Belföld
Arcképelemzési nyilvántartásról vitatkoztak a képviselők
Ülésezik a parlament
A bűnmegelőzést, a bűnüldözést segíti az arcképelemzési nyilvántartás létrehozása, amely által lehetővé válik ismeretlen elkövetők gyors beazonosítása vagy a személyazonosság pontos meghatározása - mondta a törvényjavaslatot ismertetve Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára.
Mint mondta, az okmányhamisítás új formái jelentek meg, a tevékenység gyakran a határon is átnyúlik, így hatékonyabban kell fellépni azokkal szemben.
A javaslat egy kizárólagos állami szerv hatáskörébe utalja a nyilvántartás kezelését, a bűnüldöző szervek innen kérhetnek adatokat - tette hozzá. A kezelőhöz egy úgynevezett ősfeltöltés keretében kerülnek fotók olyan hatóságoktól, amelyek fényképes igazolványt állítanak ki - ismertette - a többi közt az úti okmány kiállítójától vagy az idegenrendészeti hatóságtól, később a tárolt adatokat pedig folyamatosan frissítik.
A központi adatkezelőhöz a többi közt a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtás vagy nyomozást, körözést végző szerv fordulhat.
Hangsúlyozta: a nyilvántartásban az arcképmás adatokból képezett arcképprofilok szerepelnének, azaz nem maga a fénykép, hanem egy ahhoz rendelt technikai számok, amelyek alkalmatlanok az arckép visszafejtésére.
Ismertette az előterjesztés garanciális szabályait is: a központi szerv az adatkezelést minden mástól elkülönítetten végzi. Az arcképprofilhoz egyéb biometrikus adatot, például ujjlenyomat nem kapcsolható.
Mint arról az államtitkár beszámolt, az előterjesztés tartalmazza a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság javaslatait, észrevételeit.
Változik a hírközlési törvény is, annak érdekében, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megfelelő formátumban kapjon adatokat az egyes szolgáltatóktól. Hozzátette: a szolgáltatók ezen adatokat csak Magyarországon kezelhetik, azokat nem vihetik külföldre.
Fidesz: Új bűncselekmények indokolják az adatbázist
A fideszes Ágh Péter rámutatott arra, hogy az új adatkezelést a többi között az okmányhamisítás számos új elkövetési módjai, azok határon átnyúló jellege teszi szükségessé, a gyors azonosítás érdekében. Mint azt kiemelte, meg kell teremteni a rendvédelmi és közigazgatási felhasználás jogi alapjait.
Hangsúlyozta: nem a fénykép, hanem a tervek szerint betűkből és számokból álló halmazt tartalmaz majd a nyilvántartás, a kódot pedig nem lehet majd képpé visszaalakítani.
Hozzátette: sokan adják meg képmásukat internetes felületeken. Mint mondta, nagy segítség a bűnüldöző szerveknek.
Pogácsás: Az adatokkal nem lehet korlátozni az állampolgárok biztonságát
Az elhangzottakra válaszolva Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta, egy új technológia bevezetése mindig kérdéseket vet fel, főleg, ha azt az állam is használni szeretné. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az interneten az emberek nagy számban és nagy részletességgel adják ki saját adataikat.
A javaslat igyekezett figyelembe venni az információbiztonsághoz kapcsolódó megjegyzéseket és garantálja, hogy az adatokat ne lehessen úgy felhasználni, hogy az korlátozza az állampolgárok szabadságát - szögezte le.
Arra is kitért, hogy a törvényjavaslatnak nem azzal kell foglalkoznia, hogy a végrehajtásához szükséges eszközöket honnan vásárolják majd meg.
MSZP: Számos elfogadhatatlan elemet tartalmaz a javaslat
A szocialista Bárándy Gergely kijelentette: számára elfogadhatatlan a telefonlehallgatási szabályok módosítása, amely szerinte akár politikai célokat is szolgálhat.
A politikus túlságosan szélesnek ítélte azon hatóságok körét, akik jogosultak lesznek az adatigénylésre, ironikusan azt mondta: inkább azokat kellene megnevezni, akik nem kérhetnek adatokat.
Helyeselte, hogy az adatkérés minden esetben csak konkrét ügyhöz kapcsolódhat, és azt is, hogy az előterjesztés számos garanciát tartalmaz a személyes adatok védelmére.
Kritizálta ugyanakkor, hogy a javaslat egy "totális", mindenkire kiterjedő nyilvántartást hoz létre, amely szerinte erősen veszélyezteti a magánszférát. Aggályosnak nevezte a nemzetbiztonság széleskörű adatkérési lehetőségét, azt, hogy specifikálás nélkül kérhetnek adatot.
Kijelentette azt is: az adatvédelmi hatóság kérését nem sikerült teljesíteni, az adatkérést nem a lehető legszűkebb körre alkalmazzák, így akár alapjogok is csorbát szenvedhetnek.
KDNP: társadalmi érdek fűződik a nyilvántartás létrehozásához
A kereszténydemokrata Firtl Mátyás szerint társadalmi érdek teszi indokolttá a törvény elfogadását. Hangsúlyozta: csak a központi szerv kezeli az arcképprofilok összességét, a rendszer pedig egy olyan országot hatósági nyilvántartás, amely a hatálya alá tartozó adatokat és az azokhoz rendelt kapcsolószámokat tartalmazza.
Az arcképmás személyes adatnak minősül - hangsúlyozta - és az alaptörvény értelmében is indokolt a biometrikus adatkezelés törvényi szabályozása.
