Belföld
A munkatábor is a diktatúra eltévelyedése
A kommunizmus egy őrült eszme volt – mondta beszédében Orbán Viktor

„Sokan, akik itt állnak, tudják, mennyire felemelő érzés volt először szabadon emlékezni a kommunizmus áldozataira, és mennyire felemelő érzés volt megnyitni a Terror Háza Múzeumot. És tudják, mennyire fontos most, amikor az Európai Unió támadás alatt áll, hogy a magyar fiatalok ismerjék a huszadik századi diktatúrák szellemi eltévelyedéseit, és szívükben azzal az elhatározással nőjenek fel, hogy ez ne történhessen meg soha többé” – mondta Orbán Viktor a szovjet állambiztonság egykori börtöne, a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola udvarán megtartott megemlékezésen.
A koszorúzást a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) és a Gulag Emlékbizottság szervezte. A miniszterelnök kifejtette, ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt. Rámutatott, a nácizmus őrült gondolata háborúba rántotta a világot, és amikor a megroggyant nyugati világ felismerte, hogy a léte forog kockán, szövetségre lépett egy másik őrült gondolattal, a nemzetközi szocializmussal, a kommunizmussal és annak gazdájával. Így tört be a szovjet világ Európába. Úgy vélekedett, a Nyugat saját biztonsága fejében tálcán nyújtotta át a Szovjetuniónak Európa szabadságszerető népeinek jelentős hányadát.
Emlékeztetett, a rendszerváltás utáni két évtized szomorú valósága az volt, hogy a mindenkori jobb- és baloldal külön-külön cipelte saját történelmi terheit, azon folyt a vita, hogy a történelmi tragédiáink kapcsán melyik oldal vállát nyomja nagyobb súly. Szerinte itt volt az ideje, hogy magunk mögött hagyjuk ezt az időszakot. Kijelentette, ezért lett a 2015-ös év a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások nemzeti emlékéve.
A miniszterelnök hangsúlyozta, az egész nemzet nevében emlékezünk a meghurcoltakra, fejet hajtunk az elhunytak előtt, kifejezzük tiszteletünket a hazatérteknek, és vigyázunk a még élőkre. „Emlékezzünk azokra, akik életüket adták a hazáért, és azokra is, akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva, idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között végeztek kényszermunkát” – fogalmazott a kormányfő. Felhívta a figyelmet, a Gulag táboraiba sok százezer magyart szállítottak, az elhurcoltak csak mintegy ötöde élte túl a megpróbáltatásokat.
Az ünnepségen részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, több államtitkár, képviselő, Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke, Hassay Zsófia, Terézváros polgármestere is. Az Országgyűlés 2012-es döntése értelmében november 25-e a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. E napon érkezett haza 1953-ban a szovjetunióbeli Gulag-lágerekből szabadon bocsátott foglyok első csoportja.
Sötét időszakok
Minél több embernek meg kell ismernie a 20. század történelmének sötét időszakait, mert így tudjuk elkerülni, hogy azok még egyszer megismétlődjenek – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a megemlékezésen. Úgy fogalmazott, a 20. század erősen meggyötörte Magyarországot: lezajlott két világháború, egy békediktátum, egy eltiport forradalom és hét rendszerváltás.