál is elkezdődött a drótakadály telepítése, ami a horvát határ közelsége miatt indokolt. Vigh László többek között arról beszélt, hogy szeretnék, ha a zöldhatáron folyó munkálatok minél hamarabb befejeződnének, és a gyorstelepítésű drótakadály kiépítése után a második kerítés építése is elkezdődne. "Emberi, fizikai és jogi határvédelemre" van szükség, amiben Magyarország "egyedutas politikát" folytat, de láthatóan ezt Európa is követni fogja.   A menekültek áradatát csak regisztrációval, a megfelelő átlépési pontokon szabad beengedni Európába - hangsúlyozta.

KKM: Nem lesz állandó határvédelmi infrastruktúra a magyar-szlovén határon
A külgazdasági és külügyminiszter telefonon konzultált szlovén kollégájával, Karl Erjaveccel, és tájékoztatta, hogy Magyarország nem épít állandó jellegű határvédelmi infrastruktúrát a magyar-szlovén határon - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) csütörtökön az MTI-vel.

Szijjártó Péter arról beszélt szlovén kollégájával, hogy a két ország belügyminiszterei előzetesen konzultáltak a szükséges lépésekről abban az esetben, ha a bevándorlókat Horvátország Szlovénia felé szállítja tovább. Ennek jegyében zajlanak előkészítő földmunkálatok a magyar-szlovén határon. 
Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország nem fog állandó jellegű határvédelmi infrastruktúrát építeni a magyar-szlovén határon. 
Ha a fejlemények indokolják, hogy átmeneti, ideiglenes, fizikai határvédelemre lesz szükség, akkor annak létesítése kizárólag a szlovén féllel való előzetes egyeztetést követően kezdődhet meg - áll a tárca közleményében.

Szlovéniát meglepte a magyar kerítés
Szlovéniát meglepte a magyar kerítés a magyar-szlovén határon, amelynek építéséről Magyarország előre nem értesítette Ljubljanát - jelentette ki Bostjan Sefic, a belügyminisztérium államtitkára csütörtökön. Az éjszaka folyamán vettük észre az aktivitást a magyar határon, amikor elkezdték odaszállítani a drótokat és az anyagokat - mondta. Magyarország a kerítés építésről csak később értesítette Ljubljanát - tette hozzá.
Vesna Györkös Znidar belügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy több együttműködést várt volna egy szomszédos országtól. Közösen kellett volna megállapodni a menekültválság kezelését illetően - szögezte le.
A belügyminiszter kapcsolatba fog lépni magyar kollégájával annak érdekében, hogy megbeszéljenek egy találkozót.
Karl Erjavec külügyminisztert meglepte, hogy Magyarország nem értesítette Szlovéniát a kerítésépítés tervéről. A külügyminisztérium figyelemmel kíséri a fejleményeket, és felvette a kapcsolatot Magyarországgal - mondta.
Szlovénia egy héttel ezelőtt ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán, mivel attól félt, hogy a migránsok Magyarországról Szlovénián keresztül próbálnak majd meg Ausztriába jutni, ami ez idáig nem történt meg.

Letenye és a horvátországi Muracsány (Gorican) között, a régi határátkelőhely közelében - MTI Fotó: Varga György

Szerdán rekordszámú, több mint 10 ezer illegális bevándorló lépett Magyarország területére,  száz kivételével mind Horvátország felől. A migránsokkal teli buszokat a magyar rendőrök ezúttal is egyesével engedik a Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya-átkelőhöz. A horvát buszokról magyar járművekre szállítják át az utasokat, miközben a származási helyükről is kikérdezik őket. A csütörtökön érkezett migránsok nagy valószínűséggel az opatovaci menekülttáborból érkeztek Letenyére. Az később derül ki, hogy melyik regisztrációs pontra szállítják tovább az illegális bevándorlókat. A várakozás ideje alatt a Magyar Vöröskereszt munkatársai látják el a buszokon ülőket vízzel és élelemmel.

Szerdán érkezett a legtöbb migráns az idén
Szerdán a tiltott határátlépést elkövetők száma a 10 ezret is meghaladta, ami új rekord. 102-en a szerb-magyar, 9 939-en a horvát-magyar határszakaszon érkeztek Magyarországra. Eddig  242 093 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök, a legtöbben eddig szeptember 14-én érkeztek, akkor 9380 illegális bevándorlót regisztráltak egyetlen nap alatt. Csütörtök reggel hat óráig a szerb-magyar határszakaszon nyolc, a horvát-magyar határszakaszon  776 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek. 

Folyamatosan érkeznek az adományok, sokan segítenek a zákányiaknak 
Folyamatosan érkeznek az adományok, helyi önkéntesek, segélyszervezetek, a környező települések önkormányzatai, vállalkozói és a lakosság is segít a Zákányba érkező migránsok ellátásában  - mondta a mintegy 1100 lakosú somogyi település polgármestere. Jankó Szabolcs (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint Zákányba szeptember 18-án érkeztek az első migránsok, azóta több mint 20 ezer embert szállítottak innen vonattal a nyugati határnál kijelölt gyűjtőpontokra.

A bevándorlók utaztatásának szervezése a rendőrség irányításával és közreműködésével példaértékűen, nyugodtan, rendezetten és gyorsan zajlik - hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: ez köszönhető a vasút dolgozóinak is, valamint az önkéntes segítőknek, akik a migránsokat minden esetben ivóvízzel és élelmiszerrel látják el.
A bevándorlókat a Magyar Vöröskereszt, a Református Szeretetszolgálat, a Máltai Szeretetszolgálat, az Oltalom Karitatív Egyesület, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Migration Aid segíti Zákányban.

Eltérő pártvélemények a kormány migrációs politikájáról egy konferencián
Eltérően értékelték a pártok részt vevő politikusai, szakértői a kormány migrációs politikáját egy csütörtöki budapesti fórumon, ugyanakkor üdvözölték Orbán Viktor miniszterelnök hatpontos javaslatát.

A Liberális Magyarországért Alapítvány tanácskozásán Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt hangsúlyozta: a válság kezelésében meg kell találni az egyensúlyt "az emberiesség és a józanság" között. Az emberiességről szólva azt mondta: a nemzetközi jog szerint a menekülteket be kell fogadni. A józanságot illetően közölte, az a legfontosabb, hogy mekkora a teherbíró képessége egy országnak és az uniónak. Emellett az EU vívmányait meg kell próbálni megóvni, különösen a schengeni rendszert.
A politikus kiemelte: szem előtt kell tartani, hogy emberek tragédiájáról van szó, és ezek az emberek Európától, Magyarországtól várnak méltányos bánásmódot.

Németh Zsolt szerint nem kap kellő figyelmet, hogy az EU működőképességének alapja a szolidaritás fenntartása, és "az összeurópai összetartozás-tudat" súlyos sérelmet szenvedett az elmúlt hetekben. A baloldali erők - különösen Franciaországban - arra próbálják meg felhasználni a válságot, hogy elmélyítsék az EU keleti és nyugati fele közötti ellentéteket, és az unió jövőjét ez veszélyezteti leginkább - magyarázta.
Úgy látja, a közép-európai országok helyzete sok szempontból hasonló, mégis mintha itt lenne a legnagyobb az ellentét az államok között, elsősorban a magyar-román, magyar-horvát és a magyar- szerb viszonylatban. Nagy hangsúlyt kell helyezni a megfelelő regionális érdekegyeztetési mechanizmusra - mondta. Hozzátette: "helyre kell állítani a magyar diplomácia hangnemét", de a térség vitáiért nem Magyarország a felelős, ezeket nem Magyarország gerjesztette.

Mesterházy Attila (MSZP), a külügyi bizottság tagja a migrációs politikáról szólva azt mondta: nemzeti ügyről van szó, amelyben a pártoknak konszenzust kell keresniük, ezért azt javasolta, hogy a miniszterelnök egyeztessen a pártokkal, tegyenek kísérletet nemzeti minimum kialakítására. Véleménye szerint támogatható a miniszterelnök hat pontja, amelyeket bemutatott Brüsszelben, mindenképpen megfontolásra érdemes a javaslat.A szocialista politikus véleménye szerint még nem ért a csúcsára a krízis, és hosszú távon megmarad a probléma az európai társadalomban, politikában. A megoldást nem lehet politikai ideológiákból levezetni, sokkal összetettebb megközelítésre van szükség, a józan ész, a realitások talaján kell maradni - hangoztatta.
Arra is kitért, hogy a határvédelem nem zárja ki segítségnyújtást. Végül pedig azt szorgalmazta, hogy helyre kell állítani Magyarország nemzetközi tekintélyét, ugyanis - mondta - "nehéz együttműködni, ha mindenkivel összeveszünk". Amit a magyar külügy csinál, az "diplomáciai ámokfutás", bár egyes külföldi vezetők nyilatkozatai sem voltak helyesek - tette hozzá.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke arról beszélt, hogy történelmi helyzetben vagyunk, így a pártpolitika nem lehet elsődleges, a nemzeti ügy mögé kellene felsorakozni, és a Jobbik ehhez tartja magát.
Úgy látja, a második bevándorlási hullám a végénél tart, és most talán még tehetne valamit Európa, mert a harmadik hullám bizonyosan elindul, és akkor akár napi tízezer migráns is érkezhet Magyarország határaihoz.
Az ellenzéki politikus szerint a kvótarendszer csak "tüneti kezelés", a kiváltó okokkal nem törődik. Az ideérkezők nem Magyarországra akarnak jönni, ezért nem életszerű ez a megoldás - közölte.
Z. Kárpát Dániel elmondta: az érkezők közül sokan valódi fenyegetés elől menekülnek, de túlnyomó részük gazdasági okokból érkezik. Valahol meg kell húzni a határt a bevándorlók befogadásakor - hangsúlyozta.

