Belföld
Az iskolákról vitatkozik a Ház
A kormánypártok támogatják, az ellenzék ellenzi az átalakítást
Az oktatási törvények módosítását ismertető Palkovics László oktatási államtitkár elsőként a köznevelési változtatásokról szólt expozéjában. Elmondta: az állami intézményfenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A Klik által fenntartott köznevelési intézmények jogi személy jellegüket megtartva a tankerületi központok szervezeti egységei lesznek. Mindeközben egyetlen korábbi intézmény sem szűnik meg vagy alakul át - hangsúlyozta.
A csaknem 60 tankerületi központ kialakításának előnye - folytatta -, hogy közelebb kerülnek az érintettekhez a döntéshozatali szintek, hiszen számos ügyet nem kell a továbbiakban a központban intézni, azok helyben is megoldhatók lesznek. Emellett bővülnek a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények vezetőinek munkáltatói jogosítványai - tette hozzá.
Jelezte, hogy a tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ.
A törvényjavaslat alapján a fenntartói és működtetői feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre.
Az államtitkár a javaslat további fontos elemének nevezte, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálatoknál pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra.
Ugyancsak lényeges - hívta fel a figyelmet -, hogy a 2018. június 30-ig előírt első minősítési kötelezettséget hatályon kívül helyezik, így mindenki saját döntése szerinti ütemben haladhat előre az előmeneteli rendszerben.
A pedagógusok illetményéről Palkovics László elmondta: a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei emelés fedezetének különbözetét 2017. szeptember 1-jétől az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését írja elő a javaslat.
Módosul a szakképzési törvény is, így a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségit a tanulók 2017 májusától középszinten is letehetik. Emellett a szakképzési centrumok tagintézményeiként működő szakképző iskolákban is növekednek a vezetők döntési jogkörei.
A csomagnak ugyancsak része a felsőoktatási törvény változtatása, így például az, hogy a Zsigmond Király Főiskola augusztus 1-jétől nem állami alkalmazott tudományok egyetemeként folytatja működését.
Átalakul a felsőoktatási kiválóság intézményi elismerése is: a javaslat a kutató kar, kutató egyetem minősítés és az alkalmazott tudományok főiskolája minősítés kivezetését kezdeményezi.
Az előterjesztés pontosítja a Pető András Főiskola sajátos működési kereteit is tekintettel a főiskola speciális képzési szerkezetére - tájékoztatott Palkovics László.
Végül elmondta, emelkedik a köztársasági ösztöndíj éves mértéke 340 ezerről 400 ezer forintra. Egyúttal javasolják, hogy az elnevezése nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra módosuljon.
Fidesz: A köznevelési kerekasztal által beazonosított problémákat rendezi a törvényjavaslat
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslatcsomag azokat a kérdéseket és problémaköröket érinti, amelyeket a köznevelési kerekasztal megtárgyalt és beazonosított.
A kormánypárti képviselő a törvénycsomag legfajsúlyosabb részének nevezte a köznevelési törvény változásait, amely a leggyorsabban megoldandó feladatokat tartalmazza. Ide sorolta a Klik működésének átalakítását, decentralizációját, menedzsmentszemléletű működtetés kialakítását. Kitért arra, hogy újraszabályozzák a hatásköröket az állami fenntartó és iskolák viszonylatában illetve a fenntartó és az önkormányzatok esetében egyaránt. A fenntartói és működtetési feladatokat összevonják az állami fenntartónál, s egységes fenntartói irányítás jön létre - emelte ki a fideszes politikus.
A pedagógiai előmeneteli rendszert kiterjesztenék a pedagógiai szakszolgálatoknál a pedagógiai szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre - említett egy másik változást. Szólt arról, hogy az illetményeknél 4-5 százalékos mozgástér feltételeit teremtik meg.
A kormánypárti politikus a szakképzési törvény változtatásai közül kiemelte: azok a társadalmi visszajelzésekre adott válaszok, gyakorlati kérdéseket kezelnek. Ezekről szintén tárgyalt a köznevelési kerekasztal. Példaként említette, hogy ágazati szakmai érettségit lehet majd tenni középszinten 2017-től, pontosítják az első és második szakképesítés fogalmát, s azt is, hogy kizárólag tanulószerződés esetén járhat pénzbeli juttatás a gyakorlati képzésben a tanulóknak. Rögzítik a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogkörét.
A felsőoktatási törvény módosítása szintén napi ügyeket érintenek a kancellárok és konzisztóriumok működése kapcsán - jegyezte meg Pósán László.
