Belföld

Balog Zoltán: Félidőben az 1956-os forradalom emlékéve

A rendezvénysorozat alkalom, hogy a névtelen hősökre is figyelem vetüljön

Félidejéhez érkezett az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve, de a hátralévő időszakban is "sok fontos és jó program vár ránk" - mondta az eseménysorozatért felelős emlékbizottság hétfői ülése után tartott sajtótájékoztatón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a testület elnöke.

Balog Zoltán a rendezvénysorozat céljai között említette a fiatal nemzedékek elérését, ezért jelent meg a motívum a romkocsmákban, fényfestésen, internetes applikációkban vagy háromdimenziós megoldásokon. Jelezte, mintegy 1700-an indultak a Petőfi Rádió 56-os dalszövegpályázatán.
A miniszter hangsúlyozta a pedagógus-továbbképzés fontosságát is, és megjegyezte: összesen háromezer magyar- és történelemtanár számára rendeznek továbbképzést a témában, a szám pedig "azt jelzi, hogy itt van egy hiány, amit pótolnunk kellett, van egy igény, és van egy készség arra, hogy a tanárok újat tanuljanak 1956-ról, és azt továbbadják a fiataloknak".

Szintén célként említette, hogy "a nagy nevek" után "a névtelen, arctalan hősökre" is ráirányítsák a figyelmet. Őket pesti srácokként szoktuk jelölni, de fontos a vidék bekapcsolása is - mondta, megjegyezve, mintegy négyszáz település büszkeségponttal, rendezvénnyel vett részt az eseménysorozatban.
"Számos település, számos közösség most döbbent rá először, hogy (...) nemcsak tanúi vannak '56-nak", de tevőleges résztvevői is a szabadságharcnak - jelentette ki, utalva az eseménysorozat mottójára: ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak.

Balog Zoltán annak fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy eddig nem látott mélységben mondjanak köszönetet mindazoknak, akik segítették új életük elkezdésében a forradalom leverése után külföldre távozottakat. Mint mondta, az eltávozottak úgy akartak új otthonuk jó polgárai lenni, hogy közben jó magyarok maradtak.
A miniszter "fontos új dimenziónak" nevezte a külföldi köszönetkampányt, valamint azon egykori segítők Magyarországra meghívását, akik még eleget tudtak tenni az invitálásnak.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója, az emlékbizottság társelnöke, az eseménysorozat kormánybiztosa az eseményen elmondta, a fővárosban hatvan, vidéken mintegy 350 eseménnyel emlékeztek október 23. és november 4. között a hat évtizeddel ezelőtti eseményekre, amihez 134 külföldi városban 381 rendezvény csatlakozott.

Az évforduló médiakampánya minden olyan háztartást elért, ahol 18 és 59 éves kor közöttiek élnek, legalább tíz impulzussal, ami lehetett imázsfilm, rádiószpot, óriásplakát, nyomtatott és online hirdetés is. 
Az emlékév dalát több mint 1 millióan töltötték le, az 1956-os kampány külföldön 12 országban körülbelül 14 millió embert ért el; az emlékévnek január 1. óta csaknem 24 ezer sajtómegjelenése volt, ebből 5600 az október 20. és november 8. közötti időszakra esett - sorolta az eredményeket Schmidt Mária.
"Fel tudtuk mutatni a legfőbb üzenetünket, hogy visszaadjuk '56-ot az embereknek, azoknak az embereknek, akik '56 hősei voltak, akik megszenvedték az '56 utáni példátlan megtorlást, és akiknek az emlékében '56-nak a dicsősége és a feledhetetlen 13 napnak a szabadságélménye mindig megmaradt, akármit hazudtak róla a hivatásos manipulátorok" - hangsúlyozta a kormánybiztos.
Hozzátette: ez az emlék, ez az élmény elég volt arra, hogy kitartson '89-ig, és a magyar embereknek önbizalmat, öntudatot és erőt adjon; ez volt, amiért köszönetet akartunk mondani, amire fel akartuk hívni az emberek figyelmét. Schmidt Mária leszögezte, ez egy szabadságszerető ország, az emberek Magyarországon a szabadságért mindig képesek voltak a legnagyobb áldozatot is meghozni. Ez nem csupán büszkeséggel tölt el, de magabiztossággal is, arra az esetre, ha a jövőben szükség lesz ilyen kiállásra - fűzte hozzá.