Belföld
Bakondi György: Hatékony a határőrizet
Colleen Bell a tranzitzónába látogatott - Romlik a Horgosnál éhségsztrájkoló migránsok állapota
Egyre romlik a szerb-magyar határ közelében, Horgosnál éhségsztrájkot folytató migránsok állapota – mondta el a közmédia helyszíni tudósítója csütörtök délelőtt az MTI-nek. A közel hetven migráns ötödik napja várja, hogy Magyarország megnyissa előttük a határt. A magyar határ melletti tisztásra vasárnap érkezett meg 130 migráns gyalog Belgrádból, ahonnét eredetileg mintegy 300-400, főleg afganisztáni és pakisztáni migráns indult útnak még péntek délután. Közülük sokan feladták és a közeli tranzitzónába távoztak, majd többen újra csatlakoztak a csoporthoz. Azok közül, akik az éhségsztrájk mellett kitartottak, hatot kórházba szállítottak, mert rosszul lettek. Szerdán a demonstrálók a szájukat is beragasztották, és csak vizet hajlandóak magukhoz venni. Az állapotuk romlásához az is hozzájárul, hogy egész nap a tűző napon ülnek. Azt mondják nem Magyarországra akarnak menni, "szabad átjárást" akarnak Nyugat-Európába.
Július 5-én léptették életbe a rendszert - idézte fel Bakondi György a Kossuth Rádióban. Lényege, hogy azokat az elfogott migránsokat, akikre nem tudnak bűncselekményt bizonyítani, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé.
A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta, hogy folyamatos az illegális bevándorlók „utánpótlása”, csak Fekete-Afrikából több tízmillióan indulhatnak el.
Kitért arra, hogy a migránsok akciói nem spontánok, hanem civilek által szervezettek. Néhány hete Belgrádban tűntek fel olyan emberek, akik korábban Idomeninél is azon dolgoztak, hogy az illegális bevándorlókat támogatva megszólítsák a médiát.
Bakondi György közölte: információi szerint részben anarchista csoportok szervezik a megmozdulásokat, például a No Border, amelynek már az elnevezése is arra utal, hogy filozófiája szerint minden határt fel kell számolni.
Magyarország a törvényesség alapján áll az illegális bevándorlás kezelésében: kizárólag azokat a visszatoloncolt migránsokat fogadja be, akik elsőként itt léptek az Európai Unió területére, a többi embert továbbküldi - nyomatékosította a belbiztonsági főtanácsadó.
Colleen Bell a röszkei tranzitzónába látogatott
Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete csütörtökön belgrádi kollégája, Kyle Scott társaságában a röszkei tranzitzónába látogatott, ahol Seres József, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dél-alföldi regionális igazgatója bemutatta nekik az intézményt és az ott zajló eljárást.
Az igazgató elmondta, a menedékkérők a belépés után biztonsági ellenőrzésen esnek át és egyben átvizsgálják a csomagjaikat is. Ezt követően rögzítik az adataikat és ellenőrzik, szerepelnek-e valamilyen nyilvántartásban, esetleg körözés alatt állnak-e.
A sérülékeny csoportba tartozók - kisgyermekes családok, kísérő nélküli kiskorúak, betegek, idősek, fogyatékossággal élők - esetében a menekültügyi eljárás nem a tranzitzónában zajlik, őket a belépésük után néhány órával egy az ország belsejében található befogadóállomásra szállítják - tudatta Seres József, hozzátéve: az idén kérelmet benyújtó mintegy 5900 ember 90 százaléka ilyen volt.
A tranzitzónában szinte kizárólag egyedülálló férfiak kérelmeit bírálják el, ők az eljárás során jogi segítséget kapnak. Ezek a menedékkérők legfeljebb négy hetet töltenek a tranzitzónában, ahol ellátást és szállást biztosítanak nekik, de bármikor dönthetnek úgy, hogy megszüntetik az eljárást, és visszatérnek Szerbiába - közölte az igazgató.
A szakember közölte, az elmúlt időszakban érkezők 60-70 százaléka már más uniós tagországban - jellemzően Görögországban vagy Bulgáriában - korábban nyújtott be menedékkérelmet. Esetükben a menekültügyi eljárást felfüggesztik és a dublini megállapodásnak megfelelően járnak el, vagyis kérik a másik tagországot a kérelem elbírálására.
Seres József az amerikai diplomata kérdésére elmondta, a magyar hatóságok szerb területen nem intézkedhetnek, ezért annak eldöntéséhez, hogy a határnál várakozók milyen sorrendben adják be kérelmüket, a terepen dolgozó civil szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) munkatársainak segítségét kérik. A sérülékeny csoportba tartozók között a rászorultság alapján döntenek, az egyedülálló férfiaknál pedig a várakozás ideje a mérvadó.
„Összemossák a migránsokat az Európában őshonos kisebbséggel”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa szerint vészesen összemossák a migrációs kérdéseket és a migránsokat az Európában őshonos kisebbséggel.
Kalmár Ferenc András az M1-en arról beszélt, hogy a migrációs nyomás miatt kétféle reakció tapasztalható Európában.
Az egyik az - amelyet a miniszteri biztos egy angol politológus professzor budapesti előadásában hallott -, hogy megjelent a "félelem politikája", amelynek nyomán bizonyos kormányok felfüggeszthetnek demokratikus jogokat a terrorfenyegetésre, migrációs válságra hivatkozva.
A másik álláspont szerint - amelyet a KKM miniszteri biztosa logikus lépésnek nevezett - a migrációs nyomás és az Európára nehezedő kihívások miatt a párbeszéd kényszere erősödik.
Az államok között fel fog gyorsulni a párbeszéd annak érdekében, hogy megoldják az őshonos nemzeti kisebbségek kérdéseit - vélekedett. Példaként említette, hogy nyugaton elég erős a párbeszéd politikája: a Brexit kapcsán előtérbe került a skótok és Észak-Írország helyzete is.