„A szakképzés és a felnőttképzés a gazdaságot szolgálja”

A nemzeti szakképzési és felnőttképzési hivatal, valamint a szakképzési centrumok a szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó konferenciasorozatának záró rendezvényén Pölöskei Gáborné kifejtette: az oktatás nem tud olyan rugalmas lenni, mint ahogy ezt a környezet változása elvárja. "A Z generációt úgy kell oktatni, hogy olyan szakmákra legyenek alkalmasak, amelyek ma még nincsenek". 

A szakképzést és a felnőttképzést átfogó tanulmányok azt mutatják, hogy a cégek elvárásaikban nem szakmát, hanem készségeket, képességeket fogalmaznak meg. Ezeket a készségeket, képességeket azonban nem lehet "frontális oktatással" kialakítani. Ugyanakkor a szakképzés hatalmas előnye és lehetősége, hogy a magas gyakorlati óraszámmal ezek a készségek, képességek létrehozhatók, kialakíthatók - emelte ki Pölöskei Gáborné. 

Hozzátette: a szakgimnáziumokban négy plusz egy éves képzés folyik, az országos statisztika szerint a gyerekek 46 százaléka érettségi után kimarad a rendszerből, nem fejezi be a szakképzést. A szakképzés csak akkor tölti be a szerepét, ha a diákok szakmával a kezükben fejezik be tanulmányaikat - hangsúlyozta Pölöskei Gáborné. 

Kiemelte: a szakgimnáziumok a gimnáziumok alternatívái. Aki jó mérnökember akar lenni, annak szakgimnáziumban kell tanulnia, mert ez szolgálja az érdekét. A szakgimnázium a mérnökképzés előszobája, amit össze lehet kötni a felsőoktatással, és ez nagy előrelépést jelenthet.

Kitért arra is, hogy a szakképzés és a felnőttképzés a gazdaságot szolgálja. Ugyanakkor "sok cég panaszkodik arra, hogy nem engedik be az iskolákba, nem tud válogatni a gyerekek közül", mert nincs olyan oktatási rend, amely - a köznevelés kötelékében - lehetővé teszi a moduláris oktatást. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint ezen változtatni kell, ha teljesíteni akarjuk a duális modellt. 

Az oktatási rendszer, a pedagógusok feladata, hogy megmutassák, mit tud nyújtani a szakképzés. Rugalmas rendszert kell úgy kialakítani, hogy az akár öt-tíz év múlva is megfelelő legyen: ez az oktatási intézmények számára különösen fontos, ugyanis az iskolák biztonságának meg kell maradni, hogy stabilan tudjanak működni - hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.

Az elektromos közlekedés, az e-mobilitás pusztán állami intézkedésekkel nem bővíthető, ezért a kormány támogató feltételrendszert szeretne kiépíteni, és erősítené a lakosság fogadókészségét a fejlesztések iránt - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az Elektromobilitási Fórum megnyitóján. 

Weingartner Balázs hangsúlyozta, hogy az utóbbi években rengeteg fejlődést és újítást felmutató elektromobilitási iparág számos területét nem kormányzati, hanem piaci oldalon kell szabályozni. A szaktárca ezért az e-mobilitás fejlődését segítő Jedlik Ányos terv felülvizsgálatánál a kormányzati szabályozókat visszavonja ott, ahol ez indokolt, és olyan irányba terjeszti ki azokat, ahol szükséges - közölte.       A legfontosabb állami teendők közül kiemelte a töltőtelepítéseket az ország teljes átjárhatósága érdekében, valamint az elektromos autók vásárlásának támogatási rendszerét. A szakterületért felelős ITM első intézkedései között a pályázati keretet 300 millió forinttal emelte, és egyszerűsítette a feltételrendszert - tette hozzá.     

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mint a rendezvény védnöke levélben küldött köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődésből a Föld korlátozott erőforrásai és a klímavédelmi vállalások miatt sem szabad kimaradni. A kormány - tette hozzá - azt szeretné, hogy a következő nemzedékek a lehető legjobb állapotban örökölhessék a környezetet, ezért elkötelezett Magyarország klímasemlegessége iránt. A tárcavezető szerint csak a megújulásra képes gazdaságok lehetnek sikeresek, ezért kiemelte a megújuló erőforrások, a klímabarát ipari termelés, az elektromos közlekedés jelentőségét, mindezek érdekében pedig szakmai és társadalmi párbeszédet sürgetett.     

A rendezvényen ismertették Tarlós István főpolgármester üzenetét is, aki szerint a nagyvárosok fejlődésének legfontosabb iránya, a fenntarthatóság és az élhetőség elképzelhetetlen az elektromos közlekedés nélkül. Ennek kiépítése hatalmas szaktudást, valamint a helyben élők igényeinek és a külföldi tapasztalatok megismerését igényli - tette hozzá.     

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) stratégiai és innovációs igazgatója a fórumon kiemelte, hogy Budapest nemcsak az ország, hanem a magyar elektromobilitás fővárosa is, hiszen az ágazatot érintő fejlesztések innen indulnak és a magyar főváros közösségi közlekedése már most is kétharmadrészt elektromos. Nyúl Zoltán a töltőinfrastruktúra bővítését sürgetve hangsúlyozta, hogy a fejlesztést állami és önkormányzati oldalról is támogatni kell.

Jászay Tamás, az ELMŰ-ÉMÁSZ vállalatfejlesztési igazgatója hangsúlyozta, hogy az elektromobilitás összetett iparág, egyszerre érinti a járművek gyártóit, értékesítőit és üzemeltetőit, az olajvállalatokat, az informatikai ágazatot és az áramszolgáltatókat. Utóbbiak képviseletében kiemelte az intelligens töltés jelentőségét az elektromos autózásban. Ennek egyik nagy előnye, hogy sokkal sűrűbb töltőhálózatot tesz lehetővé, mint ami benzinkutakkal megoldható - tette hozzá.