Belföld

Belemenősebb lesz az LMP

Hangsúlyoznunk kell a párt nemzeti karakterét, országos hálózatot kell építenünk, világos és egyértelmű kommunikációra van szükség a magyar nemzet számára kínált jövőképünkkel kapcsolatban – mondta lapunknak Keresztes László Lóránt társelnök

Hatékonyabbá kell tenni az LMP működését, a pártvezetésnek erősebb felhatalmazásra van szüksége, és szervezeti reformokat is végre kell hajtanunk – mondta lapunknak Keresztes László Lóránt, a párt társelnöke. A politikus szerint teljesen új alapszabályra van szükségük, az is lehetséges, hogy a jövőben egy elnök irányítja majd a pártot.

Keresztes-Lorant
„Hangosan kell beszélnünk a migrációról is” (Fotó: Bodnár Patrícia)

–  Mond valamit önnek a Kovács Aranka név?

–  Kovács Aranka? Ja, ez egy kamuprofil, amivel valaki a Facebookon vitézkedik.

–  Nem akármilyen, hanem az LMP belső köreihez tartozó ember által üzemeltetett kamuprofil, amin keresztül rendszeresen keményen kritizálják a pártot, újabban ön került a célkeresztjébe. Olvasta a bejegyzéseit?

–  Nem, nem szoktam olvasni.

–  Akkor idézek egyet-kettőt, amelyekkel önt jellemzi: „a legnagyobb pacsis, aki évekig minden tisztújítást elcsalt”, „csak azért nem lépett be a Fideszbe, mert ott nem tudott volna karriert csinálni”, frakcióvezetővé választása után pedig egyenesen „buta s…fejnek” nevezte.

–  Harmincöt évesen kezdtem politizálni, bár mindig érdekelt a közélet, nem terveztem politikai karriert, az pedig fel sem merült, hogy belépjek a Fideszbe, hiszen az ökopolitikai elkötelezettségem miatt világos volt, hogy az LMP az én közegem. A tisztújítás esetében valószínűleg az ilyenkor szokásos párton belüli kampányra gondolhatott. Ha az ember keményen dolgozik egy pártban, óhatatlanul szerez magának ellenségeket. Amennyiben ezek az emberek nem kívánnak nyílt vitát folytatni, akkor így, álnéven mocskolódnak. Szánalmas gyáva dolognak tartom, és nem kívánom kommentálni a minősítéseket.

–  Az ilyen támadások nem gyengíthetik a párton belüli pozícióját?

–  A május végi tisztújító kongresszuson majd nyolcvanszázalékos aránnyal választottak meg társelnöknek, azt hiszem, ez mindent elmond a párton belüli támogatottságomról, vagy pozíciómról. Nagyon régóta megy ez a Kovács Aranka sztori, én nem tulajdonítanék neki túl nagy jelentőséget.

–„Kovács Aranka” nem csak kritizálja a pártot, de többször belső információkat is kiszivárogtatott. Legutóbb Sallai Róbert Benedek belső fórumra írt levelét. Egy komoly célokkal rendelkező párt megengedheti, hogy így kerüljenek ki róla érzékeny információk?

–  Természetesen nem, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a belső információáramlást biztonságosabbá tegyük. Tény, hogy nemtelen eljárások ellen nehéz védekezni. Egyébként a kiszivárgott információk épp a demokratikus működésünket bizonyítják. Azt, hogy a politikai döntéseknek következménye van – itt a fegyelmi ügyekre gondolok.

–  A legtöbb fegyelmi ügy a kampányban történt önkényes döntések miatt indult. Talán nem elég erős a párt vezetése?

–  Szél Bernadett lemondását részben azzal indokolta, hogy a pártvezetők, akik az arcukat adják a párt működéséhez és vállalják a felelősséget, a jelenlegi szabályozási környezetben nem rendelkeznek kellő felhatalmazással ahhoz, hogy hatékonyan tudják irányítani az LMP-t. Ezt már Schiffer András is megfogalmazta távozásakor, én egyetértek vele és az elnökség hasonlóan gondolja. Napirenden van a párt szabályozási reformjának kérdése. A cél, hogy egyértelműek legyenek döntési jogkörök és a felelősség, valamint, hogy a kampányidőszakokban még hatékonyabb működési módot tudjunk kialakítani, hogy a vezetők igazítani tudják a kampányt a gyorsan változó eseményekhez. A következő választásokon ilyen hiá­nyosságok már nem nehezíthetik a munkát.

–  Ezekhez a változásokhoz alaposan meg kell változtatni az alapszabályt, ennek szükségességét már többen felvetették.

