Az uniós pénzek felhasználásáról tárgyal a parlament+VIDEÓ

Folytatta a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló európai uniós források felhasználásáról szóló vitáját hétfő délután az Országgyűlés. Több kormánypárti politikus arra mutatott rá: kis települések alsóbbrendű útjai az EU előírásai miatt nem fejleszthetők ezen forrásokból, ám a hazai költségvetés biztosít ehhez fedezetet.         
KDNP: Demokrata politikus diktátort nem éltethet
 A képviselőként felszólaló Rétvári Bence (KDNP) Emmi-államtitkár szerint nem demokrata az, aki Fidel Castro kubai diktátorra és rendszerére nosztalgiával emlékszik. 
Óriási kegyetlenségeket követett el Castro - hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: demokrata politikus diktátort nem éltethet. Szerinte az a politikus, aki Magyarországon nyilatkozik így, még inkább el kell, hogy gondolkodjon, hiszen senki nem mondhatja, nincs tudása arról, mit jelent kommunista diktatúrában élni. Példaként a DK-s Gréczy Zsoltot és a szocialista Horváth Csabát említette.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, nehéz számokkal leírni az emberi szenvedést, de a Castro-rendszer közel százezer ember haláláért felel. Botránynak tartotta, hogy "az MSZP budapesti vezetője", Horváth Csaba is Fidel Castrót méltatja. 
"Che Guevara nem menő, Fidel Castro nem egy hős, hanem egy vérben tocsogó diktátor" - fogalmazott.
Közölte, nem tudták az elmúlt hetekben, miért menekült az MSZP 1956 emléke elől. 
Úgy látszik, a baloldal teljesen mást gondol a diktatúrákról és azok rémtetteiről, az MSZP ezért nem vett részt az ünnepségeken - mondta.

Fidesz: Nagyon fontos a bérmegállapodás
Czomba Sándor (Fidesz) a múlt heti bérmegállapodás jelentőségét méltatta. Azt mondta, a bérek emelése fontos és szükséges, de nem elégséges feltétele a munkaerőhiány kezelésének. 
Demográfiai és szakképzési problémák is felmerülnek - mutatott rá.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára azt mondta, hogy a kormány nagyon pozitívan értékeli a megállapodást, amely nem a szokásos év végi béregyezség. Kifejtette: az nem csupán a minimálbér és a garantált bérminimum kiemelt mértékű emeléséről szól, hanem a végrehajtás megkönnyítése érdekében a munkáltatókat terhelő adók jelentős csökkentéséről is.
Emlékeztetett arra, hogy hat évre határozták meg a munkáltatói terhek csökkentésének ütemezését, szoros összefüggésben a bérek emelkedésével.
    
Jobbik: ha van pénzük, jöhetnek a bevándorlók
Mirkóczki Ádám (Jobbik) elmondta: Tarsoly Csaba, a Quaestor korábbi vezetője egy lapinterjúban beszélt arról, hogy a külügy hozta össze Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel. Hozzátette: Pharaont a világ egyre több országában körözik, Magyarországon mégis azt a bravúrt tudta végrehajtani, hogy egyenesen a miniszterelnök családjával tudott üzletelni.
Szerinte nemcsak ebben az ügyben keveredtek hazugságba a kormánypárti politikusok, hanem a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban is. Közölte: nem gazdasági, hanem biztonságpolitikai kérdésről van szó, annak révén "a haverok" 12 milliárd forintos nyereséget könyvelhettek el. 
Ha van pénzük, akkor jöhetnek a bevándorlók - tette hozzá.
Dömötör Csaba válaszában úgy értékelte, a Jobbik még mindig keresi magát, próbálja jóvá tenni az elmúlt hetek baklövéseit. 
Arra keresnek kifogást, miért nem támogatták az alaptörvény módosítását - mondta. Szerinte a Jobbik figyelmen kívül hagyta a népszavazás eredményét, helyette színvonaltalan zsarolgatásba kezdett, és ezzel a brüsszeli bevándorláspolitika oldalára állt, "egy bandába került" Gyurcsány Ferenccel.
A Quaestor-ügyről azt mondta, az interjú egy kétségbeesett ember kétségbeesett próbálkozása arra, hogy mentse magát. Közölte, nem volt még példa arra, hogy ilyen mértékű csalás esetén ilyen hamar bírósági szakba jusson egy ügy.
    
