Belföld

Áder János aláírta a felsőoktatási törvény módosítását

Az államfő felkérte a kormányt, hogy az érintettekkel kezdjen tárgyalásokat az új rendelkezések végrehajtása érdekében - A Soros-egyetem ellenzi a döntést, és jogi lépéseket tervez

Elrendelte az államfő a felsőoktatási törvény módosításának kihirdetését - áll Áder János köztársasági elnök nyilatkozatában, amelyet hétfőn tett közzé hivatala.

A nyilatkozat szerint "az Országgyűlés 2017. április 4-én elfogadta a T/14686 számon benyújtott, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló javaslatot."
Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel.

A Soros-egyetem nem ért egyet a törvény aláírásával és azonnali jogi lépéseket tervez
A Central European University határozottan ellenzi Áder János köztársasági elnök azon döntését, hogy aláírta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását - tájékoztatták hétfő esti közleményükben az MTI-t. Kiemelték: ennek megfelelően a CEU haladéktalanul élni fog minden rendelkezésre álló jogorvoslati eszközzel. A törvény elfogadását nem előzte meg egyeztetés a CEU-val és az érintett magyar szakmai szervezetekkel, ami sérti a demokratikus államokban elfogadott törvényalkotási eljárás alapvető elemeit - olvasható a közleményben. Szerintük a törvény diszkriminatív módon egy amerikai intézmény ellen irányul.
"Az új szabályozás arra törekszik, hogy ellehetetlenítse a CEU számára az amerikai akkreditációjú mester- és doktori fokozatok nyújtását, úgy, ahogyan azt a magyar hatóságok jóváhagyásával tette sok éven át." Kifejtik azt is, hogy a törvény olyan büntető jellegű határidőket szab, amelyeknek lehetetlen megfelelni. Mindezek alapján úgy vélik, hogy a törvény előre megfontolt politikai támadás egy olyan független intézmény ellen, amely negyedszázada büszke arra, hogy a magyar közélet szerves része.
A köztársasági elnök "kölcsönös jó szándék"-ra és a tárgyalások haladéktalan megkezdésére szólít fel - írja a közlemény, hozzátéve: a CEU a kezdetektől készen állt arra, hogy tárgyaljon a magyar kormánnyal.  
"Ahogy korábban is jeleztem, a CEU készen áll arra, hogy tárgyaljon a magyar kormánnyal, és olyan megoldást keressen, amely lehetővé teszi, hogy a CEU Budapesten maradjon, ahol 25 éve működik" - mondta a közlemény szerint Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. "A tanszabadság azonban nem alku tárgya. Ez egy olyan alapelv, mely minden jövőbeni tárgyalás alapját kell, hogy képezze." - tette hozzá.

 

"A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti" - olvasható a nyilatkozatban.
"Hasonlóan nem sérül az Alaptörvény azon rendelkezése, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően" - olvasható az államfői közleményben, amely emlékeztet: a törvény két új feltételt támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Ezek alkotmányos szabályt nem sértenek, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek. A Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti. A már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételekkel folytathatóak. "Ezért mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését" - olvasható a nyilatkozatban.

Áder János arra is kitér, hogy a "törvény gyors - bár a házszabályi rendelkezéseknek megfelelő - elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki. Jó néhányan egyetemük jövőjéért aggódnak".

Emiatt az államfő azt kéri, "azért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek", felkéri Magyarország kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében.

"Meggyőződésem, hogy kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal a törvényben biztosított határidőn belül ez megoldható. Mindannyiunk érdeke, hogy az az érték, amely a Magyarországon működő külföldi egyetemeken az elmúlt években létrejött tovább gyarapodjék, és a tudományos munka zavartalanul folytatódjék" - olvasható Áder János köztársasági elnök nyilatkozatában.

Ellenzéki pártok bírálták az államfőt a döntés miatt

Az MSZP szerint Áder János bebizonyította, hogy alkalmatlan államfőnek, mert nem képes felismerni a nemzet érdekét, és nem tudja kifejezni a nemzet egységét.Közleményükben úgy fogalmaztak, "Áder János csak egy pártkatona, akinek fontosabb Orbán Viktor véleménye, mint több millió ember egyöntetű akarata". A "CEU-ellenes törvény" aláírásával az államfő "kiiratkozott abból a kultúrkörből", amelyet az egyetem megmaradása mellett kiálló Nobel-díjas tudósok, külföldi kormányok, művészek és politikusok képviselnek - vélekedtek. Azt hangoztatták, hogy a CEU elűzésével a kabinet folytatja nemzetellenes politikáját, amelynek célja, hogy minél kevesebb kritikusan gondolkodó ember legyen Magyarországon. Ma a CEU-t szüntetik meg, holnap azonban bármelyik intézménnyel megtehetik ugyanezt - fűzték hozzá. Orbán Viktor rendszerének három nagy ellensége van: a sajtó, a vélemény és az oktatás szabadsága. Az MSZP következetesen kiáll ezek védelmében, és a küzdelemben minden támogató demokratát a szövetségesének tekint. "Meg kell állítanunk az illiberális állam kiépítését! A Fidesz leváltható, Magyarország megjavítható" - emelték ki.

Az LMP szerint a köztársasági elnök az ország és a Fidesz érdeke közül ismét az utóbbit választotta, amikor még megfontolásra sem küldte vissza a "lex CEU"-t az Országgyűlésnek. A pártnak ennek ellenére meggyőződése, hogy a törvény alaptörvény-ellenes - írták közleményükben, hozzátéve, ezért beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. Beadványukhoz várják az összes ellenzéki párt támogatását - olvasható a Szél Bernadett társelnök-frakcióvezető és Hadházy Ákos társelnök által jegyzett közleményben.

Az Együtt közleményében úgy fogalmaztak: a köztársasági elnök a "lex CEU" aláírásával bebizonyította, nem képes arra, hogy fontos alkotmányossági kérdésekben ne a Fidesz álláspontját érvényesítse. Az Együtt mostantól nem tekinti őt legitim köztársasági elnöknek, és erre hívja fel a többi ellenzéki pártot is - írták.