Bátorság és felelősségvállalás

Tisza István miniszterelnök hiteles vezető volt, életével, bátorságával, helytállásával, döntéseiért való felelősségvállalásával példát mutatott a mai politikusoknak – jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter tegnap az Országházban, a Tisza István, két korszak határán című konferencián. Nyitóbeszédében a miniszter emlékeztetett arra, hogy Tisza 1917-ben önként vállalt frontszolgálatot, háromszor követtek el sikertelen merényletet ellene, és 1918. októberi meggyilkolása – saját lakásában lőtték agyon tisztázatlan körülmények között – sorsszerű volt.

Simicskó István szólt arról is, hogy Tisza Istvánnak számos dilemmával kellett megküzdenie, nehéz helyzetekben döntéseket hoznia, hogy számára első helyen szerepelt a hazaszeretet, s azt tartotta, „mindent mindig, mindenkor adj oda a hazának”.

Bellavics István, a konferenciát szervező Országgyűlés Hivatala közgyűjteményi és közművelődési igazgatója szerint Tisza heroikus küzdelmének aktuális az üzenete: lehetséges-e megállítani azokat a „folyamatokat és erőket, amelyek végkifejlete nemzetünk és kultúránk szempontjából kiszámíthatatlan”.

Ifj. Bertényi Iván, Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója szerint a miniszterelnöki címet kétszer is viselő „régi vágású liberális” Tisza nézetei a reformkorban gyökereztek. Sosem vált demokratává, többek között ellenezte az általános szavazójogot, a földosztást és az állam komolyabb gazdasági szerepvállalását, de a szegénység gondjaira nem volt érzéketlen – húzta alá a kutató. Ragaszkodott a „magyar szupremácia (fennhatóság – a szerk.) elvéhez”, ugyanakkor azt mondta: „Ne azt várjuk a romántól, hogy renegát legyen, hanem hogy legyen jó román és jó magyar hazafi egy személyben”.