–  A jelenlegi alapszabálynak rengeteg hiá­nyos­sága van, ezért szerintem nem megváltoztatni kell, hanem egy új alapszabályt kellene létrehozni, amelyet legkésőbb az önkormányzati választási kampányig el kell készíteni, hiszen a felkészüléshez szükséges hogy megalkossunk az alapszervezeteket. Nemcsak a vezetési struktúra, hanem a párt szervezeti, szerkezeti felépítése is megújításra szorul. Az LMP alapítása óta probléma, hogy szinte kizárólag megyei szervezetei vannak. Szükség lenne jól működő vidéki alapszervezetekre, amire a jelenlegi szabályaink nem adnak lehetőséget. Közben a jelenlegi szabályozásunk is korrekcióra szorul, és valószínűleg az őszi kongresszuson végre is hajtunk majd bizonyos módosításokat.

–  Mondhatjuk azt, hogy jelenleg ön az LMP elnöke?

–  Ez értelmezési kérdés, én jelenleg egyedüli társelnök vagyok. Az LMP társelnöki rendszerben működik legkésőbb októberben megválasztjuk a párt női vezetőjét.

–  Többen is szorgalmazták a társelnöki a rendszer felülvizsgálatát, Ungár Péter például kijelentette, hogy az elnöki rendszer híve, Kanász-Nagy Máté szóvivő is felvetette, meg lehetne vizsgálni az egyszemélyes vezetés előnyeit. Lehetséges, hogy hosszabb távon egyetlen elnök vezeti majd az LMP-t?

–  Én nem tartom rossznak a társelnöki rendszert, de minden lehetőség nyitott. Többen is vannak, akik ilyen irányú változást szeretnének, de nem az a lényeg, hogy egy vagy két ember vezeti a pártot, hanem az, hogy milyen hatáskörökkel rendelkezik a párt politikai vezetője. A pártvezetés szempontjából jelenleg bővebb hatásköre van a titkárnak, mint a társelnököknek, ami nem tartható. Szükség van arra, hogy a pártvezetésnek joga legyen megvalósítani a kezdeményezéseit, például összehívhasson egy rendkívüli elnökségi ülést. A párt tagsága majd eldönti, hogy milyen rendszert szeretne, de nagyon sok változás várható az LMP szabályozásában, megváltozhat a vezetés struktúrája is. Ez reálisan jövő év elején következhet be.

–  Az LMP-nek alapítása óta védjegye volt az önállósága. 2013-ban pártszakadás lett a vége a más pártokkal való politikai összefogásról szóló vitának, idén pedig lemondások, kilépések, kizárás, de úgy tűnik, a függetlenséget sikerült megőrizni. Nem ennek a feladása lenne a Jobbikkal való összefogás, amit ön egy ideje sürget?

–  Nem gondolom. Szerintem Magyarországon nem ideológiai különbségek vannak a pártok közt. Ott van a Fidesz, ami szerintem már inkább hatalomtechnikai gépezet, mint párt, kialakította a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amelynek a régi pártok ugyanúgy részei. Az MSZP és a DK politikusai már leszerepeltek, volt lehetőségük kormányozni, és tudjuk, mi lett az eredménye. Vannak viszont pártok, amelyek nem részei a NER-nek, és ide tartozik a Jobbik, amely az LMP-hez hason­lóan valódi nemzeti elköteleződésű párt. Természetesen vannak köztünk, ideológiai különbségek, például társadalompolitikai területen, de sok kérdésben egyezik az álláspontunk. Ilyen például a globalizáció negatív hatásai ellen való fellépés szükségessége.

–  Ezek szerint nem áthidalhatatlanok a    kü­­lönbségek?

–  Ma az ellenzéki pártoknak, hiába dolgoznak ki minden választás előtt saját programot, szinte lehetetlen azt a kormányzati többséggel szemben a parlamentben megvalósítani.
A legfontosabb kihívás most az önkormányzati választás. Helyi szinten úgy gondolom, biztosan van jövője az együttműködésnek, ami egyébként nem új dolog, hiszen 2010-ben, amikor az LMP és a Jobbik bekerült az önkormányzatokba, politikusaik a rendszeren kívüli pártok képviselőiként természetes szövetségben kezdek el dolgozni. Az önkormányzati politika teljesen más, mint az országos szint, konkrét helyi ügyekben bizonyára tudunk együtt dolgozni. Ha ez megvalósul, nagyon komoly ellensúlyt képezhetünk a Fidesszel szemben.

–  Felmerült még a Momentum mint partner.

