Belföld
Alkotmányellenesek a „három csapás” halmazati részei
A Fidesz szerint a testület döntése ellenére is szavatolható a bűnözőkkel szembeni határozott fellépés
Az Ab közleményében hangsúlyozta, hogy ennek az ügynek nem az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó, úgynevezett három csapás, hanem csak a halmazati büntetés súlyosításával összefüggő rendelkezések alkotmányosságának vizsgálata volt a tárgya. Ezek a halmazati szabályok olyan elkövetőkre is vonatkozhattak, akik első alkalommal követtek el egyszerre, vagy rövid időn belül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt, de korábban még soha nem voltak büntetve. (A három csapás alkalmazásának feltétele, hogy az elkövetőt korábban már befejezett eljárásokban legalább két alkalommal jogerősen elítélték.)
A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla bíráinak alkotmánybírósági indítványaiban kifogásolt szigorúbb halmazati szabályok szerint ha valaki legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, és azokat egy eljárásban vizsgálja a bíróság, akkor a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa kétszeresére emelkedik, ha pedig ez meghaladná a húsz évet, vagy egyébként a halmazatban lévő cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia az eljáró bíróságnak.
Az Ab indoklásában kiemelte: a bűncselekménnyé nyilvánítást és a büntetési rendszer kialakítását illetően a törvényhozó szabadsága széleskörű. Egyes elkövetői csoportok súlyosabb büntetésének lehetősége büntetőpolitikai kérdés. Az Ab-nek pedig nem feladata büntetőpolitikai célok, követelmények helyességéről és indokairól, így különösen azok célszerűségéről és hatékonyságáról dönteni.
A szigorúbb halmazati büntetéskiszabás alapfeltétele, hogy a bűncselekmények elbírálása egy eljárásban történjék. Az egy eljárásban történő elbírálás azonban pusztán az adott ügyben eljáró egyes bíróságok célszerűségi szempontú döntésén múlik, az viszont, hogy a cselekmények elbírálása egy eljárásban vagy külön történik, teljesen eltérő büntetéskiszabást eredményez. Ezzel kapcsolatban az Ab megállapította: sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét, hogy a kifogásolt rendelkezések alapján a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövető terheltek esetében nem azonosak a büntetéskiszabás körülményei, nem előrelátható, hogy mikor kerülhet sor a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazására, köztük az életfogytiglani szabadságvesztés kötelező kiszabására.
Az Ab elrendelte az alaptörvény-ellenes rendelkezések alkalmazása alapján jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, ami azonban kizárólag a büntetéskiszabást érinti. Az Ab határozata alapján egyetlen büntetés sem szakad meg automatikusan, illetve egyetlen büntető ügyet sem kell újratárgyalni, csupán az alkalmazott büntetőjogi szankcióról kell újból határozni.
A határozathoz az alkotmánybírósági eljárásban részt vevő 14 alkotmánybíróból kettő, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla fűzött különvéleményt. Balsai István alkotmánybíró ebben az eljárásban nem vett részt.
Fidesz: Továbbra is garantálható a leghatározottabb fellépés
Az Ab döntése ellenére továbbra is garantálható a leghatározottabb fellépés a bűnözőkkel szemben - közölte a Fidesz. A kormánypárt jelezte: tudomásul veszik az Ab döntését a három csapás törvény egyes, döntően eljárási szabályaival kapcsolatosan.
Annak köszönhetően, hogy a kormány a büntető törvénykönyvben súlyosbította a visszaeső bűnelkövetőkre kiszabható büntetéseket, az emberek biztonsága és biztonságérzete jelentősen nőtt - fogalmaztak.
A Fidesz arra is rámutatott: a döntés nem az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó, úgynevezett három csapás szabály, hanem csak a halmazati büntetés súlyosbításával összefüggő, döntően eljárási szabályok alkotmányosságának vizsgálata volt a tárgya. Európa egyik legszigorúbb büntetőtörvénykönyve továbbra is megóvja a magyar embereket a visszaeső bűnözőktől – emeli ki közleményében a nagyobbik kormánypárt.
Jobbik: Gyorsan ki lehet javítani az alkotmányellenes passzust
A Jobbik álláspontja szerint gyorsan korrigálni lehet az Ab által kifogásolt három csapás törvény vonatkozó passzusát.
Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője emlékeztetett: az Ab észrevételét korábban a Jobbik is kifogásolta amiatt, hogy gyakorlatilag több emberen el lehet követni egy bűncselekményt, mire az illető megkaphatja a megérdemelt büntetési tételt.
Példaként hozta, hogy sorozatos, más ember elleni erőszakos cselekmény esetében a jelen passzus nem külön-külön veszi az eseteket, így nem valósul meg a három csapás.
Úgy vélte: ez egy egyszerű jogtechnikai kérdés, amit gyorsan ki lehet javítani. Hozzátette: kár lenne, ha emiatt enyhítenének a párt szerint "egyébként sem túl veretes" büntető törvénykönyvön.
Elégedett az Ab-döntéssel az Együtt-PM
Az Együtt-PM üdvözli az Alkotmánybíróság mai döntését, amelyben alaptörvény-ellenesnek mondja ki a büntető törvénykönyv büntetéskiszabással kapcsolatos szigorúbb halmazati szabályait, amelyek szerint a legalább három, ember elleni erőszakos bűncselekményt elkövetőkre esetenként kötelezően életfogytiglant kell kiszabnia a bírónak.
„Már a törvény megalkotásakor is kifogásoltuk a javaslatot, amely elvonta a bírói mérlegelés jogát, mert bizonyos feltételek mellett nem csak a büntetési nemet, hanem annak a mértékét is előírta a bíró számára” - emeli ki közleményében Szabó Tímea, a PM társelnöke, aki szerint nincs szükség arra, hogy az embereket megfélemlítsék, majd sokszor szubjektív félelmeiket kapkodó törvényalkotással kezeljék.
Az Együtt-PM szerint nem értelmetlen jogalkotási vagdalkozásra, hanem hatékony bűnmegelőzésre és bűnüldözésre van szükség.
Szigetvári Viktor, az Együtt-PM szövetség ügyvezető társelnöke üdvözölte a taláros testület döntését, mert ezzel "lelepleződött" a Fidesz álságos büntetőpolitikája. Szigetvári szerint ugyanis nem "népszerűsködő intézkedésekre", hanem több pénzre, keményebb és igazságosabb állami fellépésre van szükség a bűnelkövetők ellen - mondta.
A kormány ne a Btk.-t "fabrikálja (...) vélt elvárásoknak megfelelve", hanem arra költsön, hogy legyen pénz a járőrautókban, megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre rendőrök és a kabinet a helyi közösségekben alternatív megoldásokkal békítsen, de eközben lépjen fel azok ellen, akik megsértik a közösségi szabályokat – mondta.