Kitért arra, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a doktori tanács jogi személlyé válik, ami üdvözlendő. Szintén pozitívumnak tartotta a köztársasági ösztöndíj emelését. Értékelése szerint a felsőoktatás területén a tárca lépésről-lépésre komoly tehetséggondozó stratégiát követ, ami kifejezetten a minőség irányába való elmozdulást, ösztönzést jelent. Szólt arról is, azzal, hogy a Pető intézet állami főiskola lesz, hosszú időre rendeződik a sorsa.
A Fidesz támogatja a javaslatot - jelezte Pósán László.
MSZP: Szegénységi bizonyítvány a javaslat
Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka a javaslatot a Fidesz és az oktatási kormányzat szegénységi bizonyítványának nevezte. Szavai szerint, amit lehetett, azt az elmúlt 6 évben sikerült elrontani. A Klik-ről össze-vissza beszélnek, fogalmuk sincs mit csináljanak - mondta, hozzátéve: óvtak a centralizációtól és szóltak előre, nagy baj lesz. A fenntartó nem hogy átlátható, a saját embereik panaszkodnak, hogy káosz van. Emellett elképesztő adósságot halmozott fel, és mára a korrupció és a hivatali packázások melegágya lett.
Kitért arra, hogy a tervek szerint egy Klikből 56-ot hoznának létre, csak azt nem tudni, miért pont ennyit. Amíg az egy-egy iskolának nincs autonómiája, rendes költségvetése, gazdálkodási joga, addig egy köldökzsinóron, az állami gazdálkodáson fog lógni.
Palkovics László zárszavában kiemelt fontosságúnak nevezte a pedagógusok képzésének, továbbképzésének megújítását, és azt is megerősítette, hogy 2018-tól akarják bevezetni az új alaptantervet. A tankerületekkel kapcsolatban elmondta, hogy a járásokra fognak alapozni. LMP: Új szabályozásra lenne szükség
A gyógypedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos ellenzéki felszólalásra reagálva jelezte: jövőre 4 milliárd forintot fordítanak az álláshelyek betöltésére.
A szakképzés ügyében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalati visszajelzések kifejezetten pozitívak.Kunhalmi Ágnes szerint nem az önkormányzati szisztéma, és nem is a vegyes rendszer, hanem a Klik és a buta államosítás koncepciója bukott meg, s most mégis totális államosítást hirdetnek.
Úgy vélte, az önkormányzatok jobban és okosabban tudják elvégezni a feladatokat. Feltette a kérdést, hol a pénz az átszervezésre, a későbbi karbantartásra, üzemeltetésre? Ezt a jövő évi költségvetésben nem látják, csak homályos ígéretek, utalások vannak - jegyezte meg. Azt is firtatta, hogy mi a garancia, a most átvenni kívánt intézményt képesek lesznek majd üzemeltetni.
Kitért arra is, hogy az elmúlt egy évben számos önkormányzat vette vissza a Klik-től iskoláit. Minek államosítanak? - kérdezte, majd megjegyezte: még mindig a Trabantokon cserélgetik a lámpát, miközben a világ Mercedeseken hagy le bennünket. Kritizálta a szakképző intézmények átalakítását, ahol szerinte a gyerekek sem megfelelő közismereti tudást, sem szakmai tudást nem kapnak. Úgy látta, nem tekintik a szakmunkást a polgári társadalom részének.
KDNP: Szükségszerű változtatások
Hoffmann Rózsa, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, hogy a köznevelési kerekasztal óriási erőfeszítéseket tett és eddigi munkája eredményes volt, a törvényeken szükségszerű változtatni.
A szakképzési törvény egy sor olyan intézkedést valósít meg, amely javít a diákok helyzetén - mutatott rá, és kiemelte az iskolák profil tisztítását. Kitért arra is, hogy bár a törvénynek nem része, de a kerettantervek összeállítása körül sok a vita. Nem valószínű, hogy olyan dokumentumok születnek, amellyel mindenki elégedett, de fontos, hogy megjelenjen, a szakmát tanulóknak is ismerniük kell a világot. Ezért óvatosan kell bánni a kihagyásokkal, illetve azzal, hogy mi kerül bele a tantervekbe.
A KDNP-s politikus, volt államtitkár üdvözölte, hogy készségfejlesztő iskoláknak nevezzék át a speciális szakiskolákat.
A köznevelésről szólva kiemelte: nem tudja, mire alapozzák azt az állítást a megfogalmazói, hogy az állami intézményfenntartás és központosítás, eleve ördögtől való. Önmagában véve az önkormányzati, helyi fenntartásból nem következik, hogy magas vagy alacsony a minőség.
Szerinte az állami fenntartó felépítéséhez és jó működtetéséhez egy évtized kell. A költségvetés "nem bánt túl jól" a Klikkel, ebből adódtak a hiányok, ami feszültséget váltott ki. Ezért a legfontosabb tanulság, hogy a fenntartó költségvetését alaposan kell kiszámítani - rögzítette, hozzátéve: a jövő évi költségvetés ebbe az irányba mutat.
