Belföld

Az Ab az ítélkezési szünet előtt dönthet a kvótareferdummal kapcsolatos kérdésekről

Szakértő: a népszavazás augusztus közepe és október eleje között lehet

A kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról az Alkotmánybíróság (Ab) várhatóan még a július közepén kezdődő ítélkezési szünet előtt dönteni fog - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára hétfőn. Bodnár Eszter választási szakértő szerint referendum a jogszabályokban rögzített eljárási határidők alapján várhatóan augusztus közepe és október eleje között lehet megtartani.

Az MTI azért kereste meg az Ab-t, mert megérkezett a Magyar Liberális Párt (MLP) elnökének alkotmányjogi panasza a testülethez. A Fodor Gábor által jegyzett indítvány a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást.

A népszavazás kitűzéséhez és megtartásához vezető jogi folyamatról, a lehetséges jogorvoslatokról és eljárási határidőkről szólva Bitskey Botond elmondta: a népszavazást jogi szempontból megengedő kúriai döntést, illetve a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot egyaránt meg lehet támadni az Ab-n, ám a kétféle eljárás teljesen eltérő jellegű.

A kúriai döntéssel szembeni alkotmányjogi panaszra vonatkozó általános szabályok szerint az ügyben érintett személy fordulhat az Ab-hez, ha a döntés az alaptörvényben biztosított jogát sérti. Ebben az esetben az alkotmányjogi panasz benyújtására a döntéstől számított 60 napjuk van az érintetteknek, ez a határidő tehát július legelején jár le. A panasz befogadhatóságával összefüggő lényeges kérdés lehet, hogy kinél merül fel alapjogsértés a kúriai döntés miatt, kinél állapítható meg az érdemi elbíráláshoz szükséges érintettség - jegyezte meg a főtitkár.

Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos befogadási eljárásra - azaz, hogy egy indítvány alkalmas-e egyáltalán érdemi vizsgálatra - az ügyrend szerint 120 napja van a testületnek. Ha az Ab úgy dönt, hogy a panaszt érdemben is vizsgálja, további 180 napon belül kell elkészülnie az első határozattervezetnek. Az érdemi döntés meghozására egyébként nem szab határidőt az ügyrend.

A május 10-ei országgyűlési határozat ellen - amely elrendelte kormány által kezdeményezett népszavazást - ugyanakkor a közzétételétől számított 15 napon belül, május 25-éig lehet jogorvoslattal élni az Ab-nél, a testület pedig az azt követő 30 napon belül - június 24-éig - köteles érdemi döntést hozni. Ebben az esetben az indítványt bárki benyújthatja, de a kérelem nem irányulhat a népszavazási kérdés tartalmát érintő felülvizsgálatra.

Ebben a hatáskörében az Ab lényegében csak azt ellenőrizheti, hogy a Kúria hitelesítő döntése és a népszavazás Országgyűlés általi elrendelése között nem következett-e be olyan lényeges változás a körülményekben, ami alapján az Országgyűlés határozata alkotmány- vagy törvénysértő lenne. Ebben a hatáskörében az Ab még nem járt el - tette hozzá a főtitkár, jelezve: ilyen indítvány a mostani ügyben sem érkezett eddig.

Arra a felvetésre, hogy az alkotmányjogi panaszok elintézésére vonatkozó határidők miatt a népszavazást közvetlenül megelőző időszakban vagy akár utána is megszülethetne egy az alkotmányjogi aggályoknak esetlegesen helyt adó Ab-döntés, Bitskey Botond hangsúlyozta: ezt a helyzetet a testület mindenképpen igyekszik megelőzni.

Fodor Gábor a kúriai döntést támadó indítványában elsősorban arra hivatkozik, hogy a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. (Ezzel a problémával foglalkozott a Kúria a május 3-ai határozatában és úgy döntött, hogy a parlament hatáskörébe tartozik a kormány által megfogalmazott kérdés.)

Az MLP elnökének indítványa felvetette azt is, hogy a Kúria határozata sérti az indítványozónak azt az alaptörvényben biztosított jogát, hogy az alapvető jogokat biztosító államban éljen, továbbá "a népszavazás elrendelésével - sikerétől függetlenül is - kétségessé válhat Magyarország európai uniós tagsága". Az indítvány szerint ugyanis ha a népszavazás eredményes és érvényes lesz, és a nemek győznek, akkor az uniós szabályozással ellentétes helyzet alakulhat ki, ami kétségessé teheti Magyarország uniós tagságát.

"A hitelesített kérdés szerint (amennyiben a többség nemmel szavaz) meghatározott mennyiségű (kb. 1300) menekültügyi eljárás Magyarországra történő áttételéhez az Országgyűlés hozzájárulására lenne szükség" - olvasható az MLP elnökének indítványában. A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak.

Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg tavaly decemberben az úgynevezett kötelező kvótadöntést. A luxembourgi testület általában egy-két év alatt hozza meg határozatát.

