A veszteségekre emlékezni és emlékeztetni kell

Az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire a Szardínia melletti Asinarára (Szamár-sziget) értek. A 85 ezres "fogolytömegből" végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott.Magyarország az első világháborúban elvesztette területe kétharmadát, lakossága felét, és 661 ezer katonát. Ezen felül több mint 700 ezer katona megsérült, és több mint 730 ezren estek hadifogságba - emlékeztetett az államtitkár, hozzáfűzve: Magyarország mindvégig ellenezte a háborút, de nem volt rá jogi lehetősége, hogy megakadályozza azt. 
Rétvári Bence azt mondta: annak, hogy Európában ne legyen testvérháború, egyik letéteményese az Európai Unió. Ugyanakkor hozzátette: az ország szuverenitásának megvédése nem lehetséges, ha egy ország nem dönthet önállóan a számára fontos kérdésekben.
A balkáni halálmarsot megjárt több mint 80 ezer magyar katona katasztrófája is megelőzhető lett volna, ha Magyarország szuverén módon hozhatta volna meg döntését - hangsúlyozta.

A Magyarság Házában január 18-ig látható kiállításon korabeli fotók, valamint a hadifoglyok történetét feltáró kutatóút során készült fotók és filmfelvételek segítségével kaphat betekintést a balkáni halálmars történetébe a látogató.A balkáni halálmarsot megjárt hadifoglyok történetének bemutatására vállalkozott Margittai Gábor feleségével és egyben kutatótársával, Major Anitával közös Asinara-projektjével, amely három pilléren nyugszik. Első része volt Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái - A nagy háború eltitkolt halálmarsa című könyve, második eleme a most megnyílt kiállítás, míg a harmadik elem au az ötvenperces dokumentumfilm, amelyet Margittai Gábor főszereplésével, szakértői közreműködésével, Major Anita rendezésében forgattak le a hadifoglyok végállomásán, Asinara szigetén.