Balog Zoltán: Három lépcsőben emelkedik a teljes oktatói-kutatói kör bére+VIDEÓ

Az FDSZ többet várt a bejelentett felsőoktatási béremelésnél
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) értékeli a kormány azon szándékát, hogy hét év után napirendre tűzte a felsőoktatási munkavállalók béremelését, de többet várt - reagált Tőrös Szilárd, a szakszervezet elnöke a csütörtökön bejelentett többlépcsős keresetnövelésre.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány előző napi döntését ismertetve csütörtökön sajtótájékoztatón bejelentette: három lépcsőben, és a teljes felsőoktatási oktatói-kutatói kör bére nőni fog, első lépésként jövő januártól 15 százalékkal a 2016. januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi. Összességében - a korábbi emelést alapul véve - így 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók.
Az FDSZ sajnálattal állapítja meg, hogy a kormány nem kívánja emelni az adjunktusok, tanársegédek bérarányát a professzori alapilletményhez képest, így az egykulcsos adó bevezetéséből adódó keresetkülönbséget sem kompenzálja - értékelte a bejelentett béremelési szándékot a szakszervezeti vezető.
Tőrös Szilárd jelezte: az FDSZ nem ért egyet a tervezett béremelés 3 évre történő elhúzódásával. E körülmények továbbra sem teszik vonzóbbá az oktatói pálya választását. Általános véleményük, hogy a jelenlegi bérrendszer tovább már nem tartható fenn - rögzítette, hozzátéve: az FDSZ követeli, hogy az oktatói-kutatói bértábla egészüljön ki a felsőoktatási intézményekben tanári munkakörben dolgozók (például nyelvtanárok) beillesztésével, hiszen ők is hozzájárulnak a hallgatók képzéséhez.
Kitért arra is: a kormány 2015. december 1-től az oktatást segítő munkavállalók részére 150 ezer forintos bérminimumot kíván bevezetni, amely lefedi a közalkalmazotti bértábla A1-F7 kategóriáit. Az FDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy az emeléshez szükséges pénzösszeget az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodni.
Mint írta: nem látja viszont a kormányhatározatban a korábbi időszakban végzett közös munka alapján kialakított szempontok megjelenését.
A felvetett problémák megoldására az FDSZ elnöksége a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi - közölte az érdekvédő.

Kitért a kancellári rendszer bevezetésére is, ennek hatására olyan finanszírozási helyzet jött létre, amely 3-4 éve még csak vágyálom volt, és ma nincs hiány a felsőoktatási intézményekben. Sőt olyan megtakarításra lehetett szert tenni az egyetemeken, főiskolákon, ami a jelentős béremelést lehetővé teszi - mutatott rá Balog Zoltán. Szólt még a duális képzés bevezetéséről is, és megállapította: a felsőoktatási intézmények meghallották, hogy a gazdasággal való együttműködés a siker titka. 
Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a bértábla rendezésének költsége három évre 15,2 milliárd forint, ezt teljes egészében költségvetés állja. 
Az idei októberi adatok szerint közel 15 ezer oktatót és ezen belül 1800 kutatót érint a bérek rendezése. Ismertetése szerint az egyetemi tanárok bére 2015-ben 437 300 forint, ami jövő januárban 503 ezer forintra, 2017 januárjában 528 ezerre nő, és a 2018-as emeléssel eléri az 554 ezer forintot. Adjunktusok esetében a mostani 218 ezer forintos bér, 251 ezerre, majd 257 ezerre nő. A tanársegédeknél a 174 900 forint 201 ezerre majd 221 ezer forintra emelkedik. 
Hozzátette: a nem oktatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki. Ez a teljes rendszer szintjén 5 milliárdot jelent, ami a felsőoktatási költségvetés 1 százaléka.
Kitért a doktoranduszokat érintő változtatásokra is. A tudományos utánpótlás érdekében a doktori képzés átalakításra szorul  - rögzítette az államtitkár, hozzátéve: a fokozatot szerzett hallgatók száma nem kielégítő. A hároméves finanszírozott időt négyre növelik, az első két év után komplex vizsgát tesz a hallgató.
A doktoranduszok ösztöndíja az első két évben 140 ezer forintra, majd 180 ezer forintra nő majd. Ez az adjunktusi nettó jövedelmeknek is megfelelő összeg - jelezte, hozzátéve: 1300 hallgatóval számolva a költségvetési igénye mintegy 8 milliárd forint körüli összeg. 
Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke azt mondta: üdvözlik az általános bérrendezést a felsőoktatásban, amelyre szerinte utolsó előtti pillanatban kerül erre sor - fogalmazott. 
Kitért arra is, hogy egyre nehezebb az oktatókat megtartani, és az MRK minden egyes állásfoglalásában megerősítette a minőség iránti elkötelezettségét. Fontos, hogy meghallgatták kérésüket és nem csak az adjunktusi és tanársegédi körre terjed ki a béremelés, hanem a teljes oktatói-kutatói körre. Ezzel még nem minden problémát nem oldottak meg, kérdés többek között, hogy lesz-e lehetőség differenciálni, de ez már a kellemes terhek közé tartozik - jegyezte meg. 
Keresztes Gábor, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke köszönetet mondott a kormánynak, hogy "a doktoranduszok hangját meghallotta", és ügyüket fontosnak tartotta, hogy a képzés reformját előkészítse. A képzés tervezett átalakítása érdekében minden lényeges elemet tartalmaz a törvényjavaslat. A reform hozzájárul majd az tudományos utánpótlás biztosítása, a képzés színvonalának növeléséhez. Távlati cél a fokozatot szerzett doktoranduszok arányának növelése - jelezte a DOSZ elnöke, aki a jövőbeni célok között említette, hogy a doktori képzés évei a későbbi nyugdíjelszámolásba is számítsanak bele.