Belföld
Beremend polgármestere egyelőre nem tud a határ lezárásáról
Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhatják a büntetőügyeket
Magyar Honvédség: egyre több civil venne részt honvédelmi feladatokban
Az elmúlt napokban több civil állampolgár kereste meg a Magyar Honvédség hadkiegészítő parancsnokságait, hogy részt vállaljanak a migrációs válság okozta feladatokban és az ideiglenes biztonsági határzár építésében, ezért szívesen jelentkeznének katonai szolgálatra - írta a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) kedden a honvedelem.hu oldalon közzétett közleményében.
A kommüniké kiemelte: Magyarországon 2004-ben megszűnt a békeidejű hadkötelezettség, leszerelt az utolsó sorköteles katona, ezért Magyarországon békeidőszakban csak önkéntes jelentkezés alapján teljesítenek katonai szolgálatot az arra elhivatottságot érző nők és férfiak a Magyar Honvédségben. "Az Alaptörvény értelmében azonban minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére" - olvasható a kommünikében.
Rendkívüli állapot idején - vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz -, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ezzel együtt hangsúlyozták: "Magyarországon jelenleg nem vezették be a különleges jogrendi időszakot, tehát a hadkötelesek sorozására és behívására sem kerül sor".
Azon önkéntes tartalékosok számára, akikre szükség van, az MH HKNYP hivatalosan postai úton vagy elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül küldi ki a behívóparancsot személyre szólóan, és - mint megjegyezték - "nem teszi közzé azt az interneten!".
Tizenhárom ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság kedden - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, hogy a bíróság hat vádlottat egy évre, hetet két évre kiutasított Magyarország területéről. Egy esetben a bíróság a tárgyalás elhalasztásáról döntött. A vádlottak afgánok és albánok voltak. Az ítéleteket többségben tudomásul vették, így azok jogerősek, két ügyben fellebbezést enyhítésért.
Az MH HKNYP közleményében egyúttal a magyar állampolgárokat arról tájékoztatta, hogy "aki kedvet érez, hogy jelentkezzen a Magyar Honvédség állományába, mint szerződéses katona, vagy éppen kipróbálná magát, mint önkéntes tartalékos, keresse fel a lakóhelye szerinti - Budapesten és az ország megyeszékhelyein található - katonai igazgatási irodát (toborzó irodát) és jelentkezzen a Magyar Honvédség állományába!".
Az irodák elérhetőségeit megtalálhatók a http://www.hadkiegeszites.honvedseg.hu/hknyp/toborzoirodak oldalon. Továbbá a szerződéses katonai szolgálattal kapcsolatos tájékoztatót a hadkiegeszites.hu oldalon a Katona akarok lenni menüpontban, az önkéntes tartalékos szolgálatvállalással kapcsolatos tájékoztatót a Tartalékos akarok lenni menüpontban lehet elolvasni.
Az MH HKNYP kéri, ha a parancsnokság feladatrendszerével kapcsolatos témákban szeretne tájékozódni, kövesse figyelemmel honlapjukat, ha ügyet kíván intézni, akkor a[email protected] címre várják levelét. Ha a katonai szolgálatvállalásokkal kapcsolatban szeretne tájékozódni és érdeklődni, keresse fel lakóhelye szerinti irodákat - olvasható a hadkiegészítő parancsnokság közleményében.
Soltész: A migrációról és a kárpátaljai helyzetről is tárgyalt a Karitatív Tanács
A migrációról, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) feladatvállalásáról és a kárpátaljai helyzetről egyeztettek a karitatív szervezetek a Karitatív Tanács keddi ülésén - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, Budapesten.
Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhatják a büntetőügyeket
Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén lehetővé tette, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket Szeged mellett Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhassák a bíróságok.
A fideszes Tuzson Bence és Vas Imre erről szóló - sürgős tárgyalásban megvitatott - törvényjavaslatát 136 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A törvénymódosítás alapján a határzárral kapcsolatos bűncselekményekben - például annak tiltott átlépése, megrongálása miatt - Baranyában és a Barcsi Járásbíróság illetékességi területén a Pécsi Járásbíróság, Zala és Somogy megyében pedig - az említett barcsi terület kivételével - a Zalaegerszegi Járásbíróság jár el. A törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyeket ugyanilyen területi lebontásban a két megyeszékhely törvényszéke folytatja le.
Ugyanígy a szegedi mellett Pécs és Zalaegerszeg közigazgatási és munkaügyi bíróságát is kijelölték menedékkérelmek elutasítására benyújtott fellebbezések elbírálására.
Az előterjesztők javaslatukat azzal magyarázták, hogy a nagy távolságok és az így kevésbé hatékony végrehajtás miatt nem indokolt Szeged kizárólagos illetékességének fenntartása a szóban forgó ügyekben.
A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Soltész Miklós elmondta: a Karitatív Tanács tagjai - a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt -, továbbá a Johannita Segítő Szolgálat, a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat vezetői arról számoltak be, hogy egyre több önkéntes csatlakozik hozzájuk, így el tudják látni az elmúlt időszakban megsokszorozódott feladataikat.
