Állandósulhat az ellenzék teljes válsága

„A baloldal immár egy évtizede mutat egyértelmű, talán nem is feloldható válságtüneteket. Válságuk többrétű, hiszen egyszerre van jelen náluk az identitásválság, a vezetési válság, illetve általában is a személyi és szervezeti leépülés” – állapította meg Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője.
Szerinte ma vannak olyan városok, községek, ahol a baloldal már egyáltalán nincs jelen, ráadásul nem is beszélhetünk egységes baloldalról. Az is kérdéses, ki képviseli egyáltalán a baloldali érzelmű emberek érdekeit és értékeit, mivel a magukat annak nevező pártok a bukott liberális korszellem jegyében alakítják politikájukat.

Az esetleges 2018-as balos összefogásról azt mondta, a liberálisokat kizárólag a túlélés és a felszínen maradás tartja össze, és ez a következő választáson egyértelműen meg is mutatkozik majd az újabb együttműködésben. „Ebből a szempontból a múlt emberének számító Molnár Gyula vagy épp Hunvald György ismételt előtérbe kerülése az MSZP-ben mutatja, 2018-ban a liberális baloldal ismét Gyurcsány-koalícióként fog indulni a választáson” – jelentette ki. Politikusaik ráadásul megújulás, valamint érdemi mondanivaló megfogalmazása helyett – ez az összes többi ellenzéki alakulatra is jellemző – inkább csak botránykeltésben gondolkodnak. Úgy összegzett, a liberális baloldal mögött kizárólag az elmúlt évtizedben teljesen leamortizálódott, bár így sem lebecsülendő törzstábor sorakozik majd csak fel.

A Jobbik ügyeire rátérve arról beszélt, ők sem tudnak igazi sikereket felmutatni. A párt rendre képtelen saját témákkal meghatározni a politikai napirendet, az elmúlt időszakban szinte csak a körülöttük kialakuló botrányok láttak napvilágot. Ide sorolta az elnökségből Vona Gábor által kiszorított politikusok ügyét, kiemelve a parlamenti frakcióból is kizárt, majd mandátumáról lemondó Novák Elődöt. Emlékeztetett Kovács Béla EP-képviselő kémkedéssel való meggyanúsítására és a Volner János leendő frakcióvezető körül kipattant ügyekre. „Ráadásul egyes nyilatkozatait hallgatva az egyre inkább szélkakasként viselkedő Vona Gábor néppárti stratégiája sem működőképes, a párt nem tudta növelni táborát, a közvélemény-kutatások szerint egy most vasárnapi választáson is a 2014-es eredményt tudnák elérni” – jegyezte meg az elemző.

Felhívta viszont a figyelmet arra, a kormánypárti tábor számára mégis  veszélyes lehet az, ami a baloldal és a Jobbik háza táján történik. Vona erőltetett, mesterséges, hamis középre húzása ugyanis elősegítheti az eddig csak titkosnak vélt háttéralkuk kiszélesedését a 2018-as választásra. E tekintetben mind a baloldal, mind a Jobbik motivációja érthető lenne: a baloldalt a túlélés, Vona Gábort a kormányra kerülés talán utolsó esélyének – végső soron a kormánypárti abszolút parlamenti többség megakadályozásának – szándéka motiválja. Fodor kifejtette, egy Jobbik-baloldali háttérpaktum ma már nem kizárólag vízió, még ha egyelőre gondolatkísérlet is, ráadásul gyakorlati értelemben csak egy Orbán-ellenes, percemberek alkotta koalíciót vetít előre. Megjegyezte, egyértelmű protesthangulat híján ugyanakkor erősen kétséges egy ilyen konstrukció működőképessége.

Az LMP-vel kapcsolatban rámutatott, ők még a baloldalnál és a Jobbiknál is rosszabb helyzetben vannak.
A párt éléről távozó Schiffer András – az önálló LMP „élő lelkiismereteként” – a jövőben is főszerephez juthat ugyan, de az új LMP-vezetés valószínűleg szakít a párt önálló indulásával. Ebben az esetben szerinte Hadházy Ákos és Szél Bernadett társelnökök is részesei lehetnek a formálódó ellenzéki együttműködésnek – vetítette előre Fodor Csaba.

---

Ismét növelte népszerűségét a Fidesz

Növekedett a Fidesz támogatottsága a ZRI (Závecz Research Intézet) legfrissebb kutatása szerint. Az adatok alapján a kormánypártra szavazók aránya 24-ről 27 százalékra nőtt a teljes népességen belül. A Fidesszel ellentétben az MSZP rontott, tizenkettőről tíz százalékra. Tovább gyengült a Jobbik is (11 százalék), a DK-ra hat, az LMP-re öt százalék szavazna. Az Együtt változatlanul kettő, a Magyar Liberális Párt pedig egy százalékon áll. Nem változott a pártoktól távolságot tartók aránya sem, amely 36 százalékos. A biztos pártválasztók között a Fidesz 45 százalékon áll, az MSZP-re 19, a Jobbik-ra 18 százalék adná a voksát. A szavazók kilenc százaléka a DK-ra szavazna, az LMP-nek négy, az Együttnek kettő, a Liberálisoknak egyszázalékos a tábora.
(BR)