Belföld

Bosszú a trianoni békeszerződésért

Páratlan dokumentumok a sárospataki vendégkönyvben – 2. rész

A második világháború végén a „felszabadító” orosz katonák kirabolták a sárospataki várat (is), és teherautóval szállították el a könyvtár értékes köteteit. Az autó azonban a teherrel együtt a vár hídjának elhagyása után, az éles kanyarban felborult, és egyetlen könyv – a vár vendégkönyve – az árokban landolt.

sárospataki vár 20151228
Egy 1942-es kép a sárospataki várról (Fotó: Csudai Sándor)

Ez a dokumentum megmenekült, aztán visszakerült a Windischgrätzek leszármazottaihoz, a vár 1945 előtti utolsó tulajdonosaihoz. A vendégkönyv 1841 és 1943 között visszatükrözi a magyar történelmet. Másolatát Károlyi László, a fóti kastély jelenlegi lakója őrzi.

Ugorjunk egy nagyot a vendégkönyvben, és álljunk meg az 1930-as esztendőnél, amely sorsdöntő két ősrégi család életében. Eljegyzését tartja ugyanis Windischgrätz Mária és Ká­rolyi István. Mit kell tudnunk e két családról?

A szatmári béke után Sárospatak és Regéc, a hajdani Rákóczi-birtokok az osztrák Trautsohnok, majd a bajor Bretzenheimek tulajdonába kerültek, de 1807 májusában a kamarai iratok „új földesúrként” már Károly Augusztot emlegetik, aki 1808 elején meg is kapta az adománylevelet a királytól. Utánuk egy régi német hercegi família leszármazottai, a Windischgrätzek lettek a birtokosok. Ferenc József császár és király 1848-ban Alfred Windischgrätz (1787–1862) császári és királyi tábornagyot bízta meg a magyar „lázadás” leverésével, aki a szabadságharc egy időszakában a császári csapatok főparancsnoka volt. Fia, Lajos (1830–1904) katonai szolgálata 1847-ben kezdődött. Ő vette meg nagynénje, Carolina hercegnő halála után, 1875-ben az ősöktől a sárospataki uradalmat.

Utóda, ifjabb Windischgrätz Lajos (1882–1968), akinek a nevével gyakran találkozunk a vendégkönyvben (a fóti kastély jelenlegi lakójának, a 84 éves Károlyi Lászlónak anyai nagyapja), már magyar nevelésben részesült. Az első világháború alatt huszárkapitány, 1918-ban a Wekerle-kormány tárca nélküli minisztere, a közélelmezési ügyek felelőse. Októberben őt küldték Svájcba a különbéke ügyében. Nemzetgyűlési képviselő 1920-ban, 1925-ban azonban a frankhamisítási ügy egyik részeseként letartóztatták. (Erről később majd többet.) Mária, a menyasszony az egyik gyermeke.

A várva várt lagzi

A nagykárolyi Károlyi grófok Magyarország legrégebbi nemesi családjai közé tartoztak. A krónikák egészen a honfoglalásig vezetik vissza származásukat. A Károlyiak a 17. századtól támogatták a magyarság nemzeti törekvéseit. Gróf Károlyi Sándor (1669–1743) például a kuruc seregek tábornoka volt a Rákóczi fejedelem vezette szabadságharc alatt. Saját sereget állított ki – a Károlyi-huszárokat – és a felkelést lezáró szatmári béke megkötésében is fontos szerepet játszott. Károlyi István (1797–1881) korának minden jelentős művészével kapcsolatban állt. Kiemelkedő gyűjtemény, több kastély és palota birtokosa volt. Nemcsak a híres fóti templom építtetője és Újpest alapítója, hanem aktívan törődött az árvákkal, a betegekkel, az öreg, elesett emberekkel is. Széchenyi István, Kazinczy Ferenc és Ferenc József császár is meglátogatta Fóton.

Ennyit röviden a két családról.

Mielőtt azonban az esküvőre rátérnénk, lapozzunk a vendégkönyv 138. oldalára, a 20. század elejére, és messzebbről közelítsünk a várva várt lagzihoz. Próbáljunk ismert neveket találni a vendégkönyvben. Itt van mindjárt Andrássy Katinka (1892–1985) neve 1901. november 19-i bejegyzéssel, aki később, 1914-ben Károlyi Mihály (1875–1955) miniszterelnök, majd az első magyar köztársasági elnök felesége lett. Katinka neve alatt (ifjabb) Andrássy Gyula (1860–1929) belügyminiszter, az utolsó osztrák–magyar külügyminiszter kézjegye található, akinek az édesapja – emlékezhet az olvasó – 1846-ban Sárospatakon Széchenyi István küldöttségéhez tartozott.