Az államtitkár közlése szerint a karitatív szervezetek nemzetközi segítséget is kapnak, és ők maguk is sokszor a határon átnyúlva, Horvátországban és Szerbiában is dolgoznak.
Soltész Miklós beszámolt arról is, hogy a megbeszélésen egyeztettek a HÖOK vezetőivel is. A leendő nyelvtanárok, nyelvészek, orvostanhallgatók, szociális munkás szakon tanuló diákok a tolmácsolásban, a családok, fiatalok ellátásában tudnak majd segíteni, továbbá a hallgatói szervezet felajánlotta egy-egy terület megtisztítását, rendbetételét is.
A Karitatív Tanács tagjai azt kérték a HÖOK vezetőitől, hogy a karitatív szervezetek munkájába bekapcsolódva, az ő irányításukkal dolgozzanak, hiszen így biztosítható, hogy a fiatalok szakszerűen, rendszeresen és folyamatosan segítsenek - mondta az államtitkár.
Soltész Miklós szólt arról is, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítanak a kárpátaljai, ukrajnai helyzetre. "Nem szabad, hogy a migrációs válság elfedje a kárpátaljai, illetve ukrajnai segítségnyújtás szükségességét" - hangsúlyozta.
A megbeszélésen a segélyszervezetek döntöttek arról, hogy újrakezdik, illetve folytatják az élelmiszer- és pénzadományok gyűjtését, továbbá a fűtés- és kazánszerzési támogatást, amelyre ezen a télen is nagy szükség lesz Kárpátalján - tette hozzá.
Egészségügyi szűrővizsgálatra kötelezhetnék a menedékkérőket
Kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhetne el az országos tisztifőorvos a menedékkérőknek tömeges bevándorlás okozta vagy más egészségügyi válsághelyzetben, ha a parlament elfogadja az erről szóló kormányzati törvényjavaslatot. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az egészségügyi törvény módosítására tett javaslatát.
Ennek alapján a szűrővizsgálatok helyét a menekültügyi hatóság jelölné ki.
Az indítvány értelmében ha a menekültstátuszért folyamodó az államhatárról szóló törvény szerinti tranzitzónában adja be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a szűrővizsgálatot. Ebben az esetben a tranzitzónából az ország területére való belépés feltétele egy igazolás, amelyet a szűrővizsgálatot végző szerv állít ki a vizsgálati minták levételéről.
A törvénymódosítás kimondaná, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az egészségügyi válsághelyzeti szabályok alkalmazandók, ami Balog Zoltán indoklása szerint lehetővé tenné az egészségügyi ágazat hatékony reagálását, Magyarország közegészségügyi-járványügyi biztonságának szavatolását.
A javaslat azt is tartalmazza, hogy az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg.
A törvény a kihirdetését követő napon léphet hatályba.
Balog Zoltán általános indoklásában azt írta: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete jelenleg stabil, azonban a tömeges bevándorlás okozta migrációs nyomás szükségessé tesz olyan intézkedéseket, amelyekkel a kialakult helyzet hatékonyan kezelhető. A most javasolt szabályok biztosítják az ország közegészségügyi-járványügyi védelmét - hangsúlyozta a miniszter.
Beremend polgármestere egyelőre nem tud a határ lezárásáról
Újabb migránscsoport jött a beremendi határátkelőhöz kedden délelőtt - közölte az M1 aktuális csatorna tudósítója. A Horvátország felől 10 busszal érkező illegális bevándorlókat a magyar határőrizeti szervek átvizsgálják, magyar buszokra szállítják át, a magyarbólyi vasútállomásra viszik és onnan utaztatják tovább őket.
Az M1 tudósítója a helyszínen azt tapasztalta, hogy még folynak a munkálatok a beremendi tranzitzóna kialakítására.
Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP), Beremend polgármestere azt mondta, hogy nincs információja a határ esetleges lezárásával kapcsolatban.
Kiemelte ugyanakkor a határnál szolgálatot teljesítő rendőrök, katonák példás helytállását, és azt, hogy az önkormányzat továbbra is segíti a munkájukat. Példaként hozta fel, hogy közmunkások végzik az átkelő takarítását, a hulladékok összegyűjtését.
MLP: Magyarország nem fogadott be ezer kopt családot
A Magyar Liberális Párt szerint Magyarország nem fogadott be ezer kopt keresztény családot - közölte a párt ügyvivője aki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) címzett közérdekű adatigénylésükre kapott válaszra hivatkozott.
Bősz Anett közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ezer keresztény család, majd Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Népszabadságnak adott interjújában ezres nagyságrendben kopt keresztények befogadásáról nyilatkozott.
A politikus azt írta, hogy BÁH-tól megkapott adatokban elsősorban azt vizsgálták, hányan kaptak állampolgárságot azokból az országokból, ahol kopt keresztények élnek, ilyen például Egyiptom és Etiópia. Ezek alapján 2013-ban 17, 2014-ben 130 egyiptomi kapott állampolgárságot. Etiópiából 2013-ban senki, 2014-ben egy ember kapott állampolgárságot - közli. Ennek semmi köze a Balog Zoltán és a Szijjártó Péter által mondott 1000 családhoz, ami minimum 2000-3000 főt feltételez - jelenti ki.
