Balog Zoltán: Társadalmi nemek nincsenek, társadalmi szerepek azonban vannak

Pályázat nyílik a női foglalkoztatás erősítésére
A nők munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében kilencmilliárd forintos pályázat indul Nők a családban és a munkahelyen címmel - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság-, és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Novák Katalin a konferencián elmondta, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló pályázaton olyan projekteket támogatnak, amelyek hozzájárulnak a nők rugalmas foglalkoztatásához, valamint a munka és a magánélet összehangolásához.
Emellett országszerte létrehoznak Női Információs és Szolgáltató Központokat (Nő-Köz-Pont), amelyekben a család és a munka összeegyeztetéséhez kaphatnak segítséget az érdeklődők - tette hozzá.
A pályázaton önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek vehetnek részt konzorciumi formában, az elnyerhető támogatás összege 150 és 200 millió forint között van - ismertette.
Novák Katalin szerint a női foglalkoztatás jelenleg "csúcson" van, de a rugalmas foglalkoztatás terén, valamint a 3-6 év közötti gyereket nevelők körében még van kihasználatlan erőforrás.     
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a nőknek nem azért van szükségük többlettámogatásra, mert rosszabbak a képességeik, mint a férfiaknak, hanem mert többletkihívásokkal kell szembenézniük, ha a gyermek születése után is szeretnének helyt állni a munkaerőpiacon. A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy ebben segítsen, ezért kezdték el a bölcsődei rendszer átalakítását és vezették be a gyed extrát. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, nem az a cél, hogy a hat hónapos gyerek mellől tömegesen menjenek vissza dolgozni a nők, hanem hogy meglegyen a választás lehetősége.

A miniszter azt hangoztatta, a kormány minden támogatást szeretne megadni a nőknek és biztosítani szeretné nekik a választás szabadságát, hogy se a hagyományos családanya szerepét választók, se az anyaság mellett dolgozni akarók ne érezzék "vesztesnek" magukat.

Balog Zoltán úgy fogalmazott, Magyarországon "páratlanul nagyvonalú" a családpolitika. 2010 óta nyolcvan százalékkal emelték a családtámogatásra szánt összeget, 2017-ben 1741 milliárd forint támogatást biztosítanak a költségvetésből a magyar családoknak. Ez a GDP 4,7 százaléka, az OECD átlag ezzel szemben 2,55 százalék - közölte a miniszter.
Elmondta azt is, hogy míg 2002 és 2010 között 23 százalékkal csökkent a házasságkötések száma, addig az elmúlt hat év alatt 50 százalékkal nőtt.

Dunai Mónika (Fidesz), az Országgyűlés női méltóságért albizottságának elnöke arról beszélt, manapság már nincs megkülönböztetés férfiak és nők között, vagy ha mégis, akkor az a nők javára szól.
A nőket pozitív diszkriminációban lehet részesíteni az alaptörvény szerint is, ezzel a lehetőséggel élt az Országgyűlés, amikor megszavazta a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásának lehetőségét - fűzte hozzá.

Dunai Mónika szólt arról is, hogy 2010-ben még 8,5 százalékkal volt lemaradva a magyar női foglalkoztatás az európai uniós átlagtól, most alulról súrolja az ország az EU-s átlagot.

Jelentős előrelépés történt a férfi-női bérkülönbség terén is: az Eurostat adatai szerint négy éve még 20,1 százalékos volt a különbség, a legfrissebb adatok szerint azonban sikerült elérni, hogy a 16,3 százalékos uniós átlag alá csökkenjen a különbség - mondta a bizottság elnöke.
A konferencián együttműködési megállapodást kötöttek a nők és családok érdekeit képviselő szervezetek, köztük a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), a Magyar Női Unió, a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak), a Nőiszem Egyesület, az Egyedülálló Szülők Klubja és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom. A megállapodás értelmében a szervezetek együttműködnek a nők családban, munkában és közéletben való elismeréséért és érvényesüléséért, valamint a férfiak és nők egyenlőségének gyakorlati érvényesüléséért.

KSH: 2016-ban a nők voltak többen Magyarországon 
Magyarországon 2016-ban 5,1 millió nő élt, ez a teljes népesség 52,3 százalékát jelenti, vagyis ezer férfira 1097 nő jutott - derül ki Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a nemzetközi nőnap alkalmából készített, az összeállításából.

