Balog Zoltán: Csak a munka, a tanulás és a kultúra tudja felemelni a cigányságot

Czibere Károly: Közös az útja romáknak és nem romáknak
Czibere Károly szerint a 2011-es társadalmi felzárkózási stratégia a lehetőségekhez alkalmazkodó, a realitásokat szem előtt tartó vállalás, ami abból a hitből és közös meggyőződésből táplálkozik, hogy "nekünk itt nem lehet és nincs külön utunk".
A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a konferencián kiemelte: "Nem építhetünk külön országokat, nincs külön útja nincstelennek és jómódúnak, romának és nem romának. Egy utunk van, és azon együtt kell végigmennünk és ezért együtt fogunk rajta végigmenni" - jelentette ki az államtitkár.
Közölte: a konferencia célja felhívni a figyelmet arra, hogy az öt évnyi munka megmutatta, vannak olyan programok, szakemberek, közösségek, településvezetők, akik végigkísérletezték az elmúlt időszakot, és "sok verejték, kudarc és eredmény, víz alá merülés árán rátaláltak a gyöngyre", a felzárkózásban segítő tudásra, tapasztalatokra, módszerekre. 
A politikus ilyen "gyöngynek" nevezte azt, hogy az elmúlt években nyilvánvalóvá vált: a problémát csak ágazatközi megközelítéssel lehet megoldani, mert önmagukban a pénzbeli ellátások nem képesek rugalmas védőhálót kifeszíteni a hátrányos helyzetű családok alá, köré.
Az államtitkár kitért arra is, hogy nem stratégiákra és klisékre van szükség, hanem diagnózisra, az pedig csak helyben készíthető. Ugyanilyen fontosnak nevezte a közösségfejlesztés-alapú segítséget, mert csak azok a programok lehetnek sikeresek, amelyek a helyi kezdeményezőkészségre, tudásra támaszkodnak. Czibere Károly szerint csak fenntartható programokra van szükség, és már most gondolkodni kell azon, hogy a felzárkózási programok eredményei hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és az eredményes programokat kiterjesszék. 
Mint mondta, a felzárkózási stratégia két fókusza a tanulás és a munka. A társadalom jól felfogott érdeke, hogy a saját jövőjébe tett befektetésként tekintsen a nyomort újratermelő ördögi kör megszakítására - mondta. Hozzátette: a szociális biztonság elsőszámú eszköze a foglalkoztatáspolitika, mert - mint mondta - a boldogulásnak és felemelkedésnek nem "a felelőtlen pénzosztogatás az alapja", hanem a munka. 
Az államtitkár az eredmények között említette, hogy a KSH és az Eurostat adatai szerint 2012-ben trendforduló történt, javultak a szegénységi statisztikák, miközben nem nőtt az államadósság, amire az elmúlt 40 évben nem volt példa.  

