Az új büntetőeljárási törvényről tárgyal a parlament

Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára a hatályos - de a többszöri módosítások miatt egységes jellegét elvesztett - kódexet felváltó, új büntetőeljárási törvényről szóló javaslat szerdai országgyűlési vitájában a fontosabb változtatások között említette, hogy az általános eljárásban a bírói tanácsokból mellőzik a laikusokat. Az általános eljárásban a bíróság első fokon egyesbíróként, ülnökök nélkül jár el. De ha az ügy bonyolultsága miatt a bíró tanács elé utalja az ügyet, nem két ülnök, hanem két bíró segíti a munkáját - részletezte.

Hozzátette: a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekményeknél a bíróság első fokon is kötelezően három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, az egyik tag itt a törvényszék gazdasági vagy polgári ügyszakának bírája lesz - mondta.

Az államtitkár jelezte: a büntetőeljárás során a sértettek sokszor újabb traumák sorát élik át sérelmeik számos alkalommal való felidézésével. Ennek elkerülésére lehetőség lesz arra, hogy őket, illetve a különleges bánásmódot igénylő embereket telekommunikációs eszközök, videoközvetítés igénybe vételével hallgassák ki, és a terhelt "jelenlétét" is lehet ilyen eszközökkel biztosítsák.

Újításként számolt be arról, hogy ebbe a törvénybe integrálják a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait. Közölte, egy emberrel szemben maximum 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés bűnüldözési célból. 

A bűnügyi felügyelet és a távoltartás oly mértékben lesz egyénre szabható és biztosítható, hogy letartóztatás csak a legsúlyosabb esetekben történhet - mondta. Ismertette, hogy a javaslat a házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom, az eltiltás és a jelentkezési kötelezettség szabályait egységes elnevezés alatt, bűnügyi felügyeletként szabályozza.

A bűnügyi felügyelet és a távoltartás betartását a nyomkövető technikai eszközök és az óvadék segíti - mutatott rá. Az óvadék erősebb biztosítékká válik: a terhelt nemcsak akkor veszti el az óvadék összegét, ha nem jelenik meg az eljáráson, hanem bármilyen magatartási szabály megszegése miatt, például ha a kijelölt lakását a tiltás ellenére elhagyja, bizonyítékokat próbál meg eltüntetni vagy újabb bűncselekményt követ el. 

Völner Pál kitért arra, hogy százmillió forintig az ügyészség és a nyomozó hatóság is zár alá veheti a bűncselekményből származó vagyont, de biztosítják ennek a bírósági felülbírálatát.

Közölte, új nyomozási modellt vezetnek be: a felderítéskor a nyomozó hatóság a meghatározó, az ügyészség csak törvénysértés esetén szól bele az eljárásba, a vizsgálat során ezzel szemben az ügyész irányít. A nyomozás e két szakaszát a terhelt bekapcsolódása választja el egymástól, mivel más típusú kompetenciát követel meg egy ismeretlen bűncselekmény feltárása, mint egy megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi felelősségének vizsgálata - magyarázta.

A gyanúsítotti kihallgatástól kezdve az eljárás jogerős befejezéséig lehetőség lesz arra, hogy a terhelt a kedvezőbb elbírálás fejében beismerje a bűncselekmény elkövetését. Minél később teszi ezt meg a terhelt, annál kisebb kedvezményre számíthat - jelezte az államtitkár.

Közölte, az ügyészi hatáskörbe tartozó intézkedésekről is születhet megállapodás, de a bíróság által kiszabható szankciókról is. Utóbbi esetben a bíróság kizárólag az ügyész és a terhelt közötti megállapodás törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg, a megállapodást jóváhagyja, vagy elutasítja. 

Kitért arra, hogy a javaslat a terhelt tárgyalási jelenlétét jogként és nem kötelezettségként közelíti meg, illetve fő hangsúlyt kap a tárgyalás írásbeli előkészítése mellett az előkészítő ülés. 

Az ítéletek indokolása rövidebb, a bíróságok munkaterhe pedig kisebb lesz azáltal, hogy a bíróságoknak bizonyos körben csak azokat a rendelkezéseket kell megindokolniuk, amelyeket fellebbezéssel támadtak. 

Völner Pál közölte, az elsőfokú bíróságot csak akkor lehet majd megalapozatlanság miatt új eljárásra utasítani, ha a bíróság nem állapított meg tényállást vagy az teljes egészében felderítetlen. Még ezekben az esetekben is jogorvoslat kérhető az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező döntés ellen - mondta. 
Beszámolt arról, a tárgyalás mellőzése a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás néven került be az új kódexbe, és már beismerés hiányában is alkalmazható lesz kisebb súlyú, legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén, míg beismerés esetén az ötévi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetése esetén is alkalmazható lesz.

Bevezetik az osztott szerkezetű kártalanítást, ami két eljárást: az egyszerűsített, tarifarendszeren alapuló kártalanítási eljárást és a kártalanítási pert foglalja magába.

Az államtitkár expozéjában a hatályos, 1998-ban elfogadott és 2003-ban hatályba lépett törvényt felváltó új kódex megalkotását a többi között azzal indokolta, egyre erősebb lett az igény, hogy megfékezzék az eljárások túlzott elhúzódását, illetve hogy reagáljanak a jogalkalmazók által megfogalmazott igényekre, a változó kor kihívásaira. Elmondta azt is, hogy 2015-ben a büntetőeljárások lefolytatása több mint egyötödével több időt vett igénybe, mint tíz évvel korábban.

