Belföld
A pedagógiai értékek megőrzése kiemelt célja a köztestületnek
Horváth Péter, a Pedagóguskar júniusban megválasztott elnöke szerint a helyi problémákról is tájékozódni akarnak
„A szakszervezetekkel együttműködésre törekszünk” (Fotó: Horváth Péter Gyula)
– Számított rá, hogy önt választják meg a pedagóguskar első elnökének?
– Elsősorban azért jelöltettem magam küldöttnek, mert úgy látom, a pedagóguskarnak lehet a jövőben a legnagyobb súlya az oktatásügy területén. Nem elnöki ambíciókkal indultam ugyan neki a választási folyamatnak, de a küldöttgyűlés előtt a kar előkészítő bizottsága megkeresett azzal, hogy vállalnám-e az elnökjelöltséget. Kis gondolkozás után igent mondtam, s mint kiderült, a június közepi küldöttgyűlésen én voltam az egyetlen jelölt a posztra.
– Milyennek látja elnökként a kar szerepét?
– Már a kar kialakításáról értesülve elkezdtem tájékozódni, hogy a jogszabály milyen lehetőségeket biztosít ennek az új köztestületnek. Fontosnak tartom, hogy a kar véleményt mondhat, és bármely oktatást érintő kérdésben javaslatot tehet. Kiemelt feladatunk ugyanakkor a pedagóguspálya presztízsének emelése és az, hogy a meglévő pedagógiai értékeket megőrizzük, azokért kiálljunk.
– Mivel kezdik a munkát?
– A nyár folyamán elő kell készítenünk a szeptemberben esedékes megyei választásokat, amelyek nyomán felállnak a kar területi szervezetei. Ez nagyon fontos lépcső. Ha aktív szervezetek jönnek létre, és megfelelő információáramlás alakul ki köztük és az országos elnökség között, akkor a helyi problémákról is tájékozódni tudunk, ami nagy segítség lehet. Az etikai bizottság is elkezdi a munkát, valamint felvesszük a kapcsolatot a közösségi szolgálatban érintettekkel, hiszen ennek lebonyolítását is a karhoz rendeli a jogszabály. Mindezeken túl apró, de előremutató javaslatokkal már most élni szeretnénk.
– Mire gondol?
– Szeretnénk elérni, ha a minősítési eljárásba bekapcsolódhatnának azok, akiknek nincs szakvizsgájuk, viszont az előírt munkaéveknek csak azért nem felelnek meg, mert elmentek szülni. Kezdeményezni fogjuk, hogy a ledolgozott évek számába beszámítható legyen a gyed-gyes időszaka, mint életüknek ez a nagyon fontos szakasza.
– Megválasztásakor azt mondta, el kell érniük, hogy a pedagógusok többsége ne a kötelességet, hanem a lehetőséget lássa abban, hogy a kar tagja lett. Mit tudnak tenni ennek érdekében?
– A pedagóguskar az állami fenntartású intézmények pedagógusait tömöríti, így olyan erős felhatalmazással bír, amilyennel korábban egyik pedagógusszervezet sem rendelkezett. Mivel a törvényalkotó komolyan gondolta a kar szerepét, biztosíthatok mindenkit, mi is komolyan vesszük a feladatunkat. Az automatikus tagság intézménye, vagyis hogy minden érintett tagja lett a karnak, nagyon jó lehetőség arra, hogy az eddig csak a tanári szobában elhangzó ötletek, javaslatok a megfelelő döntéshozó helyekig is eljussanak.
– Leváltották a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökét, és napirenden van az átszervezés. Mi lehet a pedagóguskar szerepe ebben?
– A Klik létrehozása óriási változást jelentett az oktatásügyben. Mivel a felállása óta másfél év eltelt, ennyi idő után érdemes mind az államtitkárságon, mind a tankerületekben, mind az iskolákban áttekinteni a tapasztalatokat. Az átalakítás nem a mi dolgunk, de szeretnénk, ha a kar révén a pedagógusok véleménye is megjelenne a folyamatban. A Klik hatalmas szervezeti egység, rengeteg munkatárssal. Fontos lenne, hogy a működést belülről ismerők is hozzájárulnának ahhoz, hogy mitől lenne ésszerűbb, hatékonyabb a rendszer.
– A küldöttgyűlést követően az első hír a pedagóguskarról az volt, hogy találkozott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökével. Miért éppen velük?
– Mendrey László, a PDSZ elnöke felvette velem a kapcsolatot, majd találkoztunk. Bár több kérdésben nem értünk egyet a PDSZ-szel, vannak közös pontok, amelyeket igyekszünk megtalálni. A szakszervezetekkel együttműködésre törekszünk. Ahogy más szervezetekkel is, bármikor szívesen egyeztetünk a közoktatást javító kérdésekről.
Kancellár kerestetik
Még ebben a hónapban kiírja az Emberi Erőforrások Minisztériuma a pályázatokat a felsőoktatási intézmények kancellári pozícióira – tájékoztatta a tárca az Indexet.
A beérkező anyagokat a nyár végéig el is bírálják, hogy szeptember elsejétől már kinevezhessék összesen harminc állami egyetem és főiskola élére a kancellárokat.
A posztot betöltők jóval nagyobb hatáskörrel bírnak majd, mint az eddigi gazdasági igazgatók, mivel az lesz a feladatuk, hogy az intézmények gazdálkodásában az állam mint fenntartó érdekeit képviseljék, akár a rektorral szemben is. Az egyes kancellárok döntései, intézkedései ellen a minisztériumnál lehet majd kifogást emelni.
(JZS)