Belföld

A parlament támogatni fogja a NATO-val kötött megállapodás törvénybe foglalását

A Jobbik szerint elhibázott a szövetségesi politika

A NATO Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnokságával és Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnokságával kötött megállapodás törvénybe foglalásának általános vitájával kezdte munkáját szerdán a Ház. A javaslatról konszenzus körvonalazódott. A képviselők megvitatták a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozat módosítását is.

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára a NATO-tagságból eredő kötelességként hivatkozott a befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló megállapodás átültetésére a magyar jogrendbe. Mint mondta, ez a polgári és katonai feladatok összességét lefedi egy ország területén állomásozó vagy áthaladó más nemzet fegyveres erejének támogatásával összefüggésben, békében, válságban és konfliktusban is. Ennek szabályozására egyéni megállapodásokat is lehet kötni, azonban azonnali segítségnyújtás esetén a megállapodás keretmegállapodásként alkalmazható - magyarázta.
Az államtitkár kiemelte, hogy egyik állam sem tehet szert haszonra a befogadásból, az a közös védelmi képességekhez kapcsolódik, ugyanakkor kölcsönösségi alapon a magyar honvédségnek is kedvez, ha más tagállam területén folytat tevékenységet.
Vargha Tamás közlése szerint a megállapodás az irányokat, eljárásokat szabályozza a NATO-műveletek, gyakorlatok és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során, azonban konkrét intézkedésekről, a támogatás mértékéről nem rendelkezik, ezekhez alacsonyabb szintű megállapodások szükségesek.
    
Fidesz: nagy előrelépést jelent az aláírás
Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában a NATO-csatlakozás óta eltelt időszak jelentősebb állomásait tekintette át és nagy előrelépésként hivatkozott a mostani megállapodásra. Fontosnak nevezte, hogy egy bármikor alkalmazható keretmegállapodás álljon rendelkezésre, amely a többi között a műveleti, gyakorlati, szolgálati és adminisztrációs feladatokra is vonatkozik.
A kormánypárti politikus szerint az Európa biztonsági helyzetében beállt változások, új kihívások szükségessé teszik a NATO-n belüli leghatékonyabb és legszorosabb együttműködést, ezért meg kell teremteni annak feltételeit.
    
MSZP: erősíteni kell a NATO védelmi képességeit
Demeter Márta (MSZP) a NATO-tagság fontosságát méltatta, kitérve arra, hogy ezzel jelentősen nőtt Magyarország érdekérvényesítési képessége. Mint mondta, súlyosan megromlott a biztonsági környezet és sok az új kihívás, ezért erősíteni kell a szövetség védelmi képességeit és ebben Magyarországnak is szerepet kell vállalnia. Példaként hozta a befogadó nemzeti támogatás biztosítását, amelyre már 23 tagállam kötött megállapodást, s amely értékelése szerint mindkét felet kölcsönösen kedvezményben részesíti.
Üdvözlendő a megállapodás, az MSZP támogatni fogja azt - mondta.
Az ellenzéki politikus egyúttal megjegyezte: Magyarországnak egyértelműbben el kellett volna ítélni az ukrán válságban az orosz agressziót, továbbá a GDP 2 százalékára kellene növelnie a védelmi kiadásokat. Hozzátette: bízik benne, hogy a megállapodás révén utóbbi több erőforrás bevonását hozza majd.
    
KDNP: összehangolt katonai együttműködésre van szükség    
Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka egyebek mellett a terrorizmust említette olyan biztonsági kihívásként, amelyre szoros szövetségi rendszerben kell választ adni. Méltatta, hogy Magyarország kezdeményezője és alakítója Európa biztonsága erősítésének, a NATO doktrínákkal összhangban.
Fontosnak nevezte, hogy a tervezés, a katonai és polgári tevékenységek összessége a lehető leghatékonyabban valósuljon meg, amikor igény jelentkezik, ezért kulcsfontosságúnak nevezte a megállapodást.
A kormánypárti politikus támogatásra ajánlotta az indítványt.
    
