Belföld

Boross Péter: Kultúrateremtő misszióra van szükség a kegyelet területén

Deutsch Tamás: A sportnak méltó helyet kell találni a nemzeti emlékezetben

Kultúrateremtő misszióra van szükség a kegyelet, az emlékezés és a temetkezés területén - hangsúlyozta Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett 15. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián a Parlament Felsőházi termében csütörtökön, ahol Deutsch Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) alelnöke arról beszélt: eljött az idő arra, hogy a magyar sport eredményei a kulturális, tudományos és közéleti teljesítményekhez hasonlóan méltó helyet kapjanak a nemzeti emlékezetben.

Kultúrateremtő misszióra van szükség a kegyelet, az emlékezés és a temetkezés területén - hangsúlyozta Boross Péter.
Hozzáfűzte: a kegyeleti kultúránk formai feltételeit kell megteremteni és megerősíteni ahhoz, hogy a temetés és a megemlékezés ne csupán rendezvény legyen, hanem valódi főhajtás a nemzet nagyjai előtt.
Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott emlékérmék maradandó és értékes eszközei a nemzeti emlékezetnek. Minden ilyen érme egyedi kisplasztikai alkotás, példányszámuk limitált, hosszú távú befektetési eszköznek is tekinthetőek, valamint a közfigyelmet a magyar nemzet nagyjaira, történelmének jeles eseményeire felhívó tematikával készülnek.
2014-ben a Nemzeti Örökség Intézetével együttműködésben a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat is indult, ennek 2017-es darabján a Kossuth tér lesz látható - fűzte hozzá Horváthné Rudolf Teréz.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) elnökének a Rákoskeresztúri újköztemető látogatóközpontjával kapcsolatos előadását Horváth Zsolt kabinetfőnök olvasta fel. Az előadás szerint a történészek számára óriási nehézséget jelent, hogy a 300-as, 301-es és 298-as parcellában vegyesen nyugvó politikai kivégzettek, 56-os szabadságharcosok és köztörvényes bűncselekmények miatt elítéltek azonosításához, történetük megismeréséhez kizárólag a kommunista diktatúra szerveinek dokumentációjára hagyatkozhatnak. Ez a forrásanyag gyakran az alapvető humánum elvárásainak sem felel meg, a sokszor kézzel, olvashatatlanul írt feljegyzésekből kiviláglik, hogy a hatóságoknak nem kellett elszámolniuk az emberélettel.

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőről beszélt előadásában Fejérdy Tamás építész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja. Mint fogalmazott, a komoly művészeti és történeti értékekkel rendelkező, 1874-ben megnyílt sírkertben a fejlesztést tekintve a legnagyobb kihívás megtalálni a megfelelő egyensúlyt a történelmi atmoszféra megtartása és a fenntarthatóság elérése között.

 Salgótarjáni utcai zsidó temetőt a világörökség részeként szeretné elfogadtatni a NÖRI. Ehhez először a magyarországi várományosi listára kell felkerülni, majd el kell készíteni a helyszín kezelési terveit, végrehajtani a rehabilitációs és fenntartási programot - mondta el Fejérdy Tamás.

Somogyi Tibor, a NÖRI szolgáltatási igazgatója a nemzet elhunyt nagyjainak befogadására 1849-ben megnyitott Fiumei úti sírkertről beszélt előadásában. Felidézte: a ma 60 hektáros terület, amely május óta a NÖRI gondozásában áll, már 1885-ben dísztemetői státuszt kapott. 
Az intézet célja egy olyan közösségi teret létrehozni, amely a magyar nemzet kultúráját, történetét és fejlődését alapvetően befolyásoló személyek munkásságát, valamint több korszak lenyomatát is megismerteti Magyarország polgáraival és az ide látogató külföldi turistákkal - ismertette a NÖRI Fiumei sírkertre vonatkozó fejlesztési koncepcióját Somogyi Tibor.