Kitért arra, hogy egy olyan objektív monitoringrendszert dolgoztak ki és ajánlottak az Európai Bizottság figyelmébe, amellyel - elsősorban önbevallás alapján - mérni tudják a romák részvételét a programokban és azok eredményében.
Elmondta, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának aránya a romák között két éve 89,8 százalék volt, ma ez 83,7 százalék, ez mintegy hat százalékos javulást jelent két év alatt. Hozzátette: az országos javulás ennek csak a fele, ez azt jelenti, hogy kétszer annyit javult azoknak a romáknak a helyzete, akik kikerültek ebből a világból elsősorban a programok vagy a közfoglalkoztatás révén.
A miniszter közölte, a relatív jövedelmi szegénységi arány a romák esetében két év alatt majdnem 5 százalékkal csökkent.
Balog Zoltán pozitívan értékelte e korábbi kormányzati szemléletváltást, amelynek a lényege az, hogy a romákat kihozzák abból a szerepből, hogy ők csak "áldozatok vagy bűnözők" lehetnek. Hozzátette: a romák ugyanúgy felelősek a saját sorsukért, mint a többségi társadalom, akkor is, ha nehezebb helyzetben vannak.
A kormányzati eredmények közül kiemelte, hogy eddig ötvenezer olyan roma családot sikerült bevonni a közfoglalkoztatási programba, amelyben a családfenntartónak előtte soha nem volt munkaviszonya. A sikeres projektek közül kiemelte továbbá a Nő az esély programot, amelyben ezer roma nő kapott szociális asszisztensi képzést, közülük 750-en helyezkedtek el állami szolgáltatóknál, így már stabil munkahelyük van.
Balog Zoltán arról is beszélt, a jövőben az Országos Roma Önkormányzat mellett más partnereket is be kívánnak vonni a felzárkózást segítő programok lebonyolításába, így szélesebbé kívánják tenni az együttműködést.
A miniszter a romák és a hátrányos helyzetűek szegregációjáról azt mondta, az a magyar iskolarendszer több évtizedes súlyos problémája, akár a spontán, akár a tudatos formája jelenik meg. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy amikor 2010-ben államtitkár lett, egy olyan tanulmányt kapott a korábbi évekről, amely szerint egy ötéves antiszegregációs program után 2009-re a szegregáció nőtt.
Szerinte a probléma az, hogy a magyar köznevelési rendszer nem képes ledolgozni az iskolákba belépő gyerekek családi háttérből hozott hátrányait, és a különbségek nem csökkennek, hanem tovább nőnek. Hozzátette: bízik abban, hogy az állami iskolafenntartás komoly eredményeket hoz.
Balog Zoltán az uniós keretstratégiáról és programokról szólva dicsérte Viviane Reding és Andor László korábbi biztosok tevékenységét, és arról beszélt, hogy a szociális és foglalkoztatási, a regionális felzárkózásért felelős, valamint a bel- és igazságügyi biztosi hivatal összefogására, jobb együttműködésére lenne most is szükség a programok sikere érdekében, mert ezt most, mint mondta, kevésbé látják, mint az előző ciklusban.

A konferencián magyar kormányzati vezetők és szakemberek mellett felszólalnak az ENSZ, a Világbank és az Európai Bizottság képviselői, valamint szlovák, román és bolgár szakértők és politikusok.
A rendezvényről kiadott dokumentum szerint a konferencia szervezői a roma integráció során elért eredmények és nehézségek bemutatását, összefoglalását és a jövőről való eszmecserét tűzték ki céljául.
A szombat délutánig tartó konferencián szó esik arról is, hogy milyen szemléletváltás ment végbe az elmúlt években Magyarországon a felzárkózás ügyében, és szeretnék felhívni a figyelmet olyan programokra, amelyek példaértékűek. A szervező minisztérium célja az is, hogy "a lehetséges sikeres irányok megtalálása érdekében" nyílt eszmecseréket, vitákat generáljanak a megoldatlan ügyekről, nehézségekről.Közölte továbbá, rossz üzenetnek tartja, hogy az Európai Bizottság a roma, felzárkózási programok forrásaiból a migránsok integrációjának feladataira is költeni akar, szerinte ez a szembeállítás nem használ a felzárkózás ügyének.
A miniszter az új roma középosztály megerősítéséről szólva a kulturális önazonosságtudat, értéktudat fontosságát hangsúlyozta, és arra hívott fel, hogy a romák legyenek büszkék saját kultúrájukra. "Ha nem tudod, hogy ki vagy, nincs esélyed" - fogalmazott. A miniszter szerint mindenki egy "olyan roma világban érdekelt, ahol nem a konfrontáció, hanem az együttműködés áll a középpontban".
Ezzel összefüggésben felidézte, hogy három évvel ezelőtt - Európában elsőként - a nemzeti alaptantervbe ezért is került be a roma történelem, kultúra és a roma holokauszt oktatása. 
A tanácskozást az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte a roma keretstratégia és a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia elfogadásának 5. évfordulója alkalmából.