"Alkotmányos a szavazási módok közötti különbségtétel"

Fidesz: A Jobbiknak tisztáznia kell, mi az álláspontja a népszavazáson
A Fidesz-frakció szerint a "mellébeszélés, a terelés és a pótcselekvés helyett" a Jobbiknak is egyenes választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy mi az álláspontja az októberi népszavazáson.
A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója közleményében arra reagált, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke a nap folyamán sajtótájékoztatón közölte: a párt az október 2-i kvótareferendum után postázza ki konzultációs kérdőíveit a lakosságnak. Elmondta: a valódi nemzeti konzultáció elnevezésű akcióban az egészségügy, az oktatás és a korrupció témájában kérdezik az embereket, minden témakörben 5-5 kérdést tesznek fel.
A Fidesz-frakció közleményében azt írta: a Jobbiknak tisztáznia kell, hogy támogatja-e a "kényszerbetelepítést", valamint, hogy részvételre buzdítja-e szimpatizánsait a kvótareferendumon.
Azt írták: Vona Gábor "láthatóan nem sorolja a legfontosabb ügyek közé a bevándorlást és a Magyarországot fenyegető kényszerbetelepítést", miközben korábban még népszavazást követelt kvótaügyben.
Úgy fogalmaztak: a Jobbik elnöke most az oktatásról, egészségügyről, korrupcióról "papol", miközben a párt Kovács Béla (jobbikos európai parlamenti képviselő) által "Európa legsúlyosabb korrupciós ügyében érintett" és - a baloldallal együtt - nem szavazta meg a 2017-es költségvetést, "amely a pedagógusoknak és az egészségügyi dolgozóknak béremelést, az oktatásnak 455 milliárd forinttal és az egészségügynek 325 milliárd forinttal többet biztosít, mint a baloldal által utoljára benyújtott költségvetés".

Közölték: alkotmányjogi szempontból két jól elkülöníthető csoportról van szó, amelyek nincsenek összehasonlítható helyzetben, így eltérő szabályozás alkotmányosan vonatkozhat rájuk. 
Összehasonlítható helyzetben vannak viszont a lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, akik jelenleg akár belföldön, akár külföldön csak személyesen szavazhatnak - mutattak rá. 
Megjegyezték: ha a jogalkotó úgy módosítaná a szabályozást, hogy a lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok levélben is szavazhatnának, éppen azzal hozna létre alkotmányellenes helyzetet. Ilyen esetben ugyanis összehasonlítható helyzetben lévők között valósulna meg jogellenes diszkrimináció, mert a szavazás napján belföldön tartózkodó, lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok nem szavazhatnának levélben. 
Ezért a jogalkotónak az azonos státusú személyek választójogi szabályozásánál mindössze két egymást kizáró lehetősége van: vagy minden, lakcímmel rendelkező állampolgárnak biztosítja a levélben történő szavazás jogintézményét - ami átláthatatlan helyzetet eredményezne -, vagy egyiküknek sem, az alkotmányosság próbáját kiálló "köztes megoldásra" nincs lehetőség - tette hozzá a központ.
Kitértek arra is, jogi szempontból annak, hogy az országgyűlési választásokon a "határon túliak" egy, míg minden más magyar állampolgár két szavazattal rendelkezik, a népszavazás szempontjából nincs relevanciája, mert a szavazás módjában történő különbségtétel nem a népszavazásokhoz, hanem általában a szavazás módjához kapcsolódik. 
Jelezték, az említett kérdést korábban a Velencei Bizottság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság is az általános választójog szempontjából vizsgálta, és jogszerűnek találta a különbségtételt, kimondva, hogy ha a jogalkotó garantálja a választójogot mint alapjogot, akkor annak gyakorlása kapcsán a technikai-eljárási szabályokat az alkotmányos keretek között szabadon állapíthatja meg.
A központ szerint azt is szükséges látni, hogy a legtöbb állam a területén történő életvitelszerű tartózkodás esetére előírja az ottani állandó lakcím létesítését, amely értelemszerűen feltételezi, hogy egy másik államban korábban létesített állandó lakcímet szükséges megszüntetni. Hiszen életvitelszerűen az ember egyszerre egy helyen él. 
Ezt a magyar szabályok is előírják: tehát abban az esetben, ha a külföldön életvitelszerűen tartózkodó magyar állampolgárok bejelentik a magyarországi állandó lakcím megszüntetését, akkor lehetőségük nyílik a népszavazáson levélben szavazni - olvasható az állásfoglalásban.

LMP: A kormány ne tegyen különbséget magyar és magyar között!