Áder János átadta a Magyar Szent István Rend kitüntetéseit

A Szent István-rend hazánk legmagasabb kitüntetése, amelyet csak azok érdemelhetnek ki, akik "sokszorosan beteljesítették tehetségük ígéretét, akik a mérce fölé nőttek, és ezzel másoknak is új mértéket adtak" - fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: "nemzetünk kiválóságai ők, akik világraszólót alkottak".

Marton Éva meghatódottsággal fogadta az elismerést 

Döbbenettel, meghatódottsággal és nagy örömmel fogadta Marton Éva operaénekes a Magyar Szent István Rendet, amelyet az augusztus 20-i nemzeti ünnepen vehetett át Áder János köztársasági elnöktől. A művész az MTI-nek elmondta, három nagy pilléren nyugszik életútja, amely a mai napig töretlen. A férjével való megismerkedés és a családalapítás mellett fontos időszaka volt pályájának, amikor 1972-ben elhagyta Magyarországot és a frankfurti operához szerződött, ahol megalapozta a nagy munkákat az elkövetkező éveket. Ennél erősebb a harmadik pillér, amikor 2005-ben visszatért Magyarországra tanítani, hogy a Zeneakadémián átadja tudását, élet- és szakmai tapasztalatát a növendékeknek, részt vegyen a zenei életben, az újabb énekesek nevelésében, a kulturális életben.

"Ez egy lépcsőzetesen felépített életpálya volt" - mutatott rá, hozzátéve: a karrier szót nem szívesen használja, de tudatosan, meggondoltan, 5-6 évvel előre gondolkoztak mindketten a férjével. Mint mondta, annak ellenére, hogy nem áll már színpadra, még sok szép dolgot tud tenni. A háttérben dolgozik, onnan próbál irányítani, segíteni, szervezni, és nagyon szeret tanítani.

Makkai Ádám: Szülőföldem javára fordítottam távol töltött éveim tudását

"Úgy érzem, hogy távol töltött éveim tudását sikerült a szülőföldem javára fordítanom" - hangsúlyozta az MTI-nek Makkai Ádám költő, író, műfordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora. "Bevallom, hogy százszázalékos meglepetés volt a kitüntetés, akárcsak előtte a Kossuth-nagydíj" - fogalmazott Makkai Ádám.

Elmondta, hogy pályafutása különböző szeletei összefüggnek egymással, egymást segítik. "42 éven keresztül oktattam az Egyesült Államok egyetemein, de Malajziában, Szingapúrban, Hongkongban, Kínában is huzamosabb ideig vendégprofesszor voltam. Mint nyelvész megismerkedhettem az angol nyelv mélyebb rétegeivel, sajátosságaival, és ez az affinitás feltétlenül segítségemre volt az idegen nyelvű költészet nüánszainak megértésénél, amelyeket a magyar versek angolra való fordításánál hasznosíthattam" - mondta.

Makkai Ádám felidézte azt is, hogy doktori disszertációja az angol nyelv idiómarendszeréről szólt, a témában írt Dictionary of American Idioms című szótára 1975-től öt kiadást ért meg, és máig is kapható az Egyesült Államokban, kiadták Kínában, Tajvanon, Bulgáriában, az 1980-as években Magyarországon, valamint lefordították japánra is. 1965-ben részt vett a napjainkban is működő Linguistic Association of Canada and the United States (LACUS) nyelvészeti társaság alapításában, amelynek nemzetközi tagsága lehetőséget adott a különböző nyelvek sajátosságainak részletes elemzéséhez. Mint fogalmazott, költőként verseiben és szonettciklusaiban ellentétes oldalról kísérelt meg megszólaltatni egy-egy témát. "A fordítással is így vagyok: ha egy verset, mint például József Attila Születésnapomra című remekművét angolul kellett visszaadni, a magaméval együtt a vers hét fordítását közöltem más-más szerzőtől" - jegyezte meg.

Művei közül kiemelte az általa szerkesztett In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary című kétrészes, egyenként több mint ezeroldalas antológiát, amelyben minden fontos magyar költemény és szerző helyet kapott az Ómagyar Mária-siralomtól a tavaly elhunyt Juhász Ferencig. "Úgy érzem, hogy minden eddigi munkásságom, beleértve a saját verses köteteimet is, felkészülés volt ehhez a nagy munkához" - hangsúlyozta az antológiával kapcsolatban, amely magyarul A csodaszarvas nyomában: A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából címmel jelent meg. Hozzáfűzte: a londoni The Times Literary Supplement cikkírója, az irodalmi Nobel-díjas Seamus Heaney 1997-ben "vízözönszerű kinyilatkoztatást" látott az antológiában, amely "egy nagyjából ismeretlen irodalmat mutatott be angol nyelvterületen".

Makkai Ádám elmondása szerint "jó húsz évi" munka fekszik a két kötetben, amelyet munkatársaival együtt a feladat jelentőségének tudatában, hazaszeretetből, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül valósított meg. "Ez az, amit becsülettel le tudok tenni a magyar nép asztalára. Úgy érzem, hogy távol töltött éveim tudását sikerült a szülőföldem javára fordítanom" - fogalmazott Makkai Ádám, aki elárulta azt is: jelenleg önéletírásán dolgozik, amelynek nagyjából a felénél tart. "Még fél év vagy egy év, és mehet a lektorhoz" - fűzte hozzá a 80 éves szerző.