A vendégkönyv 150. oldalán egy szomorú hír olvasható: „hg Windisch-Graetz [sic!] Lajosné szül. gróf Dessewffy Valéria, a sárospataki vár Úrnője (szül: 1844. férj[ezett] 1871, meghalt 1912. júl. 11-ikén. Áldott legyen az emléke.” Alatta az ifjabb Windischgrätz Lajos (Károlyi László anyai nagyapja) sorai egészítik ki a halálhírt: „…jó édesanyánk elhunyt, mély fájdalomban hagyva mindnyájukat, kik őt annyian szerették, maradjon meg a megboldogult szelleme e várban, a jónak és a nemesnek állandó védelmére”.

Közben fel-feltűnik a vendégkönyvben több Széchenyi-leszármazott neve is, ifjabb Windischgrätz Lajos felesége ugyanis Széchenyi Mária volt, akivel 1907-ben kötöttek házasságot.

S aztán egy rövid mondatra bukkanunk, időpont megjelölése nélkül: „Toll Jancsi czigány prímás itt volt.” Péteri I. Zoltán Főúr fizetek! – Kávéházi élet Nagyváradon a Monarchia idejében című 2013-ban megjelent könyvében többek között a száz évvel korábbi esztendőből idéz egy rövid újsághírt: „A nagyváradi kávéházi közönségnek ma estétől kezdve művészi hegedűjátékban lesz alkalma gyönyörködni. Az Emke kávéház tulajdonosa vendégszereplésre hívta Toll Jancsit, Stefánia főhercegnő vejének, Windischgrätz hercegnek a híres udvari zenészét. Toll Jancsi ma egyike az ország legkiválóbb muzsikusainak. A magyar cigányzenészek abból a kivesző fajtájából való, akik külföldön is művészi ambícióvá tudták tenni a magyar zenét, és királyi udvarok előtt rendezhettek hangversenyt.”

A vendégkönyv tanúsága szerint a Windischgrätzek a sárospataki várban minden alkalmat megragadtak a mulatozáshoz. A 211. oldalon például ez áll: „1920. húsvét vasárnapi cigányozás”. Ifjabb Windischgrätz Lajos Natália nevű lányának keresztelőjét ünneplik 1917. szeptember 8-án, amelyet a vendégek „pinczelátogatással” kötnek egybe. Rajz is készül az italozásról. Hja, nagyon finom volt a tokaji bor!

A magyar történelem viharos időszakáról árulkodik a következő bejegyzés: „Az 1919-i első kommunizmus alatt és cseh megszállás alatt, mint az uradalmiak jószágkormányzója Széchényi Wallenstein Ernő.” „Első kommunizmus…” Honnan sejthette a jószágkormányzó, hogy 1945 után jön majd a második kommunista időszak is? De elérkezett a fellélegzés napja: „Sárospatak a cseh martalócoktól, alábbi barbár csapataitól való felszabadításának emlékére. 1919- VI. 5. [Olvashatatlan] őrnagy, [a] vöröshadsereg 7. dandár parancsnoka. Horváth Zoltán v. százados ugyanezen dandár vez. főnöke. 1919. jún. 4-től 5-ig.”

A sorok közé egy ötágú csillagot is rajzoltak!

Ismeretes, hogy a Vörös Hadsereg június 4-én visszafoglalta Tokajt, másnap Sátoraljaújhelyt, közben Sárospatakot, június 6-án pedig a város lakosságának lelkes demonstrációjától övezve a vörös csapatok bevonultak Kassára. Windischgrätz Lajos bejegyzése fél évvel később: „14 hónapos távollét után feleségemnek, Ella és Magdolna [Mária] és Vincze fiamnak [ő volt az, aki a vendégkönyv másolatát eljuttatta Károlyi Lászlónak] és a kis [olvashatatlan], hazatértünk 1920. január hó 15dikén.”

