Attila vezéri jurtáját is felépítik a Kurultajon, a Hunok bejövetelével

Attila sátrát, a világ legnagyobb szétszedhető és fából készült jurtáját építik fel a bugaci pusztán augusztus 8. és 10. között, a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés idejére. A sátor egy hatalmas nomád tábor közepén, a két Ősök Sátra között helyezkedik el. Utób­biak átmérője meghaladja a tíz métert, ezekben kapnak helyet a régészeti és antropológiai kiállítások. Az egyik jurtában magyar és avar tárlatot rendeznek be, a másikban pedig a szkíta (szarmata) világ mutatkozik be.

A kiállítás összeállításában részt vesz a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum és a kiskunhalasi Thorma János Múzeum. A hun sátorban eredeti hun kori – köztük mesterségesen torzított – koponyákat, viselet- és fegyverzetrekonstrukciókat, használati és kultikus tárgyakat állítanak ki. A jurta középpontjában egy hun üst teljes rekonstrukcióját állítják fel, az értékes tárgy – a kísérleti régészet szép példájaként – az eredetihez hasonlító bronzöntési eljárással készült.

A Kárpát-medencében birodalmat alapító Attila nagyfejedelemnek emléket állító vezéri jurta már a méretei miatt is egyedülállónak ígérkezik: átmérője húsz méter, és néhány centiméter híján hét méter magas lesz. Hasonló vagy esetleg nagyobb, jurta formájú épületek léteznek ugyan a világban, azok viszont nem szétszedhetőek, így éppen a jurta lényegét nem őrizték meg.

A vezéri jurtát a díszítése teszi még egyedibbé, a készítők a hun korból fennmaradt motívumok közül válogattak. Kivitelezésénél igyekeztek hűek maradni a történeti alapokhoz, így például a tartószerkezeti faelemek összekapcsolását a Kr. e. 220-as évekből, a Csin-dinasztia idejéből, kínai forrásokból fennmaradt bronz csatlakozóelemek alapján tervezték. Ebben a jurtában kap helyet az eddig így, egyben sosem látott hun kori régészeti és antropológiai kiállítás, amelynek megvalósítását egy szakértőkből álló csapat koordinálja.

A fősátorban szakrális teret alakítanak ki, ahol a belépők a Kárpát-medence-központú Hun Birodalomra emlékezhetnek. A főbejárattal szemben a Hunok bejövetele című, közel ötven négyzetméteres panorámaképet helyezik el. Kertai Zalán festőművész impozáns festménye Attilának és törzsszövetségében harcoló seregének állít emléket, a nagy vonulás hangulatát, gomolygó színes csapatait idézi.
A húsz méter hosszú és csaknem három méter magas alkotás a távolban vágtató lovasoktól egészen a közelben torlódó, dominanciáért küzdő vezérekig mutatja be a hun hadak Kárpát-medencébe való megérkezését.

Kertai festőművész munkáját régészek segítették, hogy a kiállításhoz igazodva a lehető legpontosabb képet kapjuk a korabeli hunok megjelenéséről, viseletéről.

A Kurultaj Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepe, egyben a hun és török tudatú népek legnagyobb találkozója, amelyen a Turán Szövetség hívására huszonhét nemzet százhúsz csapattal képviselteti magát, köztük Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék hagyományőrzői is. A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés elnöke, a térség országgyűlési képviselője.