Belföld
Az Ab elutasította a népszavazást támadó indítványokat
Tuzson Bence: Lesz népszavazás a kényszerbetelepítés ellen+VIDEÓ
Az indítványok közül három - köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő indítványa - a népszavazás kiírását elrendelő május 10-ei országgyűlési határozatot támadta azzal, hogy alaptörvénybe ütköző módon fogadták el, és ezért kérte megsemmisítését. Az indítványozók többek között hivatkoztak az Európai Bizottság (EB) május 4-ei - a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló - előterjesztésére, mint amely a körülményekben lényeges változást hozott, ugyanis akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból.
Tuzson: Lesz népszavazás a kényszerbetelepítés ellen
Az Ab keddi döntésének következtében lesz népszavazás ősszel a kényszerbetelepítés ellen, a referendum kiírása és megszervezése elől minden akadály elhárult - mondta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján.
Tuzson Bence az Ab döntésére reagálva kifejtette: a kormány által kezdeményezett népszavazást baloldali politikusok - például Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő és Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke - megtámadták, most azonban elhárultak az akadályok.
Az államtitkár közölte: a törvényi határidők alapján a referendum várhatóan szeptemberben vagy októberben lesz.
A kormány arra kéri a magyar embereket, mondjanak nemet a kényszerbetelepítésre - mondta Tuzson Bence, aki tudatta: a kabinet megkezdi a felkészülést a népszavazásra.
Szerinte egy ilyen szuverenitási kérdésben, nemzeti ügyben, amely száz évekre vagy akár örökre is megváltoztathatja Magyarországot gazdasági, kulturális és etnikai értelemben egyaránt, a magyaroknak kell dönteniük.
"Európát nem lehet a feje tetejére állítani. Európában a döntéseket elsődlegesen a nemzetek hozzák, és ezeknek a nemzeteknek a döntéseit hajtja végre Brüsszel, az Európai Bizottság, nem pedig fordítva" - fogalmazott a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki szerint "az igazság itt van, nálunk", a kontinensnek ezen a felén.
A politikus arról is beszélt, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás nem csökken. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a migránsok szétosztására vonatkozó tervek meghívót jelentenek azoknak, akik elindulnának Európa felé.
"A kényszerbetelepítést meg kell akadályozni, Brüsszelt e tekintetben meg kell állítani" - jelentette ki Tuzson Bence, aki azonban arra is számít, hogy újabb támadások lesznek Magyarországgal szemben.
A népszavazás sikerességét firtató kérdésre úgy válaszolt: "minél több ember foglal állást ebben a kérdésben, annál sikeresebb lehet ez a népszavazás". Úgy is fogalmazott: akkor lesz sikeres a magyar referendum, ha annyian mennek el szavazni, hogy az összességében képes lesz az EU gépezetének megállítására.
Az államtitkárt kérdezték Portik Tamásnak, az Energol volt vezetőjének múlt heti vallomásáról is. Ezt úgy kommentálta: baloldali politikusok "belekapaszkodnak" egy bűnöző állításaiba, amelyek nyilvánvaló hazugságok.
Ebben az eljárásban az Ab a népszavazás elrendelésével kapcsolatos országgyűlési határozatot érdemben nem vizsgálhatta, csupán a megszületését eredményező parlamenti eljárás alkotmányosságát, törvényességét. Az Ab-nek ebben az ügyben soron kívül, legkésőbb június 23-áig kellett döntenie.
Az Ab határozatának indoklása az indítványozók álláspontjával szemben megállapította: nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás, és az EB május 4-ei javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.
Az egyik indítványban szereplő felvetésről, amely szerint a népszavazási kérdés az EU közös politikáját érinti, ezért nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, az Ab arra emlékeztetett: ezt ebben az eljárásban érdemben nem vizsgálhatja.
Az Ab kedden meghozott másik határozatában Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványáról döntött, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az ellenzéki politikus egyebek mellett hivatkozott arra, hogy a kormány népszavazásra feltett kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
Az Ab a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasítását főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.
Az Ab határozatában kifejtette, hogy a jogállamiságra és jogbiztonságra hivatkozásnak alkotmányjogi panasz esetében csak kivételesen - visszaható hatályú jogalkotás, illetve felkészülési idő hiánya esetén - van helye. Továbbá az Ab rámutatott arra is, hogy az európai egység megteremtésével, illetve a hatáskörök közös gyakorlásával kapcsolatos alkotmányos előírások nem minősülnek az alaptörvényben biztosított jognak, így azokra alkotmányjogi panaszt nem lehet alapítani.
Mindkét határozat előadóbírája Sulyok Tamás, az Ab elnöki feladatait ellátó elnökhelyettes volt. Az alaptörvény szerint 15 tagú testület jelenleg 11 alkotmánybíróból áll. A népszavazásról szóló két keddi határozattal kapcsolatban egyikük sem fogalmazott meg különvéleményt, mindkét határozatot részben eltérő indoklással, de egyhangúlag támogatták.