A KSH adatai szerint a múlt évben az előzetes, becsült adatok szerint Magyarországon több kisfiú látta meg a napvilágot, mint kislány, 47 817 fiú és 45 283 lány született. A népesség összetétele azonban korcsoportonként változik - mutatott rá a hivatal, hozzátéve: míg 2016-ban a 0-4 éves korosztályban 945 nő jutott 1000 férfira, addig a 40-59 éveseknél ez a szám 1033-ra, a 70 év felettieknél pedig már 1856-ra emelkedik. 

A születéskor várható élettartam a nőknél 2015-ben 78,6 év, a férfiaknál 72,1 év volt.
Tavaly a 15 évnél idősebb nők 29 százaléka volt hajadon, 40 százalékuk házas, 17,5 százalékuk özvegy, 13,5 százalékuk pedig elvált.
A nők a 2015-ös adatok szerint átlagosan 29,6 évesen házasodtak, a férfiak ezzel szemben 32,4 éves korukban nősültek először.
A statisztikából az is kiderült, hogy hosszú idő óta jóval több nő szerez felsőfokú végzettséget, mint ahány férfi. Míg 2005-ben még csupán a 25 év feletti nők 14,3 százaléka, a férfiaknak pedig 15,2 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig 2011-ben már 19,7 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők és 18,2 százalék az ilyen férfiak aránya. A nők jobban állnak a középfokú végzettség tekintetében is: míg 2005-ben a 18 év feletti nők 45,2 százaléka rendelkezett legalább érettségivel, addig 2011-ben ez a szám már 52,1 százalék volt. A 18 évesnél idősebb férfiak esetében ez az arány 2005-ben 39,8 százalék, 2011-ben pedig 45,5 százalék volt.

A 2015-ös adatok szerint a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók közül a nők jelentős túlsúlyban vannak a tanárképzés és oktatástudomány, az egészségügy, szociális gondoskodás, a humántudományok, a társadalomtudományok és a művészetek területén. Némi fölény tapasztalható a szolgáltatások, a gazdaság és irányítás, valamint a jogi képzések terén, ugyanakkor majdnem kiegyenlített a nők és férfiak aránya a természettudományos, valamint a mezőgazdasági és állategészségügyi képzések terén. Jóval kevesebb nő tanul azonban informatikai és a műszaki területen, mint férfi.

A múlt évben a 15-64 éves korosztály 66,5 százaléka dolgozott, a munkanélküliek aránya pedig 5,1 százalék volt. A nők foglalkoztatottsági adatai a férfiakénál kedvezőtlenebbek: míg a férfiak 73 százaléka dolgozik, addig a nőknél ez az arány csupán 60,2 százalék. A férfiak 5,2 százalékos munkanélküliségi rátájával szemben a nők esetében ez az arány 5,1 százalékos.
Részmunkaidőben 2016-ban a 15-74 éves foglalkoztatottak mindössze 5,2 százaléka dolgozott, arányuk az elmúlt években csökkenő tendenciájú. A nők 7,3 százaléka, a férfiaknak pedig csupán 3,5 százaléka dolgozott részmunkaidőben. A részmunkaidőben foglalkoztatottak közül a nők 17,8 százaléka esetében a gyermek vagy más hozzátartozó, esetleg egyéb családi kötöttség volt a részmunkaidős foglalkoztatás oka. 

A KSH adataiból az is kiderül: a keresetek szempontjából a nők még mindig jelentősen elmaradnak a férfiak mögött. 2015-ben a fizikai foglalkozású nők bruttó átlagkeresete - a közfoglalkoztatottakkal együtt számolva - 136 800 forint, míg a szellemi foglalkozásúaké 273 800 forint volt, vagyis átlagosan bruttó 223 300 forintot kerestek. A fizikai munkát végző férfiak átlagkeresete ezzel szemben 180 900 forint, a szellemi munkát végzőké pedig 401 400 forint volt, ami átlagosan bruttó 264 400 forintot jelent. A nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5 százaléka volt. A fizikai munkát végző nők a férfiak bruttó átlagkeresetének 75 százalékát, a szellemi foglalkozásúak pedig ennek csupán 68 százalékát vihették haza.  

A KSH felidézte: 1857. március 8-án a New York-i textiliparban dolgozó nők emberibb munkakörülményeket és magasabb fizetést követelve vonultak utcára. Március 8-át 1977 óta az ENSZ is a világnapok között tartja számon, Magyarországon pedig 1948 óta ünnepeljük ezen a napon a nőket.