A képviselő ismertette az adatbázis létrehozásának módját és az adatkiadás biztonságát is, hangsúlyozva: a törvény határozná meg, mely szervek jogosultak az adatigénylésre. A keresés minden esetben ügyhöz kötötten történik, arcképelemzési tevékenység akkor folyik, ha megjelölik a célt - fűzte hozzá, a tevékenységet pedig részletesen naplózzák.
Jobbik: nem rendeletben kellene kijelölni az adatkezelőt
A jobbikos Apáti István szintén túl hosszúnak ítélte azon szervek listáját, akik hozzáférhetnek a rendszerhez. Szerinte gyengíti a bizalmat, hogy rendeleti úton jelölik ki azt a központi szervet, amely az adatkezelést végzi. Még az sem tudható, hogy egy újat hoznak-e létre, vagy egy meglévőt bíznak meg a feladattal - kifogásolta.
Számos megválaszolatlan kérdés is van szerinte az előterjesztésben, amely emiatt nem támogatható - jelentette ki.
Mi garantálja, hogy nem adnak majd át indokolatlanul sok adatot például a rendőrségnek? - sorolta kifogásait.
A mobilszolgáltatóknak biztosítani kell a lehallgathatóságot - mutatott rá, és feltette a kérdést: melyik cég lesz az, amelynek a szoftverét használni fogják erre? Azt is firtatta: a kormánnyal szembeni tüntetésen való részvétel eredményezi-e az adatbázisba való bekerülést? Miért kerül be mindenki a nyilvántartásba, akiről fényképes okmány készült? - sorolta kérdéseit.
Elégtelennek tartja a garanciákat az LMP
Ikotity István az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló javaslat az alkotmányos alapjogok valamilyen szintű korlátozásáról szól. Megdöbbentőnek nevezte, hogy az alapvető személyiségi jogokat érintő változtatások esetében sem készül hatásvizsgálat, nincs valódi egyeztetés és nem veszik figyelembe a szakmai szervezetek véleményét.
Az LMP nem vitatja, hogy a terrorfenyegetettség növekedése és a bűnüldözés hatékonyabbá tétele indokolja a változtatásokat, de az nincs rendben, hogy a kormány rendre túllő az arányosság által indokolt mértéken - jelentette ki.
Az LMP szerint az embereknek átlátható államra van szüksége, amelyik a biztonságra hivatkozva nem gyűjt feleslegesen adatokat - közölte. Hozzátette: nem lehet abban bízni, hogy a hatalom nem él vissza az összegyűjtött adatokkal.
A profilalkotási technológia azért jelent különösen nagy veszélyt, mert az érintetteket a tudtuk nélkül is könnyű azonosítani, ráadásul ezt távolról és tömegesen is végre lehet hajtani - közölte, hangsúlyozva, elégtelennek tartják a biztosított garanciákat.
Az LMP nem tudja támogatni az indítványt - összegezte véleményüket.
MSZP: ki kell küszöbölni a bizalomhiányt
A szocialisták elnöke Mesterházy Attila megjegyezte, hogy ha egy szocialista államtitkár beszélt volna egy ilyen rendszer bevezetéséről, akkor a fideszes ellenzék nagy valószínűséggel hasonlóképpen reagált volna, mint a mostani teszi.
Helyes, ha a kormány gondolkozik azon, hogy hogyan tud megfelelni a biztonsági kihívásoknak, de a kabinetnek gondolkodnia kell azon, hogyan lehet kiküszöbölni a bizalomhiányt, hogyan lehet az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget szolgáló garanciákat beépíteni a törvénybe - közölte.
Ezt követően Jakab István levezető elnök a vitát lezárta.
BM: A 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül
Már a csekély mennyiségű, 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül a jövőben - ismertette a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításának részleteit.
Kontrát Károly elmondta, hogy ugyancsak új szabálysértési tényállás lesz a közérdekű üzem működésének bűncselekményi szintet el nem érő megzavarása.
Az államtitkár ismertetése szerint új jogintézmény lesz a megkeresés, amellyel a bíróság és a rendőrség arra kap felhatalmazást, hogy egy ismeretlen emberrel miatt - az elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult eljárásban - a tényállás tisztázása érdekében állami vagy önkormányzati szervet, hatóságot megkeressen, és tőlük tájékoztatást kérjen.
Kontrát Károly közölte, a fiatalkorúak esetében lehetőség lesz a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. Erre azért van szükség, mert a fiatalkorú elkövetőkkel szemben az elzárást - mint a legszigorúbb büntetést - csak a legvégső esetben indokolt kiszabni - magyarázta.
Kiegészülnek a kártalanításhoz való jog szabályai azzal, hogy nem jár kártalanítás abban az esetben, ha a perújításkor azért szüntetik meg az eljárást, mert bűncselekményről van szó - tette hozzá. Mint mondta, az alapügyben kiszabott szabálysértési büntetés beszámítható a büntetőeljárás során kiszabott büntetésbe.
Az államtitkár közölte, az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség, a tankötelezettség megszegése miatt a felelősségre vonás egy nevelési, tanítási évben csak egyszer lehetséges.
A javaslat pontosítja, rendszerezi a közérdekű munka szabályait - mondta. Megjegyezte, az erdészeti, a természetvédelmi és az adóhatóság számára közvetlen hozzáférést biztosítanak a szabálysértési nyilvántartási adatokhoz.
Kontrát Károly közölte, a szabálysértési jogsegélyről szóló törvény módosításával bármely szabálysértés miatt lehetővé válna a végrehajtási eljárásoknak az átadása külföldi hatóságnak. Hozzátette: e módosítás elsősorban a Magyarországon szabálysértést elkövetett külföldiek felelősségre vonását szolgálja.