Jobbik: elhibázott a kormány szövetségi politikája
Kulcsár Gergely, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: elismerik, hogy Magyarországnak vannak kötelességeik és támogatják a javaslatot. Ugyanakkor úgy vélte: a hazai kormányok elhibázott szövetségi politikát folytattak és folytatnak, idegen érdekek kiszolgálóiként viselkednek. Az ellenzéki politikus erre példaként a külföldi missziókat említette, veszélyesnek nevezve az Iszlám Állam elleni szerepvállalást.
Úgy értékelt: Magyarország az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek megfelelően cselekszik, ami "Oroszországgal szemben nem igazán baráti lépés". Az orosz szempontokra figyelemmel bírálta azt is, hogy a visegrádi négyek harccsoportjában felmerült, hogy felvennék Ukrajnát is.
    
Fidesz: támogatni kell a fejlesztéseket
Turi-Kovács Béla (Fidesz) a vitában fontosnak ítélte, hogy a honvédség nagyobb állománnyal és jobb felszereléssel álljon az ország rendelkezésére. Ezt csak támogatni lehet - mondta, utalva a terrorizmusra és a nagyhatalmak közötti ütközetekre.
Oroszországra vonatkozóan óvatosságot kért, értékelése szerint a megnyilvánulások pártpolitikai szempontokat követtek.
A kormánypárti politikus annak a véleményének is hangot adott, hogy a NATO szerepe mellett Európának is gondoskodnia kell a saját határai védelméről.
    
Vargha: a kormány elkötelezett a fejlesztésekben
Vargha Tamás zárszavában megköszönte a támogatást, egyúttal jelezte: Magyarország mindig határozottan kiállt Ukrajna területi integritása mellett. Kiemelte, hogy a 2010-es gazdasági környezetben csak a honvédelmi kiadások szinten tartására volt lehetőség, 2012-ben azonban az emelés mellett kötelezték el magukat, s minden alkalommal így járnak el, ha azt a gazdaság lehetővé teszi.
A Jobbiknak címezve ostobaságnak nevezte, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelemtől annak veszélyessége miatt kellene távol maradni, szerinte semmit nem lehetne elérni, ha mind a koalícióban részt vevő hatvan ország így vélné. Közölte azt is: a balti légtérvédelmi feladatok elismerést érdemelnek és nem kritikát.

Ezt követően az Országgyűlés megkezdte a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozat módosításának általános vitáját. Az Országgyűlés legutóbb 2013-ban módosított a honvédség létszámkeretén, de mostanra a fejlesztések, valamint a biztonsági környezet változása szükségessé tették az újabb módosítást - hangoztatta a javaslat általános vitájának kezdetén Vargha Tamás, utalva arra, hogy időközben változott a honvédség feladata, új egységek is létrejöttek, a létszámhiány enyhítésére pedig megerősítették a toborzórendszert.

Kitért arra is, hogy az 1380 fős keretbővítés a belső arányokon is változtat, hiszen csak tisztek és a legénység számát emelik, hangsúlyozva, hogy a 30 ezer 800-as keret nem tényleges létszámot, hanem plafont jelent, célként említve, hogy feltöltsék a ma üresen áló állásokat
    
Fidesz: a hadsereg az ország biztonságának garanciája
A magyar katonák feladatellátása garanciája hazánk és a magyar állampolgárok biztonságának - mondta a vezérszónokok sorát nyitó Vas Imre (Fidesz), megemlítve, hogy a 4,6 százalékos létszámkeret-emelést a migrációs helyzetre adott válaszok is szükségessé tették, a honvédség feladatai pedig a terrorveszély esetére kiegészültek.
Ezekre a módosításokra azért volt szükség, mert Európa, így hazánk terrorfenyegetettsége erősen nőtt, az illegális migráció kezelése érdekében a katonák rendőrökkel együttműködve ellenőrzik és védik Magyarország határait; ezek újabb feladatot jelentenek a honvédség állományának - jegyezte meg a képviselő.
Jelezte: a Fidesz-frakció támogatja az előterjesztést, és erre kért minden képviselőt.
    