–  A Momentum egy fiatalos párt, de úgy látom leginkább technokrata hozzáállással politizálnak. Nem látjuk, hogy letették volna a garast egy értékrendszer mellett, és amíg ezt nem teszik meg, nincs is értelme átfogó kérdésekben a közös gondolkodásról beszélni. Az egyik legfontosabb témában, a globalizáció hatásainak megítélése kapcsán viszont jelentős a véleménykülönbség. Ennek ellenére én a XXI. századi pártok közé sorolom a Momentumot is, de a részükről eddig kevés nyitottságot tapasztaltunk.

–  Kivel tudnák még elképzelni az együttműködést? Márki-Zay Péterrel és esetleges új formációjával?

–  Én mindenkinek a véleményét szívesen meghallgatom, de Márki-Zay elképzeléseiről nem tudott bennem koherens kép kialakulni. Egyelőre minden, amit tőle hallottam az, hogy mindenhol egy jelöltet kell kiállítani a Fidesszel szemben. Ez a baloldal állandó stratégiája, hogy gyúrjunk az ellenzékből egy masszát, ami egy életképtelen konstrukció. Ha az az egy jelölt nem hiteles, nem tud egy kormánypárti szavazónak valódi alternatívát felkínálni, bukásra van ítélve. Bármilyen ellenzéki együttműködésnek akkor van értelme, ha többet kínálunk annál, mint hogy le akarjuk váltani a Fideszt. Ehhez viszont közös értékek, közös jövőkép, és alkalmas jelölt meghatározására van szükség. Gyurcsányékkal például ez teljességgel kizárt.

–  Nem gondolja, hogy egy Jobbikkal való összefogással kockáztatják, hogy akár szavazatokat veszítenek?

–  Április 8-án a Fidesz sok új szavazót szerzett, de nézzük az ellenzék eredményét. A régi baloldal, MSZP, DK háromszázötvenezer szavazót bukott, a LMP száznegyvenezerrel kapott több szavazatot, mint négy éve, a Jobbik is folyamatosan növelte a támogatottságát, és bejött a Momentum százhetvenezer szavazóval. A huszonegyedik századi pártok a szavazatok harminc százalékát kapták. Az ellenzéki szavazók kijelölték az irányt. A régi pártoknak gyakorlatilag vége. De nemcsak tőlük, hanem a kormánypártoktól is át kell csábítanunk szavazókat.

–  Az LMP nagy változásokon ment keresztül az elmúlt évben. Schiffer András szerint nincs karaktere a pártnak, Ungár Péter pedig nemrég hosszú publicisztikában javasolt új ellenzéki politikát. Milyen lesz az LMP új iránya? Lesz-e egyedi karaktere a pártnak?

–  Az alapvetésünk, politikai céljaink és értékrendünk nem változik. A karakterünket tekintve változásra van szükség, mert eddig nem tudtunk kilépni a kispárti pozícióból. Belemenősebb LMP-re lehet számítani, amely nem hátrál meg az embereket is foglalkoztató nemzeti sorskérdésekről folytatott vitáktól, amelyektől az ellenzék félt, és úgy vélte, ezekben nem lehet megverni a Fideszt. Hangosan és világosan kell beszélnünk például a migráció kérdéséről, és egyértelművé tenni, hogy véleményünk szerint a bevándorláspolitikának nem uniós, hanem nemzetállami hatáskörnek kell maradnia. Ahogyan Ungár Péter is utalt rá, nem szégyen kimondani, hogy a probléma felvetésében, fontosságát tekintve egyetértünk a Fidesszel. De azt is hozzá kell tenni, hogy miért felelőtlen a kormány, amely szerintünk nem ad valós megoldást a problémákra viszont hatalomtechnikai eszközként használja a saját érdekében. Emellett beszélnünk kell a fiatalok elvándorlásáról, ami nagyon komoly problémát jelent az országnak, és a Fidesz menekül ettől a témától, mert nem tudott megoldást találni a kérdésre. Hangsúlyoznunk kell az LMP nemzeti karakterét, országos hálózatot kell építenünk, világos és egyértelmű kommunikációra van szükség a magyar nemzet számára kínált jövőképünkkel kapcsolatban.

–  Mi az LMP hivatalos álláspontja a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban? Politikusaik némileg ellentmondásos nyilatkozatokat tettek a témáról a napokban.

–  A jelentésben megfogalmazott kritikák jelentős részével egyetértünk, ugyanakkor azt nem tartanánk elfogadhatónak, hogy a kormány hibái miatt az országot büntessék. Ezért nem tudunk olyan eljárásokat támogatni, aminek lehet olyan végkimenetele, hogy az ország szavazati jogát megvonják.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom