Brüsszel csak egymillió ember szavát érti meg

Kósa Lajos elmondta, azért kérik ki az emberek véleményét, mert bizonyos kérdésekben Magyarországnak komoly konfliktusai vannak az Európai Bizottsággal.     "Brüsszel csak abból ért, ha egymillió ember felemeli szavát" - hangsúlyozta. Hozzátette: különböző kérdésekben különböző szövetségesekre talál Magyarország.     A rezsi- és az adópolitikát illetően a visegrádi országok, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, az Európai Ügyészség esetében a svédek támogatják a magyar álláspontot - mondta Kósa Lajos.     A politikus a rezsicsökkentésről azt mondta: korábban Magyarországon fizették vásárlóerő-paritáson mérve a legmagasabb rezsit, jelenleg itt a legalacsonyabb.  "Brüsszelt ebben a formában a magyar rezsicsökkentés nem érdekli" - közölte, a probléma szerinte az, hogy az Európai Bizottság egyre több hatáskört venne el a nemzetállamoktól, és emelne uniós szintre. 
 "Ennek a rezsicsökkentés az áldozata lehet" - magyarázta. Hozzátette: egy magyar fogyasztónak nem lenne érdekérvényesítő ereje, szemben egy német-francia termelő óriásvállalat lobbierejével.     Ugyanez a logika igaz az adócsökkentésre vonatkozó utolsó kérdésre - mondta Kósa Lajos. Kifejtette: 2010-ben Magyarország és Görögország azonos helyzetben volt. 
 A görögök az uniós iránymutatást követték, és most "teljes kilátástalanságban vannak". Magyarország pedig kilábalt a válságból - húzta alá.
 A közös adópolitika Magyarország számára adóemelést jelentene. Az adóemelés a magyar versenyképesség legfontosabb eszközét venné el, és "keresztbe vágná" a gazdasági fejlődést - jegyezte meg.
Kósa Lajos a kötelező betelepítési kvótáról szólva hangsúlyozta: Magyarország betartja a schengeni, a dublini és az ENSZ menekültügyi egyezményeit. 
A nemzeti és a hazai jog alapján mondjuk azt, hogy szeretnénk eldönteni, kit engedünk be - közölte. Megjegyezte: egy-két ország kivételével nem is hajtja végre senki a kvótát. 
"De míg mi kimondtuk ennek az életszerűtlenségét, a többiek csak sumákoltak" - fogalmazott.
A külföldről támogatott civil szervezetekről a frakcióvezető elmondta: nem azt akarják megtiltani, hogy tovább működjenek, csak azt, hogy hozzák nyilvánosságra, kik finanszírozzák őket.     Kósa Lajos arról is beszélt, hogy a vállalatokkal kötött stratégiai partnerségek, a munkahelyteremtő intézkedések is össztűz alatt vannak, a diákmunkarendszer esetében "látjuk, hogy készülődik az újabb kötelezettségszegési eljárás". 
Az erre vonatkozó kérdés azt szeretné felmérni, a kormány használja-e tovább ezeket az intézkedéseket, vagy se - tette hozzá.