A párt elkérte azt a formanyomtatványt is, melyen a vallási hovatartozást kell feltüntetni, de a BÁH tájékoztatása szerint a honosítási kérelmekben nem kérdeznek rá a kérelmező nemzetiségére vagy vallási hovatartozására - emeli ki. Éppen ezért érthetetlen, hogy Balog Zoltán vagy Szijjártó Péter milyen adatokra hivatkozva beszélt a befogadottak vallási hovatartozásáról, hiszen erről nekik nem lehet információjuk - hangsúlyozza.
Bősz Anett végül kijelenti: a két miniszter magyarázattal tartozik az állítások miatt.
PM: A kormány tisztázza, hogy nem letelepedési kötvényért fogadott be embereket
A Párbeszéd Magyarországért arra szólította fel a kormányt, sürgősen tisztázza magát, az alól a gyanú alól, hogy letelepedési kötvényekért cserébe fogadott be keleti keresztényeket - közölte az MTI-vel kedden a párt szakszóvivője.
A politikus közleményében azt írta, mára bebizonyosodott: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a "fél Fidesz-kabinet" hazudott a befogadott keleti keresztény családok, köztük az egyiptomi koptok számáról. Hozzátette, hogy a PM múlt pénteken hozta nyilvánosságra információit, amelyek szerint nem humanitárius okból, hanem a "Rogán-féle szövevényes letelepedési kötvény üzlet" keretében szereztek letelepedési engedélyt észak-afrikai és közel-keleti államok polgárai.
Barabás Richárd arra is emlékeztetett, hogy korábbi kijelentéseire válaszul a parlament gazdasági bizottsága pénteken azt hozta nyilvánosságra, hogy koptok egyáltalán nem, egyiptomi állampolgárok közül pedig mindössze 12-en vásároltak letelepedési kötvényt.
A politikus véleménye szerint "Rogán sietve kiadott reakciója" gyakorlatilag beismerte, hogy a kormány vallási alapon is különbséget tesz a letelepedők között. Hozzátette, eközben továbbra sem ismert, más érintett országokból hányan vásároltak kötvényt, mi a helyzet például az egyiptomiaknál egy nagyságrenddel több tartózkodási engedélyt kapó irániakkal.
Barcson megerősített csapattal segít az Ökumenikus Segélyszervezet
Mivel az elmúlt egy hétben megtízszereződött a Horvátországból Barcsra érkező migránsok száma, a számukra kialakított pihenőhelyen újabb sátorral, megnövelt készletekkel és megerősített csapattal folytatja a segítségnyújtást az Ökumenikus Segélyszervezet - tudatta a szervezet kedden.
A horvát határnál fekvő somogyi városban szeptember 20-án kezdték meg a munkát, és míg az első napon 182 illegális határátlépő ellátását kellett megoldani, addig az elmúlt napokban már csaknem 2000 ember érkezett 24 óra alatt. A segélyszervezet humanitárius szakemberekből, szociális munkásokból, tolmácsokból és önkéntesekből álló csapata váltásokban 24 órás ügyeletet lát el.
Az elmúlt napok tapasztalatai és a kilátásba helyezett határzár miatt a segélyszervezet a következő napokban további növekedéssel számol, ezért az újonnan felállított sátrat és a több szervezet által használt közös tárolókonténert nagymennyiségű segélyáruval töltik fel. A készletek az ivóvízen, valamint a gyümölcsöt, olajos halkonzervet és pitát tartalmazó élelmiszercsomagokon kívül speciális gyermekételeket és pelenkát is tartalmaznak.
Az Ökumenikus Segélyszervezet szeptember 15-én felállított mobilcsapatai az elmúlt két hétben csaknem 80 ezer embert láttak el Beremenden, Barcson, Magyarbólyban, valamint Hegyeshalmon.
A szervezet adománygyűjtést indított, amelyhez szeptember 30-ig lehet csatlakozni az 1353-as adományvonal hívásával vagy sms-sel 250 forint adománnyal, a www.segelyszervezet.hu honlapon pedig online felajánlással.
Hétfőn ötezer felett volt a migránsok száma
Hétfőn 5335 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök. Ez az elmúlt napok tízezres számához képest visszaesés. Továbbra is a horvát határon jönnek a migránsok.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálat tájékoztatás szerint közülük 110 embert a magyar-szerb határszakaszon, 5224-et a magyar-horvát határszakaszon vontak intézkedés alá. Közokirat-hamisítás miatt hat embert fogtak el a rendőrök, két emberrel szemben pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás – közölték.
Hétfő éjfélig ebben az évben több mint 280 ezren lépték át illegálisan a határt. A határzárral kapcsolatos büntetőeljárások száma hétfőn 264-re emelkedett, ezek 90-95 százalékát tiltott határátlépés miatt indítják, a többit a határzár megrongálása miatt. Kedden tizennyolc migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott határátlépés miatt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - 12 afgán, három albán, kettő iraki, egy pedig szír állampolgárnak vallotta magát.