MSZP: Az ország nem az alacsony bérektől versenyképes
Szakács László (MSZP) közölte, évek óta azt mondják, hogy az ország nem attól lesz versenyképes, hogy alacsonyak bérek. 
A magánvagyonok nőnek, közben az ország versenyképessége csökken, ez pedig a kormányoldal hibája - tette hozzá, megjegyezve: elhúzott az ország mellett Románia és Bulgária is. Szakács László nettó százezer forintos minimálbért, nagyobb nyugdíjemelést, az energiaárak csökkentését és áfacsökkentést sürgetett.
Dömötör Csaba szerint jól is hangozhatnának az MSZP javaslatai, de a párt kormányon pont az ellenkezőjét cselekedte: a nyugdíjrendszert össze-vissza foltozgatta, az energiaárakat emelte, az áfacsökkentést pedig nem szavazta meg.

MSZP: mikor szűnik meg letelepedési kötvény?
Demeter Márta, az MSZP képviselője azt kérdezte, hogy mikor szünteti be a kormány letelepedési kötvényeket. Szerinte a kötvényekkel a "fideszes off-shore cégek" százmilliárdokat "kaszáltak", miközben egy kisvárosnyi, 17 ezer ember, köztük bűnözők kaptak "szabad bejárást" Magyarországra, illetve a schengeni övezetbe. Hozzátette: 9 milliárd forint veszteség származott ebből a konstrukcióból, amit a magyar embereknek kell kifizetniük.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az eddig kibocsátott letelepedési kötvények több mint fele a piacinál kedvezőbb kamatozású, így 7-8 milliárd forinttal kevesebb kamatot fizet majd az állam, a devizakötvény-kibocsátáshoz képest. Hozzátette: nem kisvárosnyi, hanem összesen 3915 fő kapott letelepedési engedélyt Magyarországon. Közölte: a kormány napirendre tűzte a letelepedési kötvény felülvizsgálatát, erről a közeljövőben születik majd döntés.
        
Jobbik: Tarthatatlan helyzet a Hortobágyi Halgazdasági Zrt.-nél
Magyar Zoltán jobbikos képviselő a földművelésügyi minisztertől arra várt választ, hogy mikor szűnhet meg a tarthatatlan helyzet a Hortobágyi Halgazdasági Zrt.-nél, mert szerinte a hat évvel ezelőtti vezetőváltás óta csökken a színvonal, a dolgozók nem kapnak megfelelő bért és munkafeltételeket, valamint nem biztosított az ivóvíz és a szociális helyiség sem.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkár ugyanakkor úgy vélte: jó kezekben van a halgazdaság, a minimálbér és a garantált bérminimum emelés megvolt, vannak béren kívüli juttatások, biztosítanak védőruhát és munkaruhát is, illetve a Zrt. minden egységében van ivóvíz és szociális helyiség is.    
    
LMP: Kijavíthatóak-e az elfuserált regionális hulladéklerakók? 
Hadházy Ákos, az LMP képviselője szintén a földművelésügyi államtitkárt kérdezte arról, hogy hány helyen regisztráltak panaszokat a regionális hulladéklerakókból áradó bűz miatt, és mit tesznek a megoldás érdekében. Szerinte ugyanis a regionális hulladékkezelők közelében élők életét szerte az országban megkeseríti az elviselhetetlen bűz, ami egy számítási hiba eredménye, mert rosszul tervezték meg a szigetelés miatt elszivárogni képtelen víz mennyiségét.    
Nagy István államtitkár szerint országos szinten több helyen volt emiatt panasz, de erről nincs tételes kimutatás. Hangsúlyozta: minden ügyben intézkedést kell tenni, ugyanakkor nem minden esetben a "csurgalékvíz" a probléma okozója.
    
Fidesz: Hatékonyabbá kell tenni a telefonos ügyfélszolgálatokat
Vantara Gyula fideszes képviselő azt tudakolta, hogyan erősödhetnek a fogyasztók jogai a telefonos ügyfélszolgálatokon történő panaszkezelés és ügyintézés tekintetében.    
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára elismerte, hogy a szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatai sokaknak okoznak bosszúságot, amin a fogyasztóvédelmi törvény módosítása változtathat, így jövő évtől konkrét reklamációs ügyben a menüpontok helyett azonnal az ügyfélszolgálati munkatárshoz kell kapcsolni az ügyfelet.     
    