Szintén 2015 decemberének első napjaiban fordult alkotmányértelmezést kérve a magyar Alkotmánybírósághoz Székely László ombudsman az uniós kvótarendszer, a menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak és ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.

Szakértő: a népszavazás augusztus közepe és október eleje között lehet

A kormány által kezdeményezett népszavazást a jogszabályokban rögzített eljárási határidők alapján várhatóan augusztus közepe és október eleje között lehet megtartani - mondta Bodnár Eszter választási szakértő az MTI érdeklődésére.

A népszavazás kitűzéséhez és megtartásához vezető jogi folyamatról, a lehetséges jogorvoslatokról és eljárási határidőkről szólva Bodnár Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) alkotmányjogi tanszékének adjunktusa, az Európai Választási Szakértők Egyesületének szakértője elmondta: a népszavazás időpontját a köztársasági elnök határozza meg.

Az országgyűlési határozattal kapcsolatos jogorvoslatok lezárulta után az államfőnek 15 napja lesz arra, hogy kitűzze a népszavazás időpontját. Ha nem érkezik Ab-indítvány, akkor május 26. és június 9. között kell döntenie a köztársasági elnöknek. Ha az utolsó lehetséges napon érkezik az országgyűlési határozat ellen indítvány, akkor legkésőbb június 24-én lezárul a jogorvoslati eljárás, és az onnantól számított 15 alatt, tehát július 9-éig kell kitűznie az államfőnek a népszavazást, az onnantól számított 70. és 90. nap közé. A leggyorsabb forgatókönyvet figyelembe véve tehát a népszavazás augusztus 4. és 24., a leghosszabbat figyelembe véve pedig szeptember 17. és október 7. között tartható meg. Mivel a népszavazást vasárnap lehet megtartani, augusztus 4. és október 7. között kilenc nap jöhet szóba. 

Mindeközben a Kúria május 3-ai, a népszavazást megengedő határozata ellen is lehet jogorvoslattal élni az Ab-hez intézett alkotmányjogi panasszal szemben. Ennek benyújtására 60 napot, alkotmánybírósági befogadására 120 napot, az első alkotmánybírósági határozattervezet elkészítésére 180 napot ad a jogszabály, végső határidőt pedig nem szab az érdemi döntésre. Így tehát akár a népszavazás után hónapokkal is születhetne döntés a népszavazásra feltett kérdés alkotmányosságáról. A szabályozás arról egyáltalán nem szól, mi van akkor, ha egy érvényes és eredményes népszavazás után dönt úgy az Ab, hogy a kérdés alkotmányellenes volt - fejtette ki Bodnár Eszter.

A szakember úgy vélte: a kúriai döntés elleni panaszok elbírálásának elhúzódása a népszavazás intézményével kapcsolatos bizonytalansághoz vezet. Bodnár Eszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teljesen egyértelmű. Lenne lehetőség olyan értelmezésre is, amely ezeknek az alkotmányjogi panaszoknak a választási ügyként kezelésével szoros, néhány napos határidőket érvényesítene. Ezt az értelmezést azonban korábban egy másik ügyben az Ab elvetette, így az alkotmányjogi panaszokra vonatkozó általános szabályok szerint számítják a határidőket ezekben a népszavazási ügyekben is.

A szakember szerint szerencsésebb lenne az is, ha a köztársasági elnök olyan helyzetben tűzhetné ki a népszavazás időpontját, amikor már nincs nyitott jogi kérdés, a jogorvoslati eljárások lezárultak. Ha nem érkezik az országgyűlési határozat ellen alkotmánybírósági indítvány, június 9-éig ki kell tűzni az államfőnek a népszavazást, miközben a kúriai döntés ellen a május 3-ától számított 60 napig, azaz július elejéig érkezhetnek alkotmányjogi panaszok.

Az ELTE oktatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok is részt vehetnek a népszavazáson, amely akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele érvényes szavazatot adott le. Csakhogy a határon túliak körében semmilyen nyilvántartás nem regisztrálja, kinek van szavazati joga, csak azt, hogy ki regisztrálta magát a választói névjegyzékben, a kettő pedig nem azonos, így nem világos, mennyi is az összes választópolgár száma. Egyébként a választói névjegyzék az államhatáron belül például az elhalálozások, lakcímváltozások nyomán a magyar hatóságok közti információcserével szinte automatikusan frissül, naprakésznek tekinthető. Ugyanez azonban nem mondható el a határon túli szavazati joggal rendelkezők esetében.

A kormány által kezdeményezett népszavazás lehet az első gyakorlati próbája az új, 2013-ban elfogadott népszavazási törvénynek. Várhatóan számos új tapasztattal gazdagodik az elkövetkezendő hónapokban is a népszavazás joggyakorlata - fűzte hozzá Bodnár Eszter.