Belföld

Alkotmánybírákat választott a parlament

Sulyok Tamás a testület új elnöke

Megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját kedden. Törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A megválasztást követően egy sajtótájékoztató keretében összeszólalkoztak az LMP és a DK politikusai, a vitában Schiffer András, a zöldpárt korábbi társelnöke hazugsággal vádolta a DK-t.

 Az elnökké választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott. Az Ab-elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig, Sulyok Tamás esetében 2026-ig tart.

Kósa Lajos: Törvényes volt a választás
Az MSZP szerint az alkotmánybíró-választás törvénysértő volt, mert a jelölőbizottság tagjainak száma - a szocialista delegált lemondása után - nem érte el a törvényileg előírt minimum létszámot.
Kósa Lajos erre azt mondta: a jelölőbizottságról szóló országgyűlési határozat szerint attól, hogy egy frakció nem vesz részt a testületben, a bizottság munkája még teljesen szabályszerű.
Az egész "hajcihő" csak azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek - fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, hogy az MSZP-sek nem voltak hajlandók egy olyan alkotmánybíró-jelöltet sem megnevezni, akit támogatnának. A Jobbik pedig csak olyanokat javasolt, akiket a Fidesz nem tudott elfogadni - jegyezte meg.
A megválasztott alkotmánybírákat úgy jellemezte: kikezdhetetlen a szakmai előéletük, hibátlan a pedigréjük.
Szerinte a parlamenti ellenzék két részre bomlott: míg a "Molnár-Vona-Gyurcsány-tengely" mentén egy olyan csapat szerveződik, amely mindent megakadályoz, elutasít, addig az LMP-vel, bár "nem állt be a Fidesz mögé", fontos kérdésben meg lehet állapodni.
Kósa Lajos a tájékoztatón kommentálta a kedden született megállapodást a minimálbér és a szakmunkás minimálbér emeléséről, valamint a munkáltatói járulékok csökkentéséről. Magyarország erősödik, és meg kell kezdeni a bérek érzékelhető felzárkóztatását az európai uniós átlaghoz - mondta, úgy fogalmazva, hogy soha nem látott mértékben nő a minimálbér, ami szolgálja a versenyképességet, és segít a gazdaságnak is a magyar munkaerő megtartásában. Négy év alatt többet emelkedik a minimálbér, mint a szocialista kormányok nyolc éve alatt - jegyezte meg.

Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt.

Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól.
Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt.
Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek.
Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.

Az alkotmánybíró-jelölésről múlt csütörtökön számolt be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, bejelentve, hogy a két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről az Ab hiányzó bírói helyeire. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát.
Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos támogatásukat azzal indokolta, hogy a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.
Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re - amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.
Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.

Az MSZP és a Jobbik korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban.
A szocialisták puccsszerűnek minősítették a alkotmánybíró-választást, majd bejelentették azt is, hogy törvénytelennek tartják az alkotmánybírókat jelölő folyamatot.
A Jobbik azt közölte, nem a jelöltek, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk.

Összeszólalkoztak az LMP és a DK politikusai, Schiffer hazugsággal vádolta a DK-t
A DK politikusa kollaboránsnak nevezte az LMP-t az alkotmánybírák megválasztása miatt, az LMP azonban hazugsággal vádolta a pártot és kiállt a kedden megválasztott tagok mellett.

Varju László, DK alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a szavazással tovább nő a kormány hatalma, ami ellentétes az ország érdekeivel és azokéval, akik le akarják váltani. Értékelése szerint az LMP "kiiratkozott az ellenzéki pártok soraiból", ezért - mint mondta - jelképesen fideszes párttagkönyveket ajánl a két társelnöknek, akik meg is jelentek a sajtótájékoztatón a teljes LMP frakció kíséretében.  Ezt Szél Bernadett társelnök azzal indokolta, hogy szeretnének válaszolni a DK kérdéseire, s kíváncsiak, mi alapján használnak olyan súlyos jelzőt, mint például a kollaboráns.
Hadházy Ákos, az LMP másik társelnöke azt mondta: ha lesz olyan tény, ami megkérdőjelezi a független ítélethozatalt, akkor elgondolkodik, azonban most védelmére kel a bíráknak. Kifejtette: a DK az elmúlt napokban csak a bírák és a párt elleni hangulatkeltéssel foglalkozott. Szerinte az ellenzékkel ma az a baj, hogy egymástól szeretne elvinni szavazatokat és nem a kormánytól.
Varju László válaszul alkalmatlannak nevezte a megválasztott tagokat, bírálva Schanda Balázs egyházzal kapcsolatos egyik írását, továbbá Szabó Marcel és Horváth Attila személyét.
Szél Bernadett ugyanakkor azt felelte: a kormány akkor is működött volna, ha az Alkotmánybíróság kevesebb taggal folytatja munkáját, most viszont van esély arra, hogy az emberekhez közelebb álló döntések szülessenek. Megjegyezte azt is, hogy a DK maga is több alkalommal fordult az Ab-hez, ezt azonban Varju László visszautasította.

A vitán megjelent Schiffer András, az LMP volt társelnöke is, aki hazugsággal vádolta a DK-t, majd sorra vette és visszautasította a bírák személyét ért kifogásokat. Egyúttal hitványnak és alávalónak nevezte, amit a DK tesz. "Gyakorlatilag egyházellenes indulatokat szítanak fel, azt csinálják, amit az AVH-s szellemi elődeik" - fogalmazott.
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője visszautasította a DK vádjait, mondván: a Demokratikus Koalíció nem tudja elképzelni, hogy van egy olyan parlamenti párt, amely az elvei szerint politizál.

KDNP: ismét teljessé vált a testület
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) üdvözli az új alkotmánybírók megválasztását, amellyel teljessé vált a testület.
A kisebbik kormánypárt sikernek értékelte, hogy az LMP részese volt az alkalmas személyek jelölésének. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor, a többi ellenzéki párt nem tudta félretenni "önző pártpolitikai szempontjait", és ezzel veszélyeztette a jogállamiság fontos intézményének működését.

Staudt: a Jobbik a jelölő eljárást utasította el
A Jobbik az alkotmánybírókat jelölő eljárás miatt nem vett részt a keddi szavazáson, a megválasztott tagokat azonban alkalmasnak tartja a feladatra - közölte Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes budapesti sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus méltatlannak nevezte, hogy a Jobbikot "kirekesztették" abból, hogy formális keretek között elmondhassa véleményét. Szerinte nem korrekt, hogy csütörtök délután értesültek az egészről, s kedden már szavazás is volt.
Staudt Gábor közölte: az alkotmánybírókat személyükben alkalmasnak tartják a feladatra, azonban a jogásztársadalomban lettek volna olyanok is, akik a Jobbik értékrendjét meg tudták volna jeleníteni, róluk is lehetett volna egyeztetéseket folytatni.
A jobbikos politikus jó munkát kívánt a tagoknak és az elnöknek, s közölte: független és a törvényeknek alárendelt döntéseket vár tőlük.