A hősi sírok a nemzeti történelmi emlékezet szerves részei, nem szabad hagyni, hogy elvesszenek az utókor számára - fogalmazott Kiskós Ferenc, a Vas Megyei Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója. Vas megye hősi temetőiről szólva kiemelte a szombathelyi katonai temetőt, ahol német, szovjet és magyar katonák mellett az 1945. márciusi szombathelyi bombatámadás polgári áldozatai is nyugszanak. Kitért az ostffyasszonyfai hadifogolytemetőre is, ahol több ezer orosz és román katonát, valamint olaszokat és litvánokat is temettek el. Róluk minden novemberben katonai tiszteletadással emlékeznek meg a helyszínen.

kegy-eml
Eljött az idő arra, hogy a magyar sport eredményei a kulturális, tudományos és közéleti teljesítményekhez hasonlóan méltó helyet kapjanak a nemzeti emlékezetben - hangsúlyozta Deutsch Tamás, a Magyar Olimpia Bizottság (MOB) alelnöke.

Hozzáfűzte: a 19-20. század fordulóján, amikor gombamód szaporodtak a magyar sportegyesületek és létrejött a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Labdarúgó Szövetség is, a sporttal való törődés a nemzeti identitás egyik meghatározó kifejezésmódja volt. 

A trianoni békeszerződést követően Európában először Magyarországon valósult meg egy Klebelsberg Kunó nevéhez fűződő, átfogó sportfejlesztési kormányzati program, amelynek eredményeként létrejött a testnevelési egyetem és a testnevelés az iskolai oktatás kötelező részévé vált. Ekkor születettek az első tervek egy nemzeti stadion emelésére, amely végül csak a második világháború után épült fel Népstadion néven - idézte fel Deutsch Tamás.

Mátrai Mária (Fidesz), az Országgyűlés háznagya köszöntőjében kiemelte: bár az ez egyén emlékezete elhalványul és tévedhet, a nemzet emlékezete olyan közös tudás és gondolkodás, amely nem engedheti meg magának az elfogultságot.
"A nemzet emlékezete, a múlt ismerete az, ami egy népet kovászként összetart" - fogalmazott Mátrai Mária, aki szerint értő szemmel megvizsgálva a múltat, a nemzeti emlékezet feladata megmondani, hogy egy életutat jó és téves döntéseivel együtt miként lehet értékelni, mikor jogos a bírálat és mikor nem.

Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója előadásában elmondta: 1999-ben az első Orbán-kormány alkotta meg a temetkezési helyekre vonatkozó, ma is érvényes törvényt, amelynek nyomán létrejött a fontos sírok további felszámolását megakadályozó nemzeti sírkert kategória. Ma hatezer védett sír van Magyarországon.
2010 és 2016 között 371 sírhelyet állítottak helyre országszerte - hangsúlyozta Radnainé Fogarasi Katalin, aki kitért arra is: a 2013-ban alakult NÖRI kiemelten fontos projektjét képezi a 2014-ben a szomszédos Salgótarjáni utcai zsidó temetővel együtt teljes egészében nemzeti emlékhellyé nyilvánított Fiumei úti sírkert, amely május óta az intézet vagyongondozásában áll.

A zsidó temetőről szólva kiemelte azt is: szeretnék ha a sírkert a világörökség részévé válna és a prágai zsidó temetőhöz hasonló népszerűségre és rangra tenne szert.

Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az intézmény 2014-ben indított Értéktár programot ismertette. Elmondta: a nagy jegybankok közül számos rendelkezik értékes művészeti gyűjteménnyel. A szakmai grémium által segített program célja, hogy a múltban külföldre került művészeti kincseket visszavásárolja, és hazai közgyűjteményekben helyezze el. 

Az Értéktár program részeként került haza többek között Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt, Vaszary János Kereszténység és Tiziano Mária gyermekével és Szent Pállal című festménye, valamint az a 220 darabos erdélyi tallérgyűjtemény is, amely a szakértők szerint a világon egyedülálló minőséget és értéket képvisel - mutatott rá Gerhardt Ferenc, aki hozzáfűzte azt is: a program legutóbbi szerzeményeit decemberben az Iparművészeti Múzeumban mutatják be a közönségnek.

A konferencia elején néma felállással emlékeztek meg a nemrég elhunyt Kocsis Zoltán zongoraművészről, karmesterről és zeneszerzőről.