Három és fél év múltával „Sárospatakon 1923. július 10-én. Magdolna és Vincze első szentáldozása, Lajos és Ella bérmálása napján. WL.” P. Zadravecz István tábori püspök teszi hozzá: „Kérjük a jó Istent, hogy a gyermekek, kedves szüleiknek nagyon nagy örömére, Isten és a Haza szeretetében, őseiktől örökölt hűséggel növekedjenek.” Zadraveczről, aki 1965-ben, ötven éve hunyt el, még szó lesz, hiszen nem akármilyen botrányba keverik…

Régi idők esküvője

És most folytassuk a két fiatal egybekeléséről. Hosszan olvashatunk az eseményről a vendégkönyv 271. oldalán. „1930. július hó 8-án ment végbe a mi Médink [Windischgrätz Mária] esküvője Károlyi Istvánnal. A táncmulatsággal, kivilágítással és cigányozással egybekötött estét másnap délben követte az egyházi áldás. (…) A régi idők reminiszcenciái ébredtek fel a szemlélőben, midőn ez a pompás, pazar és sokszínű öltözetű nászmenet fölkanyarodott a vár loggiáinak olyannyira időszerű lépcsőire. A menetet Andrássy Géza [1856–1938 nagybirtokos, Andrássy Manó, Gyula testvérének a fia] nyitotta meg, násznagyunk bokrétájával. A nyoszolyólányok gyönyörű magyar ruhában és pártában, bársony pruszlikban és brokát szoknyákban díszelegtek, míg uraikon jobbára szép díszmagyar feszült. Páratlan volt a menyasszony Brandenburgi Katalin [1602–1644 vagy 1649; Bethlen Gábor második felesége és utódjaként erdélyi fejedelem] tulajdonát képező fejdísze… Windischgrätz Lajos.”

Az ifjú pár házasságából 1931-ben megszületik László fiuk, a fóti kastély jelenlegi, nyolcvannégy éves lakója, aki gyerekkorában gyakran tölti a nyarat a sárospataki várban, és 1936-ban, augusztus 24. és 30. között, tehát ötéves korában nyomtatott betűkkel írja be a nevét a vendégkönyvbe. Vélhetően valamelyik családtag vagy rokon német szöveget is biggyeszt hozzá: „Es hat mir sehr gut gefallen und ich möchte von hier nicht wegfahren.” Nagyon jól éreztem magam, és nem szeretnék innen elmenni.

A nagy frankhamisítás

Térjünk vissza Windischgrätz Lajoshoz, akiről írásunk elején megjegyeztük, hogy a frankhamisítási ügyben letartóztatták. A botrány 1925-ben robbant ki Magyarországon. A gyökerek 1923-ig nyúlnak vissza, amikor a jobboldali körök hamis ezerfrankosok ezreivel akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerződésért, valamint így akartak pénzt biztosítani irredenta vállalkozásokhoz. A hamisítás a legfelsőbb magyar politikai kör, így Bethlen István miniszterelnök, Teleki Pál volt miniszterelnök tudtával folyt. Miután azonban 1925 decemberében Amszterdamban letartóztatták a hamis frankokat terítő magyar állampolgárokat, a botrány viharos gyorsasággal emelkedett nemzetközi szintre, és hazánkban is számos letartóztatásra került sor. A vádlottak azonban – akik hazafias okokat hoztak fel védelmükre – meglehetősen enyhe ítéletekben részesültek. Bethlen kormányfősége is megingott, de végül a helyén maradt. Őrizetbe vették viszont Windischgrätz Lajos herceget és négy évre ítélték. Ennek egy részét azonban szanatóriumban és szállodákban töltötte le, ahol nem volt rossz élete…

Egy helyütt szóba hoztuk Zadravecz Istvánt is. Nos, a püspök úgy került a krédóba, hogy a kész bankjegyeket a budai ferencesek rendházában élő Zadravecznél helyezték el ládákban, amelyek tartalmáról a püspök nem tudott! A sajtó azonban belekeverte az ügybe őt is. Számos bíráló, sőt mocskolódó írás jelent meg róla. Végül a bíróság nem találta bűnösnek. Vele kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a zsidóüldözés alatt a magyar szentföldi (hűvösvölgyi) ferences kolostorban zsidók százait rejtegette rendtársaival. Mégis bebörtönözték két évre 1945-ben, 1951-ben pedig kitelepítették.

A vendégkönyvben nyoma van annak is, amikor Windischgrätz Lajos a „büntetését” követően hazaérkezett: „1928. jan. 10-én 2 ? évi távollét után hazajöttem. W. L.” Médi lánya esküvőjén, 1930-ban már felhőtlen örömet mutatott.

Ennyit tartottam fontosnak elmondani egy „kiolvasott” vendégkönyvből. Úgy is írhatnám, hogy megpróbáltam a régen meghalt szereplőket „életre kelteni”. Engem izgalomban tartott 21. századi „feltámadásuk”, örülnék, ha az olvasók fantáziáját is felkelthettem szerény írásommal.

 

Bosszú a trianoni békeszerződésértPáratlan dokumentumok a sárospataki vendégkönyvben – 2. rész - A második világháború...

Szerző: Magyar Hírlap2015. december 27.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom