Bányatervek világörökségi területre

A természetvédelmi területre tervezett külszíni lignitbánya ügyével éppen három esztendeje foglalkozott lapunk, amikor is az üdülőfaluban és annak környékén élők heves tiltakozó akciókkal jelezték a bányavállalkozónak, hogy nem támogatják egy ilyen ipari projekt megvalósulását. A festői szépségű borsodi aprófaluban a lakosság javarészt falusi üdültetéssel és agrártermékek előállításával foglalkozik, így aztán érthetően nem helyeslik az ötletet.

Az Aranyboksa Kft. ügyvezető igazgatója, Rónai Kálmán áprilisban beadta kérelmét az illetékes hatósághoz, jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályán zajlik a környezeti hatásvizsgálati eljárás a Szőlősardó–Teresztenye települések területén tervezett lignitbánya megnyitásával kapcsolatban.

„Ez a bányanyitási ügy egy rémálom, ami időről időre visszatér, hogy kísértsen bennünket – mondta lapunknak Lukács Béla, aki hosszú évtizedek óta kötődik a környékhez, családjának több kiadó háza van Teresztenyén. – Három éve már próbálkozott ez a vállalkozó bányanyitással, akkor közmeghallgatáson és a médián keresztül világosan az értésére adtuk a környékbeli falvak lakóival együtt, nem szeretnénk, ha bárki szétbányászná és feldúlná az otthonunkat” – idézte fel a férfi. Hozzátette, „aki ide lignitbányát tervez, az nem ismeri a területet, vélhetően sosem járt még itt”.

Teresztenye határában, éppen a tervezett külszíni bánya mentén fokozottan védett állat- és növényfajok élnek, ezeket az egyedülálló természeti értékeket hivatott bemutatni a falut körülölelő tanösvény is. A falvacskát afféle ékszerdobozként emlegetik, annak látja a Bódva-völgy–Cserehát Zöldút Egyesület alapító tagja, Rőczei Norbert is. „Nem véletlenül lett egyesületünk székhelye Teresztenye, hiszen itt olyan növények, madárfajok fordulnak elő, amelyekkel az ország más pontján nem találkozhatunk” – magyarázta Rőczei.

Sok más faluval ellentétben Teresztenye igencsak prosperál, köszönhető ez elsősorban a település agilis polgármesterének, Brogli Attilának, aki a település profiljához illeszkedve, a mezőgazdasági beruházásokban, fejlesztésekben látja a jövőt. Két hatalmas fóliasátorban termelnek vegyszermentes zöldségeket, egy meglehetősen nagy állománnyal rendelkező mangalicatenyészettel is büszkélkedhet a falu, pár esztendeje tyúkfarmot létesített az önkormányzat, és hamarosan átadásra kerül egyedülálló, jurtákkal körülvett ökopanziójuk is. Brogli Attila is úgy véli, egy természetvédelmi területen nincs helye nehézipari beruházásnak. „Tudja, hol lenne pontosan a bánya? – Kérdezi felháborodottan a polgármester. – Az ökopanziótól úgy kétszáz méterre! A vendégeink, no és a falu lakossága a táj szépsége helyett a bányagépeket nézegethetné, a zúgásukat hallgathatná éjjel-nappal.”

Brogli Attila szerint a bányaügy minden eleme zavaros. Példának okáért a kitermelt lignitet olyan útvonalon – földúton – szállítanák el, amelynek szakaszai magánkézben vannak, s a tulajdonosaikkal senki nem egyeztetett ezzel kapcsolatban. Megjegyezte, a bányanyitás munkahelyteremtésként sem értelmezhető, hiszen a hatástanulmány alapján mindössze hat embernek adna munkát a beruházás.

Megkerestük a terület országgyűlési képviselőjét, Riz Gábort (Fidesz–KDNP), aki úgy nyilatkozott, kétségtelen, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szénvagyona jelentős, amivel érdemes kalkulálni, ám a fosszilis tüzelőanyagokról mindinkább a megújuló energiára tevődik át a hangsúly. „Amikor a Borsodi-medence szénvagyonának kiaknázásában gondolkodunk, akkor az alacsony környezetterheléssel járó, tisztaszén technológiát preferáljuk.” Az újabb bányanyitásra vonatkozó kérelmet ugyan nem ismeri, de egy korábbi közmeghallgatáson maga is részt vett, ahol a jelenlévő lakosság egyértelműen kifejezte, nem akar lignitbányát. „A lakosságért dolgozunk, nem ellenük” – mondta a képviselő.

A Galyaság falvainak lakói körében sosem látott összefogás alakult ki a beruházás ellen, aláírásokat gyűjtenek, útlezárásokat és demonstrációkat szerveznek, és készek a legvégsőkig elmenni, hogy megakadályozzák a bányanyitást.