Miután az Ab helybenhagyta az országgyűlési határozatot, a szabályozás szerint az államfő feladata kitűzni a népszavazás időpontját a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő 15 napon belül, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra, jelen esetben tehát várhatóan szeptemberben vagy október elején, valamelyik vasárnapra.
"Csak népszavazás tudott az unióban fogaskerekeket megállítani"
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint csak népszavazás tudott eddig az unióban fogaskerekeket megállítani, és most már nincs jogi akadálya annak, hogy Magyarországon referendumot tartsanak a kötelező betelepítéssel kapcsolatban. Tuzson Bence az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában elmondta, a kormány szerint nem lehet büntetni egy tagállamot azért, mert nem vesz részt a kvótamechanizmusban. Közölte továbbá: emberi jogi egyezmények tiltják az emberek "deportálását" egyik országból a másikba, másrészt Magyarország nem írt alá olyan egyezményt, amelyben lemondott volna a menekültkérdés nemzeti hatáskörben való intézéséről.
Az Országgyűlés döntése ellen már nem lehet jogorvoslattal élni, a Kúria május 3-ai döntése ellen azonban 60 napig lehet alkotmányjogi panasszal fordulni az Ab-hez, az a határidő július elején jár le.
A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak. Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg 2015 december elején az "úgynevezett kötelező kvótadöntést". A luxembourgi testület általában egy-két év alatt hozza meg határozatát. Szintén 2015 végén fordult - alkotmányértelmezést kérve - az Ab-hez Székely László ombudsman az uniós kvótarendszer, menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország "uniós parancsra" más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre az ország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában meglehetősen aggályos. Az ombudsman indítványának tárgyalását hétfői teljes ülésén kezdte meg az Ab.
Fidesz-frakció: a baloldal továbbra is megakadályozná a népszavazást
A baloldal már támadta a kezdeményezést a parlamentben, a választási szerveknél, a Kúrián, majd az Alkotmánybíróságon is – közölte a Fidesz-frakció. Ezek után - fogalmaztak - nincs kétségük afelől, hogy az európai és a magyar baloldal továbbra is bevet minden eszközt azért, hogy megakadályozza a népszavazást.
Álláspontjuk szerint a baloldal „már a Gyurcsány-kormány idején is bevándorlókat akart betelepíteni”, és jelenleg is be akarják engedni a bevándorlókat, ezért nem támogatták a határok védelmét sem az elmúlt hónapokban.
Kitértek arra is, hogy a Jobbik a népszavazás ügyében is „megtagadta korábbi politikáját”, mivel Vona Gábor pártelnök tavaly még népszavazást követelt a kvótáról, most pedig "a balliberálisokkal együtt támadja” azt.
Jobbik: A Fidesz-KDNP-nek a politikai haszonszerzés fontosabb, mint a magyar emberek biztonsága
A Jobbik szerint a Fidesz-KDNP-nek a politikai haszonszerzés fontosabb, mint a magyar emberek biztonsága, nem a bevándorlás megállítása, hanem "annak kampánycélokból történő gerjesztése" az elsődleges.
Mirkóczki Ádám az Ab döntésére reagálva közölte: a Jobbik támogatta a népszavazást, de álláspontja szerint a kvótakérdés alaptörvénybe emelése jobb megoldás lett volna, mert nem kerül pénzbe és gyorsabb, biztosabb a kimenetele.
Hozzátette: a népszavazásra "kidobott pénzt" az önálló határőrség felállítására is lehetne fordítani, de ezt a kormány elutasította, ezzel egyértelművé vált, hogy számukra a politikai haszonszerzés fontosabb, mint a magyar emberek biztonsága.
MLP: el kell menni és Európára kell voksolni a népszavazáson
A Magyar Liberális Párt tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését, amelyikben elutasították a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott indítványukat, de nem értenek azzal egyet. Az MLP elnöke továbbra is mindenkit arra bíztat, hogy vegyen részt a népszavazáson és voksoljon igennel.
Fodor Gábor keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, ez az igen szavazat" egy jó válasz egy rossz kérdésre", mert egy demokratának akkor is ki kell fejtenie az álláspontját, ha nem ért egyet a kérdéssel. Az igen szavazattal az Orbán-rendszer ellen és Európa mellett kell fellépni - jelentette ki. Hozzátette, az EU-ban nincs kötelező betelepítés, az unió csak azt várja, hogy Magyarország folytassa le 1294 ember menekültügyi eljárását. Hangsúlyozta, hogy ha a nemek győznek a népszavazáson, akkor az "könnyen elvezethet az Európai Unióból való kilépéshez."
Megismételte korábbi véleményét, amelyik szerint a kormány törvénytelenül folytat kampányt, mert azt nem lett volna szabad addig elkezdeni, amíg a köztársasági elnök ki nem írja a voksolás dátumát.