Megjegyezte: vidéken sok helyen bevált a Klik, s nem a rendszerből fakadtak a hibák. Az új rendszerben az 56 tankkerületi központnál az egyik legfontosabb feladat a megfelelő finanszírozás mellett, hogy az ottdolgozókat megfontoltan válasszák ki. Kitért arra is: a legtöbb probléma eddig ott fordult elő, ahol fenntartó a Klik volt, a működtető az önkormányzat. Felvetette: a tankerületek munkatársait célszerű lenne kormánytisztviselői státuszba venni Hoffmann Rózsa kiemelte még a sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozó változtatásokat.
Jobbik: Szakmailag hibás a közoktatási modell
Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka leszögezte: nem vitatják, hogy az államnak van fenntartóként létjogosultsága, de szerinte az önkormányzatoknak is lenne. Értékelése szerint a jogszabály-módosítással "a túltolt biciklit még tovább tolják".
Szóvá tette azt is, hogy noha a kormányzati bejelentés szerint jövőre több pénz jut oktatásra, miközben szerinte nincs szó többletről, csak a feladatváltozás miatti átcsoportosításról. Aggályának adott hangot, hogy ezután is ki kell egészíteni év közben az ágazat büdzséjét.
Az ellenzéki politikus azt kérte, gondolják át a gyógypedagógusi végzettség előírását a tanórán kívüli foglalkozásokhoz, mert ez esetben betöltetlen helyek lesznek, a jelenlegi dolgozók nem tudják kigazdálkodni a szakirányú képzés megszerzését.
A képviselő támogathatónak ítélte a szakképzés ingyenességének kiszélesítését, a kerettantervvel összefüggésben azonban azt mondta: előbb tisztázni kell, hogy a piacról milyen visszajelzések érkeznek, ugyanis sokan nem tartják elég gyakorlatorientáltnak a képzést.
Dúró Dóra a köztársasági ösztöndíj emelését időszerűnek tartotta, de jelezte, hogy módosító indítványt nyújtanak be annak érdekében, hogy az elérje reálértéken a 2008-as összeget, azaz ne 40 ezer, hanem 44 ezer forint legyen. Azt is javasolta, hogy 9 milliárd forinttal emeljék meg az ösztöndíjra fordítható összeget.
A jobbikos politikus elmondta, hogy ebben a formában nem szavazzák meg a javaslatcsomagot, ugyanakkor vannak támogatható elemei.
Ikotity István, az LMP vezérszónoka kijelentette: nem foldozgatásra lenne szükség, hanem új szabályozásra. Szerinte a kormány próbálja a köznevelési kerekasztalra hivatkozva véghezvinni a módosításokat, azonban "trükkök százait" alkalmazza.
A javaslat az iskolák totális államosítását jeleni - értékelt, bírálva, hogy az önkormányzatoknak nem lesz beleszólásuk az intézmények életébe. A kormány "visszatolja a biciklit a szocializmusba" - fogalmazott.
Az ellenzéki képviselő szerint a 2017-es költségvetés egy nagy blöff és újabb Klik-csődöt vetít előre, számításai szerint 23 milliárd forintos hiánnyal startol az új rendszer.
Ismertette, pártja azt képviseli, hogy az önkormányzatok kaphassák vissza a fenntartói és működtetési jogosultságot, ami egy hatékony köztes modell lenne és nem jelentené, hogy visszatérnek a 2010 előtti helyzethez.
Az LMP politikusa kritikával illette a szakképzésbeli érettségi megváltoztatását és szerinte a kormány az alapítványi szakképzők ellehetetlenítésén dolgozik.
Független: a javaslat csak "reszelgeti" a rossz rendszert
Szabó Szabolcs, az Együtt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő elmondta, nem fogják támogatni a törvényjavaslat elfogadását, mert csak "reszelgeti" a rossz oktatási rendszert, a problémákat nem oldja meg.
Szerinte a kormány az oktatási tiltakozások fő követelését nem teljesíti, vagyis az önkormányzatok nem kapják meg a működtetés mellé a fenntartás jogát.
Azt firtatta, mi lesz az átalakítás költségeivel, illetve hogy miért 56 tankerületi központ jön létre.
Szabó Szabolcs szerint az alap- és kerettantervek érdemi átalakítása nem várható, a tankönyvhelyzet jottányit sem fog javulni. A szakképzési törvény módosítása kapcsán azt látta fő problémának, ami nincs benne a törvényjavaslatban, hogy "a természettudományos tárgyakat visszavágják a szakgimnáziumokban".