MSZP: Miért emeli a kormányzat a béren kívüli juttatások adóterheit?
Gúr Nándor, MSZP-s képviselő arra várt választ, hogy miért emeli a kormány a béren kívüli juttatások adóterheit, miért vette ki a kedvező adózási kategóriából az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári befizetéseket.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint igaz, hogy az Európai Unió miatt átalakult a cafetéria, de ez nem hátrányos a dolgozókra nézve, hiszen lehetővé teszi, hogy változatlan adóteher mellett készpénzben kapják meg a cafetéria juttatás egy jelentős részét. Hozzátette: a munkavállalók tekintetében a 20 százalékos szja-kezvezmény is megmarad az önkéntes pénztári számlára, a nyugdíjelőtakarékossági számlára és a nyugdíjbiztosítás javára befizetett összegek tekintetében, így a változó cafetéria szabályok nem csökkentik a munkavállalói öngondoskodás mértékét.
     
Jobbik: Eltűnhet a balatoni szőlők 80 százaléka?
Kepli Lajos jobbikos képviselő arról beszélt, aggodalommal tölti el, hogy neves magyar borász szerint 5-10 éven belül eltűnhet balatoni szőlők 80 százaléka, mert elöregednek az ültetvények, a fiatalok nem érdekeltek a hagyományok folytatásában, valamint többen az ültetvényeiket építési területté minősítik át.
Nagy István államtitkár szerint az elmúlt hat évben a balatoni borrégiót alkotó hat borvidék, mintegy 9 ezer hektáros területének ötödét újítottak meg a gazdák uniós támogatások felhasználásával. Szerinte a Balaton törvény és a bortörvény módosítása is hatékonyan védi a balatoni szőlőket.
        
KDNP: Mit tehet az ünnepek békéjéért a fogyasztóvédelem?
Firtl Mátyás, (KDNP) arról beszélt: a december hagyományosan a legerősebb hónap a kiskereskedelemben, ugyanakkor ez a kereskedői mulasztások és visszaélések hónapja is. A képviselő azt kérdezte, milyen intézkedéseket tesz a kormány a fogyasztók védelme érdekében.
Kara Ákos, államtitkár szerint fontos a kormány számára, hogy felhívja a figyelmet a vásárlói jogokra, és kiemelt figyelmet fordítanak az online elektronikus piac szereplőire is.

LMP: Nincs érdemi kormányzati szándék az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtására
Sallai R. Benedek (LMP) az ipari és egyéb gazdasági tevékenyégből visszamaradt szennyeződésekre hívta fel a figyelmet, és úgy vélte, hogy az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtására és teljesítésére nincs érdemi kormányzati szándék. A képviselő azt kérdezte: milyen intézkedéseket tettek, milyen forrásokat biztosítanak erre a célra.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, az elmúlt években megduplázódott a költségvetésből a kármentesítésre fordított összeg, amely tavaly meghaladta a 20 milliárd forintot. Hozzátette: a költségvetési forrásokon túl, a 2014-20 közötti uniós ciklusban a környezeti és energiahatékonysági operatív programból 25,9 milliárd forintot különített el a kormány ilyen célra, míg a településfejlesztési operatív programban több mint 22 milliárd forint áll rendelkezésre az önkormányzatok részére.

Fidesz: Vádaskodik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jobbik
Pócs János (Fidesz) azt elevenítette fel, hogy a napokban tartották a ThyssenKrupp német ipari konszern jászfényszarui gyárában a bokrétaünnepséget. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jobbik azonban azzal vádolja a legnagyobb megyei munkaadókat - folytatta -, hogy nem helyieket alkalmaznak. A valóság ezzel szemben az, hogy a jászsági munkahelyek mindössze 2 százalékát töltik be vendégmunkásokkal - közölte.
Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára azt válaszolta: a kormány mindent megtesz azért, hogy a befektetők ideális üzleti környezettel találkozzanak Magyarországon. A társasági adó csökkentésével pedig még több beruházás várható az országban - tette hozzá.

MSZP: Miért kártalanítják a birtokba nem lépett mezőhegyesi nyerteseket?
Gőgös Zoltán (MSZP) azt kérdezte, hogy mi indokolta a mezőhegyesi nyertes, de birtokba nem lépett földbérlők kártalanítását. Az érintettek előre "kifizették a jattot a keresztapának", de miután elesnek a támogatásoktól, "benyújtották számlát" - így kommentálta a történteket a politikus.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a kártalanításról a Mezőhegyes-törvény rendelkezik, voltak ugyanis, akik 2014-ben haszonbérleti szerződést nyertek, és joggal bíztak abban, hogy 2017-től birtokba léphetnek. Ő azt javasolta, hogy velük szemben - akik végül nem lesznek földbérlők - is méltányosan kell elbánni.