Szent-Iványi István, a Liberálisok külpolitikai szakértője üdvözölte, hogy "végre valami történt" Brüsszelben, bár az EU sokáig késlekedett, tétlen volt, csak későn ismerte fel a probléma nagyságát és kockázatait, és emiatt a közös kezelésére sem tudott jó javaslatokat tenni. Véleménye szerint a kvótarendszer enyhítheti a problémát, de nem oldja meg, ugyanakkor legalább elmozdulást jelent a jó irányba. Európában jelenleg sem a politikai akarat, sem a képesség nincs meg a közel-keleti problémák megoldására - fűzte hozzá.
A szakértő szerint Orbán Viktor hatpontos javaslata reális és jó, a baj az, "ami előtte történt", mert felvetődik a kérdés, hogy annak alapján mekkora a hitele a javaslatnak.

 Tóbiás: A magyar kormányfő megérkezett a józan ész politikájához

Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök  gyökeres fordulatot vett, a megérkezett a józan ész politikájához, és felismerte, hogy csak Európával közösen lehet megoldani a menekültválságot. Tóbiás József szerint a kormányfő megértette, már nincs önálló Magyarország probléma, közös európai probléma van. Tóbiás egy kérdésre azt mondta, a hot spotok kialakítása nemcsak Görögországban, hanem Magyarországon és Horvátországban is indokolt. Az első és legfontosabb, hogy meg tudják különböztetni a valós és a gazdasági bevándorlókat. A Dublin III-at azért kell felfüggeszteni, mert olyan elemet tartalmaz, ami ezt a tömeges méretű átvándorlást Magyarországon és bevándorlást Európába nem képes kezelni - mutatott rá.

PM: Orbán Viktor marginális szerepet játszott az uniós csúcson
A magyar miniszterelnök "meglehetősen marginális szerepet játszott" a szerdai brüsszeli csúcson, ott nem Orbán Viktor hat pontjáról tárgyaltak, hanem Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének két héttel korábbi javaslatairól - mondta a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője Jávor Benedek a brüsszeli csúcs eredményeit. Rossz hírnek nevezte, hogy Magyarország úgy döntött, nem kívánja igénybe venni azt a segítséget, amelyet az EU a frontországoknak akar nyújtani, ezért Magyarországon nem lesz olyan uniós hotspot, amelyik levenné a terheket a magyar menekültügyi rendszerről.  A politikus a sajtótájékoztatón a paksi atomerőmű bővítéséről is beszélt és azt mondta, hogy az Európai Bizottság kérésére kiadott egy dokumentumot, amelynek alapján valószínűsíthető, hogy a módosított paksi üzemanyagellátási megállapodás nem tartalmazza azt a korábbi tételt, amelyik szerint a kiégett fűtőelemeket újrafeldolgozásra visszaszállítanák Oroszországba. Ennek alapján a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolását - a végleges elhelyezés előtt - Magyarországon kell tárolni, erre pedig alkalmatlan a jelenlegi infrastruktúra - hívta fel a figyelmet.

DK: Be kell fejezni a kerítésépítést
A Demokratikus Koalíció szerint be kell fejezni a kerítés továbbépítését a román és a horvát határon és le kell bontani azt is, ami korábban felépült. Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szerint a kormányfő a keddi kvótaügyben elszenvedett veresége után a kerítésügyben is megbukott a szerdai uniós csúcson
Orbán Viktor elismerte a kerítésépítés bukását, mert azt nyilatkozta, hogy meg kell fontolni a menekültek átengedését - értelmezte a miniszterelnök szavait Molnár Csaba, aki szerint ezzel a különutas politika is megbukott, Magyarországnak az európai menekültpolitika részévé kell válnia.

Embercsempészés bűntette miatt emelt vádat a Szegedi Járási Ügyészség egy román férfi ellen, aki az általa vezetett kisteherautóba zsúfolva 33 migránst szállított volna Mórahalomról Ausztriába  Március 26-án a férfi Röszkén beült egy mások által otthagyott kisteherautóba. Mórahalom térségében felvett 33 határsértőt - huszonegy afgán, hét szír, négy szomáliai és egy iráni állampolgárt -, és közülük a társaival harminc embert a raktérbe zsúfoltak be. Az utoljára beszállók már rádőltek a bent kuporgókra, és kiegyenesedni sem tudtak. 
A raktérben érdemi szellőzés nem volt, így már rövid idő alatt jelentkeztek az oxigénhiányos állapot és a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció első tünetei. A migránsok fokozott testi és lelki gyötrelemnek voltak kitéve, egészen addig, míg mintegy fél óra elteltével a rendőrök meg nem állították a járművet.