Az ország belsejében leplezik le és fogják el a legtöbb csempészt

A rendőrség megkeresésünkre ismertetette, tavaly az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények több mint 61 százaléka (37 959) Csongrád megyében történt, ez csaknem duplája a 2013. évi 19 923 cselekménynek. Bár kevés szó esik róla, nem elhanyagolható a Bács-Kiskun megyei adatsor sem: 2013-ban itt „csak” 4585, míg tavaly már 12 655 ilyen jogsértést regisztráltak, azaz minden ötödiket ebben a térségben követték el.

Az elmúlt időszak tendenciáiról sokat elárul, hogy a migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményeket elkövetők negyven százaléka tavaly koszovói (24 548 fő), tizenhét százaléka (10 834 fő) afgán, tizenöt százaléka (9268 fő) pedig szír állampolgár volt. Ez az arány mostanra megváltozott, hiszen a koszovóiak áradata lényegesen csökkent, sokszorosára nőtt viszont az Afganisztánból és Szíriából érkezők száma. Az embercsempészek aktivitása is megerősödött 2014-re, a várakozással ellentétben azonban a legtöbb esetet, 39,29 százalékot nem a szerb határ közelében, hanem mélységi ellenőrzésekkel, az ország belsejében fedték fel a hatóságok. Valamennyivel kevesebbet, az esetek 39 százalékát a szerb és tizenkettőt a román határon leplezték le.

Az embercsempészek többsége (37 százalék) egyébként szerb állampolgár volt, s húsz százalékkal a magyarok is jócskán kiveszik a részüket az „üzletből”. Tavaly emelkedett az úgynevezett túltartózkodók száma is, azoké, akik engedélyük lejárta után sem hagyták el az országot. Míg 2013-ban 3190, addig tavalyra már 4549-ra nőtt a számuk, túlnyomó többségük szerb állampolgár volt. A statisztikák szerint elgondolkodtatóan alakult a Magyarországról kitoloncoltak száma is: 2013-ban és 2014-ben szinte ugyanannyi – 3468, illetve 3433 – külföldi állampolgárt utasítottak ki, miközben tavaly megtöbbszöröződött az illegálisan érkezők száma.