Belföld
Balog Zoltán: Amíg lehet, hallgassuk meg a diktatúrák túlélőit
Új tanácsot javasol Észtország a kommunizmus bűntetteinek feltárására+GALÉRIA
Völner Pál beszámolt arról, hogy az észt elnökség nyilatkozatjavaslattal állt elő, melynek legfőbb pontja a kommunista rendszerek bűntetteit nyomozó tanács létrehozása. Ennek a testületnek három fő feladata lenne. Mindenekelőtt elő kellene mozdítania a nyomozást és a büntetőeljárások lefolytatását a legsúlyosabb, azaz az emberiesség elleni bűncselekmények - népirtás, háborús bűncselekmények, kínzás - tekintetében, és evégett nemzetközi együttműködést kellene kialakítania. Másodsorban a tanácsnak általánosan fel kellene hívnia a figyelmet a kommunista rendszerek által elkövetett kegyetlenségekre, meg kellene ismertetnie ezeket azokkal az ifjabb nemzedékekkel, amelyeknek nemigen vannak ismereteik ezekről. A tanács harmadik feladata a nemzeti nyomozások és büntetőeljárások minőségének fejlesztése lenne, melynek keretében a létrehozandó tanács együttműködne a nemzeti ügyészségekkel, nyomozó hatóságokkal.
Litván külügyminiszter: le kell vonni a Hitler-Sztálin-paktum tanulságait
Linas Antanas Linkevicius litván külügyminiszter szerdán Vilniusban a Hitler-Sztálin-paktum 78. évfordulójának alkalmából tartott beszédében a történelem tanulságainak levonására szólított fel.
Az 1939. augusztus 23-án a Szovjetunió és a náci Németország között megkötött megnemtámadási egyezmény (Molotov-Ribbentrop-paktum) "nem pusztán egy történelmi dokumentum a sok közül, hanem nagy jelentőséggel bír a dolgok jelenlegi összefüggésében" - hangsúlyozta Linkevicius.
"Erőfeszítéseket látunk a világ újbóli felosztására, Európa határainak újrarajzolására, fegyveres konfliktusok zajlanak, országokat szállnak meg és annektálnak" - idézte a litván tárcavezetőt a helyi sajtó.
Linkevicius szerint a történelmi leckét nem tanulták meg. Adolf Hitler és Joszif Sztálin diktátorok a paktumhoz fűzött titkos jegyzőkönyvben egymás között felosztották Kelet- és Közép-Európát. Az egyezmény szabad utat engedett a náci Németországnak, hogy megtámadja Lengyelországot, a Szovjetuniónak pedig arra, hogy bekebelezze a balti államokat.
Az évfordulóra Németország a két dokumentum digitalizált változatát adta át Litvániának. A vilniusi külügyi tárca megerősítette, hogy megkapták az elektronikus másolatát egy térképnek is, amelyen a két akkori nagyhatalom felosztotta egymás között érdekszféráit.