MSZP: papíron orvosolja a problémákat az előterjesztés
Demeter Márta (MSZP) azt hangsúlyozta: az ország védelme érdekében szükség van működőképes és folyamatosan fejlődő honvédségre, megjegyezve, hogy a technikai fejlesztések és a tényleges létszám emelése terén még sok a teendő, hiszen több ezerre rúg a betöltetlen státuszok száma.
Szavai szerint 2010 után a GDP egy százaléka alá esett a terület költségvetése, a kormányzat 200 milliárd forintot vont ki innen, és olyan képességek szűntek meg, amelyek újraépítése a megtartás többszörösébe kerül, 2010 és 2014 között "egyértelműen a működésképtelenség határára sodródott a Magyar Honvédség".
Mint mondta: a most hatályos 29,7 ezres létszám keret feltöltése biztosítaná az alapfeladatok ellátását, kitérve arra is, hogy várat magára a honvédségi dolgozók bérfejelsztése. 

KDNP: a honvédség nemzeti ügy
A migrációs helyzettel és a terrorveszéllyel, valamint a honvédség fejlesztésével és feladatainak változásával indokolta a keretbővítés fontosságát Firtl Mátyás (KDNP), hangsúlyozva, "a honvédség ügye nemzeti ügy", és frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést.
Kiemelte: a haderő csaknem egészét érintő fejlesztések eredményességét, amelyeknek köszönhetően a képességmegtartás korszakából s képességfejlesztésébe lépett a honvédség, készen áll az új honvédelmi és haderő-fejlesztési program, és számos közelmúltbeli szakmai esemény a bizonyítéka annak, hogy megfelelő Magyarország védelme és megbízható szövetségesei vagyunk a NATO-nak.
Hozzátette: több, a feladatellátás hatékonyságát növelő jogszabály születet meg, a fejlesztések során pedig a honvédség szakmai igényeit veszi figyelembe a kormányzat, amely kiszámítható katonai életpályamodellel kívánja megbecsülni katonáit, hangsúlyozva, hogy a honvédség kiválóan látja elé feladatát.
    
Jobbik: nem jelent megoldást, de támogatandó a módosítás
Kulcsár Gergely (Jobbik) szerint annak ellenére támogatandó a módosítás,. hogy "nem jelent komoly változást, és nem igazán növeli a hadsereg harci értékét", hiszen a jelenlegi keretszámok sincsenek feltöltve, ugyanakkor az előterjesztésből nem világos, milyen a fegyveres védelem, a háttér és a "vízfej" személyi állományának - szerinte torz - arány.
A képviselő azt hangsúlyozta, 1990 óta kormányzatokon átívelő hadsereg-leépítés zajlott Magyarországon, ezzel a szocialista és a Fidesz-kormányok is kárt okoztak az országnak, hozzátéve, pártja e folyamat ellen rendszeresen felemeli szavát.
    
Vargha: a lehetőségek szerint fejlesztjük a honvédséget
Vargha Tamás a vitában elhangzottakra reagálva arról beszélt: a kormányzat nem légből kapott számok, hanem a nemzetgazdaság fejlődése alapján tesz vállalásokat a honvédség és alkalmazottai bérének fejlesztésére, megjegyezve, attól a párttól érkezik most a kritika, amelynek minisztere, Juhász Ferenc idején leépítették a honvédséget, így 2010-ben az új kormányzat egy "szétvert és tönkrevert" struktúrát örökölt.
Abban a gazdasági helyzetben csak a szinten tartás vállalására volt lehetőség szavai szerint. Hangsúlyozta, hogy a illetményfejlesztésről az elmúlt húsz évben az első és a második Orbán-kormány döntött, és ez a jövő évben folytatódik, ugyanakkor 2002 és 2010 között nem történt ilyen.