Balog Zoltán: Folytatni kell a párbeszédet az oktatásban

Az országos tiltakozást kiváltó levelük után, újabb levelet fogalmazott meg a miskolci Herman Ottó gimnázium tanári kara. Az Orbán Viktorhoz, Balog Zoltánhoz és Czunyiné Bertalan Judithoz címzett levélben hat pontban sorolják fel az oktatásban található strukturális problémákat. Arra kérik a kormányt, hogy ne részmegoldásokkal hanem a felvázolt problémák mindegyikével foglalkozzon a felállítandó oktatási kerekasztal.

A emberi erőforrások minisztere fontosnak nevezte, hogy meghallgassák, milyen gondok merülnek fel és azokon miként lehetne javítani. Ennek érdekében arra fogja utasítani a munkatársait államtitkári, helyettes államtitkári, főosztályvezetői, Klik-vezetői szinten, hogy külön fórumokon találkozzanak igazgatókkal, igazgatóhelyettesekkel, tanárokkal, szülőkkel - mondta. Balog Zoltán szerint a megbeszélések eredményeként értelmes belső korrekciós javaslatok születhetnek, amelyek végrehajtására készen állnak.

A közoktatási rendszert ért kritikákra, például a pedagógusok adminisztratív leterheltségére válaszul azt hangsúlyozta, hogy 2016-tól három évig "nem esnek tanfelügyelet hatálya alá" a minősített pedagógusok, ami 9 ezer tanárt érint. A diákok túlterheltségével összefüggésben azt mondta: ez több éves probléma, már az ő gyerekkorában is vita volt erről. Hozzátette ugyanakkor, hogy a világ változik és ha versenyképesek akarunk maradni, nem csak többet kell dolgozni, de a diákoknak is többet kell tanulniuk, ebben meg kell megtalálni a megfelelő arányt.

Balog Zoltán kitért arra, az egész napos iskolának éppen az a célja, hogy ha megtanulja a diák az iskolában a tananyagot, a hétvégéje szabad legyen. Az intézményfenntartásról szólva azt emelte ki, hogy intézményvezetőknek, az alsóbb szintű irányító szerveknek nagyobb autonómiát, felelősséget kell adni.

Hangsúlyozta: a rendszerbe az elmúlt három évben plusz 234 milliárd forintot fektettek be, 2017-re ez már 300 milliárd forint feletti összeg lesz, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok bére 40-50 százalék között növekszik. Rámutatott: az örökölt anomáliák miatt kellett lépniük, az önkormányzati szintű finanszírozás fenntarthatatlan volt és 1000 milliárdos hiányt termelt.

Balog Zoltán, akit az InfoRádió Aréna című műsorában csütörtökön a miskolci Hermann Ottó és a budapesti Teleki gimnázium nyílt leveleivel kapcsolatban kérdeztek, azt mondta: bízik benne, hogy ha a következő fél évben elvégezik a munkát - a többi között a köznevelési kerekasztallal -, akkor szeptemberre eljuthatnak oda, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) érintő korrekció érződni fog az iskolákban. A miniszter nyár végére össze szeretne állítani egy csomagot ezzel kapcsolatban.

A reformok előkészítettségével kapcsolatos kérdésre a tárcavezető úgy válaszolt: 2010-ben mentálisan is olyan állapotban volt az ország, hogy gyorsan kellett változtatni, „különben nagy baj lesz”. Hozzátette: akkor az érintettek szempontjai valamelyest háttérbe szorultak, de jelenleg már olyan stabil az ország helyzete, hogy ezekre jobban odafigyelhetnek, ráadásul nem alapvető változtatásokról, hanem a rendszert javító belső korrekciókról van szó.

Azzal kapcsolatban, hogy az iskolák nyílt leveleikben kifogásolták, hogy csökkent a tankönyvválaszték, Balog Zoltán jelezte: mindenhol több könyv közül lehet választani, és ennek a kérdésnek szerinte csökkenti is a súlyát, hogy a tananyag megismerhetőségének tere a digitális világban „hihetetlenül kitágul”. Ezért - tette hozzá - a nyomtatott tankönyvek szerepe a jövőben csökken, a digitális tartalmaké nő, így az fajta szabadság, hogy több tankönyv közül lehetett választani, „megsokszorozódik”.

A pedagógusok adminisztrációs kötelezettségein lehet és kell is csökkenteni, „ebben teljes konszenzus volt” a szerdai miskolci egyeztetésen - hangsúlyozta a miniszter. Közölte: idén eltörlik a tanfelügyeletet a már minősített tanároknál, és ezt esetükben három évig nem ismétlik meg; az intézkedés kilencezer tanárt érint. „Ez egy nagyon jelentős bürokráciacsökkentés is” - jelentette ki.