Jobbik: Először a gyermektartást szabályozzák!
Vágó Sebestyén (Jobbik) a szülőtartással kapcsolatban arról beszélt, szerinte erkölcsileg megalapozottabb lenne, ha először azt írnák elő, hogy a családból kiemelt gyermekek ellátási költségei a szülőket terhelik.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt felelte: a vérségi kötelék okán a szülőnek kötelessége gondoskodnia gyermekéről, és ha a gyermeknek vagyona van, akkor ennek fordítva is így kell lennie. A jobbikos felvetéssel kapcsolatban azt mondta, az érintett gyermekek szüleit ma is terheli gondozási költség.

LMP: hogy jön ki a tervezett 1,6 százalékos nyugdíjemelés?
Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, hogy a 0,9 százalék helyett tervezett 1,6 százalékos jövő évi nyugdíjemelés "hogyan jött ki", miért nem 3,2 százalékkal nő az ellátás összege. Összevetésül megjegyezte, hogy a pékek szerint jövőre akár 30 százalékkal is nőhet a kenyér ára.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára úgy reagált: a nyugdíjasok ma már egy havival több juttatást kapnak, mint 2010-ben, vagyis a nyugdíjak értékét megőrizték, sőt növelték is.
Az LMP frakcióvezetője egy másik kérdésében azt tudakolta, hogy miért a munkaadói járulékot csökkentik, miért nem a munkavállalóit.
Tállai András a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében közölte, a kormány célja, hogy az emberek jövedelme nőjön, ennek érdekében bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót, családi adókedvezményt biztosítanak, most pedig járulékot csökkentenek.

LMP: az ország valóban jobban teljesít? 
Sallai R. Benedek (LMP) a többi közt a jegybank, valamint állami cégek vezetőinek több millió forintos fizetését kifogásolta, de kijelentette: már fideszes polgármesterek is elkezdenek "jobban teljesíteni", mert több milliós év végi jutalmakat szavaznak meg számukra.   

Ezzel párhuzamosan egy új kutatás jelent meg, ami a kivándorlási szándékot mutatja, amiből azonban szerinte nem olvasható ki az ország jó teljesítménye. 
Lázár János úgy felelt: Magyarország jelenlegi jó gazdasági teljesítménye -  ami a következő hat évben egy 40 százalékos béremelés alapját teremti meg - nemcsak a kormány munkájának köszönhető, hanem az alacsony kamatnak vagy a növekedési hitelprogramnak is - mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank teljesítményére. 
Magyarország pénzügyeit a világ kívülről sokkal realistábban, optimistábban látja, és sorra felminősítik az országot - jelentette ki. 

Fidesz: hogyan segíthető a kulturális területen dolgozók anyagi megbecsülése? 
Dunai Mónika (Fidesz) örömtelinek nevezte, hogy az egyre erősödő magyar gazdaság lehetővé tesz olyan béremelést, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A Fidesz és a KDNP a pedagógusok mellett mindig kiemelten kezelte az egészségügyben és a humán területen dolgozókat is. Sorolta az ezen szektoroknak nyújtott béremeléseket. 
Mindeddig tartoztunk a kulturális ágazat bérfejlesztésével - tette hozzá -,  de ezen most változtatunk. Feltette a kérdést: hogyan segíthető elő az itt dolgozók anyagi megbecsülése? 
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a kulturális területen az állami fenntartású intézményekben csaknem 7400, míg az önkormányzatoknál több mint 12 ezer ember bére emelkedik. Erre 5,5 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre, a felsőfokú végzettségűek akár 30 ezer forinttal is többet kereshetnek havonta. 
    
