Belföld
Az aradi vértanúk előtt tiszteleg az ország
Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt - Kárpátalján és Aradon is megemlékeztek a mártírokról
Trócsányi László kiemelte: Magyarország más országoknak nem írhatja elő, hogy hozzá hasonló módon szavatolja a nemzetiségi jogokat, de vannak kulturális és nyelvi jogokat garantáló európai normák, amelyeket számon lehet és kell kérni azoktól az államoktól, amelyek a releváns egyezményekhez önként csatlakoztak. "Alapvető fontosságúnak tartjuk a nyelvhasználat jogát, különösen az anyanyelvű oktatás terén, s ezt elvárjuk minden országtól, amelyben a magyar közösség tagja élnek" - jelentette ki.
Történész: A megtorlás csak tüzelte a magyarság szabadságvágyát
Az aradi vértanúk kivégzése, illetve a szabadságharcot követő megtorlás visszaütött, mert csak tüzelte a magyarság szabadságvágyát - jelentette ki Hernádi Zsolt történész az M1 aktuális csatorna szombati műsorában. A megtorlás során a vértanúkkal, illetve Batthyány Lajossal együtt 140-150 embert végeztek ki - idézte fel a szakértő.
Azt is hangsúlyozta, hogy a vértanúk ellen felségárulás miatt meghozott halálos ítélet koncepciózus volt és jogilag is kétséges. Ugyanis a katonatisztek, korábban még V. Ferdinándra, illetve a magyar alkotmányra esküdtek fel. Időközben viszont Ferenc József úgy foglalta el az osztrák császári trónt, hogy az Országgyűlés nem hagyta jóvá az uralkodóváltást, vagyis a katonatisztek mindvégig ragaszkodtak a magyar alkotmányra tett esküjükhöz - mutatott rá a történész.
A megemlékezésen jelen lévő ukránokhoz szólva kiemelte: ha a nemzetiségek megélhetik és tovább örökíthetik önazonosságukat, erősítik és nem gyengítik országukat. "Ha a többségi nemzet megadja a nemzetiségnek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi; ezért arra kérem az ukrán törvényhozást, kormányt és közvéleményt, adja meg ezt a tiszteletet a kárpátaljai magyarságnak mint a kulturális sokszínűség hordozójának" - fogalmazott. Hozzátette: a magyar kormány továbbra is megad minden segítséget a kárpátaljai magyar közösségnek.
Beszédében Brenzovics László, a megemlékezést szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt mondta: "olyankor emlékezünk az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc mártírjaira, amikor a kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb időszakát éli meg, hiszen az utóbbi időben elfogadott ukrán törvények következtében a közösség a teljes jogfosztottság határára került". Kifejtette: a napokban első olvasatban megszavazott nyelvtörvény a magán- és egyházi élet szférájába száműzi az anyanyelvhasználatot, miközben az ukrán hatóságok folyamatosan vegzálják a kárpátaljai magyar vállalkozókat, értelmiségieket, önkormányzati képviselőket és újságírókat. "Ilyen körülmények között nehéz magyarnak lenni Kárpátalján, ám mindig van kiút a nehéz helyzetekből. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet túléljük és megmaradjunk magyarnak, az aradi hősök haza- és szabadságszeretetéből, elveik melletti konok kitartásából kell erőt merítenünk" - hangoztatta a magyar vezető.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a magyar szabadságért és függetlenségért életüket áldozó aradi vértanúk kitartására utalva kifejtette, hogy a kárpátaljai magyaroknak is ki kell állniuk egymással összefogva oktatási és nyelvhasználati jogaik védelme mellett. A készülő új ukrán nyelvtörvény kapcsán reményét fejezte, hogy a kárpátaljai magyarok küzdelmének meglesz az eredménye és egy év múlva az aradi hősöknek szentelt emlékünnepségen nem lesz kötelező a szinkrontolmácsolás.
A héten több mint 2500 diáknak tartottak élő történelemórát a Fiumei úti sírkertben
A Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) egyik fő célkitűzése, hogy bevonja a gyerekeket a megemlékezésbe - mondta Radnainé Fogarasi Katalin, a szervezet igazgatója az aradi vértanúk emléknapján, szombaton az M1 aktuális csatornán. Az igazgató elmondta, ezen a héten több mint 2500 diákot láttak vendégül a Fiumei úti sírkertben, ahol élő történelemórákat tartottak. Az idegenvezetők nemcsak az aradi vértanúk életéről beszéltek, hanem felidézték Batthyány Lajos és Kossuth Lajos temetését is - tette hozzá.
Az érdeklődők szombaton is felkereshetik a sírkertet, ahol megtekinthetik az 1848-as hősök, özvegyeik és neves történelmi személyiségek sírjait.
A Fidesz Ady Endre versével emlékezik a hősökre
Tisztelettel emlékezünk az aradi vértanúk hazaszeretetére és hősies áldozatára. A magyar nemzet szabadságát és függetlenségét az ő bátorságuknak és helytállásuknak is köszönheti.
"Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott - hősi áron -
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom."
(Ady Endre: Október 6.)
A Párbeszéd az aradi emlékhely felújítását sürgeti
Országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi a Párbeszéd az aradi vértanúk emlékhelyének felújítását.
Kocsis-Cake Olivio, az ellenzéki párt parlamenti képviselője szombaton, a fővárosi Batthyány-örökmécsesnél koszorút helyezett el az aradi vértanúkra emlékezve. Ezt követően az MTI-nek elmondta, szeretnék, ha a kormány minél előbb gondoskodna az Aradon található emlékmű felújításáról, kikérve a magyar szakmai szervezetek és a román fél véleményét is.
A Párbeszéd azt szeretné, ha az új emlékművet jövőre, az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulóján valamennyi parlamenti párt közösen avathatná fel a nemzet egységét szimbolizálva - hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: az aradi vértanúk emlékéből erőt meríthet a mai ellenzék, amikor a "hatalom szintén megtorlásról, visszasuhintásról beszél".