Völner Pál kiemelte, hogy a javaslatról széleskörű egyeztetés volt a szakmai szervezetekkel, a parlamenti pártokkal. Meghallgatták és figyelembe vették - a kormánnyal szemben egyébként döntően kritikus - olyan civil szervezetek véleményét is, mint a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International és a Magyar Helsinki Bizottság.

Fidesz: az új büntetőeljárás hagyományőrző és a korszerű 
Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az új büntetőeljárási törvényjavaslat megőrzi a kontinentális jogrendszeren alapuló magyar eljárásjogi hagyományokat, ám elismerve a bűnözés elleni hatékony fellépés igényeit, a jogfejlődés vívmányait is kodifikáló korszerűsítéseket tartalmaz. 
Hozzátette: a hagyománytiszteleten és a korszerűsítésen túl a javaslat fontos célja, hogy alkalmas legyen az igazságszolgáltatásba vetett bizalom helyreállítására. Megjegyezte: ezen a területen az Országgyűlés és a kormány döntései, illetve az Országos Bírósági Hivatal munkája előrelépésekhez vezetett, azonban látni kell, hogy ez a társadalmi igény - a nagy ügyeket tekintve -  teljes joggal áll fenn.
Hangsúlyozta: tisztességes eljárásról nem beszélhetünk akkor, amikor egy ügy feleslegesen évekig vagy akár egy évtizedig is elhúzódhat. A közérdeklődésre számot tartó ügyekre, így a Kulcsár-ügyre, a "2006-os rendőrterror" miatti eljárásokra és a vörösiszap-perre utalva azt mondta: ezekben fokozott lassúság tapasztalható, így a büntetőeljárások gyorsaságával kapcsolatos társadalmi megítélés rendkívül negatív.
Szerinte ezért az új be. kiemelkedően legfontosabb feladata az eljárások jelentős gyorsításához való hozzájárulás.

A képviselő kiemelte: az új szabályok arra szorítják a másodfokú bíróságot, hogy az eljárás mielőbbi lezárása érdekében, ha lehetséges maga végezze el a döntéshez szükséges bizonyítást, ahelyett, hogy hatályon kívül helyezi az első fokú határozatot és az első fokú bíróságot utasítja új eljárásra.
    
MSZP: Előremutató az új büntetőeljárási javaslat
Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka egyetértett azzal, hogy szükségessé vált egy új büntetőeljárási törvény megalkotása, mert az előző már olyan sok módosításon esett át, ami megnehezítette az alkalmazhatóságát. A képviselő előremutatónak, jónak és szükségesnek nevezte az új be.-ről szóló javaslatot, ugyanakkor jelezte, hogy az MSZP egyes kérdésekben módosító javaslatokkal él majd. Méltatta, hogy a kormány a javaslatról valóban érdemi ötpárti egyeztetéseket tartott, amelyek eredményeképpen rendkívül sok ellenzéki javaslatot beillesztettek.
Hangsúlyozta:az eljárás gyorsításával nincs problémája, de fontos, hogy ezzel párhuzamosan az ítélkezés minőségére is hangsúlyt fektessenek. "Nem kéne a ló másik oldalára átesni" - fogalmazott.
Úgy vélte: az előkészítő tárgyalás nem rossz újítás, de fontos, hogy ne vezessen bizonyítékok indokolatlan kizárásához. Bárándy Gergely jónak tartotta az ülnöki rendszer reformját, ugyanakkor felvetette, hogy néhány új bírói státusz alapítására kellene felhasználni az így felszabaduló anyagi forrásokat.
Az MSZP szakpolitikusa egyetértett a sértetti jogok erősítésével, a közvetítői eljárás lehetőségeinek kibővítésével és a telekommunikációs eszközök alkalmazásának kiterjesztésével, ugyanakkor    szigorítaná titkos adatgyűjtés lehetőségeit és differenciálná az előzetes letartóztatás beszámítási szabályait. Javasolta még az ügyészek függetlenségének erősítését azzal, hogy vádemelésre és vádelejtésre ne vagy csak írásban lehessen utasítani az eljáró ügyészeket.
    
KDNP: cél a hatékony, gyors, egyszerű és korszerű büntetőeljárás 
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a jelenlegi büntetőeljárási törvény a társadalmi-gazdasági változások és az ezeket követő sorozatos módosítások miatt jelentősen megkopott, elveszítette egységes jellegét és nehezen alkalmazhatóvá vált. Hozzátette: a büntetőeljárások egyre inkább elhúzódtak, ezért fontos elvárássá vált, hogy ezekben az ügyekben ésszerű időn belül szülessenek döntések.
Ezért olyan új eljárási törvény megalkotása vált szükségessé - folytatta - amely megőrzi a magyar eljárásjog hagyományos értékeit, de megfelel a modern büntetőeljárásokkal szemben támasztott igényeknek, az alaptörvényben megfogalmazott követelményeknek, valamint eleget tesz a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeknek is. 
Szerinte a cél az, hogy az új be. hatékony, gyors, egyszerű, korszerű és koherens legyen. A hatékonyság és a gyorsaság azt jelenti, hogy az új be. maradéktalanul és indokolatlan késlekedés nélkül képes legyen érvényre juttatni az új btk.-ban megfogalmazott büntetőpolitikai szándékokat, a koherencia és az egyszerűség a kiszámíthatóságot, áttekinthetőséget és a könnyebb alkalmazhatóságot célozza, a korszerűség pedig azt jelzi, hogy a régi be. gyakran nem volt összhangban 21. század kihívásaival és elvárásaival - tette hozzá.