MSZP: hogyan kerülhetett a vagyonkezelés az Unicredit Bankhoz? 
Szakács László (MSZP) a nemzetgazdasági minisztert kérdezte: annak, hogy a magán-nyugdíjpénztári államosításkor a külföldi értékpapírok az Unicredit Bankhoz kerültek kezelésre, lehetett-e köze ahhoz, hogy az MNB jelenlegi elnöke - aki az ügylet idején a gazdasági tárca élén állt - jó kapcsolatot ápol az akkori elnök-vezérigazgatóval, Patai Mihállyal. Helyes-e, hogy több mint 500 milliárd forintos érték kezelését egyetlen kereskedelmi banknak adták? - kérdezte. 
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a képviselőnek, tanulmányozza a házszabályt, mert nem világos, kinek milyen kérdést kíván feltenni. Mint mondta, rá tárcavezetőként a nyugdíjreformot érintő kérdés tartozik. Kijelentette: a döntést igazolta az élet. 
A pénz egyáltalán nem volt biztonságban, olyan alapkezelők kezelték, akiknél nem volt meg a garancia, hogy abból a nyugdíjak kiegészíthetők lesznek. A döntés értelmében csökkent az államadósság, a visszalépés az állami nyugdíjrendszerbe pedig önkéntes volt - tette hozzá.
    
KDNP: elegendő-e a téli fogyasztásra a betárolt földgázmennyiség?
Szászfalvi László (KDNP) azt tudakolta, milyen intézkedések születtek és várhatóak a megfelelő földgázellátás érdekében. Elegendő-e a téli fogyasztásra a betárolt földgázmennyiség? - kérdezte.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter közölte, a tárolókban 3,2 milliárd köbméter földgáz van, ami megközelítőleg 50 százalékos töltöttségi szintnek felel meg. Ebből a biztonsági földgázkészlet több mint 900 millió köbméter - részletezte. Megjegyezte, Magyarországnál nagyobb tárolókapacitással csak sokkal népesebb országok - például Németország és Franciaország - rendelkeznek.
Kifejtette: idei fűtési szezon kezdetén rendelkezésre álló földgázmennyiség bőven fedezné az előző évi teljes téli felhasználást. Ez a mennyiség az előző szezonban 3,5 milliárd köbméter volt, ebből 1,6 milliárd köbméter volt a lakossági fogyasztás - mondta, kijelentve: az ellátás biztosított.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt tudakolta, miért a nagy nemzetközi cégek érdekei mozgatják az adópolitikát. Ezt azzal magyarázta, hogy a kormány "durván" csökkenti a nagy cégek nyereségadóját. Ez növeli a nagy cégek profitját - mutatott rá. Hozzátette: a nagy cégek alig adóznak, az egyszerű dolgozók és vállalkozók viszont a jövedelmük, felét, kétharmadát. Szerinte ez a lépés mintegy 170 milliárd forintot ad a nagy cégeknek. A politikus többkulcsos adórendszert szorgalmazott.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára leszögezte, a kormány célja a versenyképesség javítása, ennek az egész magyar gazdaságra vonatkoznia kell és ehhez az egyik legfontosabb eszköz az adók csökkentére. Szerinte ez a lépés szektorsemleges, a vállalkozás nagyságától függetlenül mindenkit érint.
Közölte, emellett uniós forrásokat is biztosítanak, amelyeknél előnyben vannak a kisebb vállalkozások.    
    
MSZP: betartották-e a jogszabályokat 2011-ben?
Szakács László (MSZP) azt firtatta, hogy betartották-e a jogszabályokat, amikor 2011-ben rendelkeztek a magánnyugdíjpénztári megtakarítások jelentős részéről, 511 milliárd forintról. Ismertetése szerint csupán 2011. május 31-én lett meg arra a jogszabályi felhatalmazás, hogy három héttel korábban egy meghívásos pályázaton a Patai Mihály fémjelezte UniCredit Bankhoz kerülhessen ez az összeg.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a képviselő kérdése mögött az áll, hogy ő is bedőlt egy "blöffsorozatnak". Ehhez sorolta azt a hírt, Szemerey Tamás 600 millió forintot kapott az MNB-től és alapítványaitól a vs.hu támogatására, holott ez soha nem volt igaz, mert Szemerey Tamás nem volt tulajdonosa a portálnak. Szerinte a képviselő annak a hamis állításnak is bedőlt, hogy valakik ellopták az MNB által az alapítványoknak adott 250 milliárd forintot.
Matolcsy György hozzátette: a képviselő annak a blöffnek is bedőlt, hogy "valaki valhol azt gondolta, hogy szerény személyem Patai Mihály lakásában lakik". 
Közölte, törvény szabályozta az Államadósságkezelő Központ 2011-es döntéseit. Ennek aztán végképp nem volt köze hozzá, hogy "én most nem laktam és nem lakom a blöffnek bizonyult lakásban" - fogalmazott.