A magyar-lengyel szolidaritás éve az idei

Hét témában kérdezték a kormányfőt a parlamentben
Az NVI-nél múlt héten történtekről, a kórházak állapotáról és a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásokról is kérdezte az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a múlt keddi NVI-s jeleneteket elevenítette fel, amikor - mint mondta - szakemberek szerint bűncselekmény történt. Mit csinált egy hete a kormány, az ügyészség, a rendőrség? - kérte számon a kormányfőt.
A miniszterelnök erre úgy reagált: az MSZP beadta a kérdését (a boltok vasárnapi zárva tartásáról), és azt befogadták.
Magyarországon lehet népszavazást kezdeményezni, ha vita van, arról majd az arra jogosult alkotmányos szervek döntenek - közölte, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a kialakult "méltatlan állapotok" nem fogadhatók el, ezért a kabinet arra kérte a választási bizottságot, készítsen törvénymódosító tervezetet a rossz szabályozás megváltoztatására.
A szintén MSZP-s Legény Zsolt arról kérdezte a kormányfőt, hogy mi a kabinet szándéka a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH), mi lesz a szervezet jövője. Erre Orbán Viktor annyit válaszolt: az MVH jövőjéről jelenleg vita folyik, és akármi is lesz e vita kimenetele, az a gazdákat egyáltalán nem fogja érinteni.
Az ugyancsak MSZP-s Gőgös Zoltán azt kifogásolta, hogy "spekulánsok 400 órás tanfolyammal" aranykalászos gazda címet szerezhetnek, s szerinte ez a vidéki ember lejáratása. Példaként Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert nevezte meg.
A kormányfő azt válaszolta: politikai hecckampány részévé vált a képzés, ami nem helyes, nem ledorongolni, hanem bátorítani, elismerni kell az érintetteket. Lázár Jánosra utalva azt mondta: megkérdezte, hogy aranykalászos gazda-e, és azt mondja az MSZP-s politikusnak rajta keresztül, hogy nem.
A jobbikos Lukács László György azt kérdezte Orbán Viktortól, valóban úgy gondolja-e - mint azt vasárnapi évértékelő beszédében mondta -, hogy 21. századi körülmények vannak az egészségügyben. Tény, hogy a vidéki kórházak egy része kívülről jól néz ki, de belül az 1950-60-as évek állapotai uralkodnak - fogalmazott a politikus, aki az egészségügyi béreket is elmaradottnak nevezte.
Erre válaszul a kormányfő kifejtette: az egészségügyi alapellátásra 2010-hez képest 40 százalékkal több pénzt biztosít a kormány, a várólistákat felükre csökkentették, több mint 500 milliárd forintot fordítottak a kórházak fejlesztésére, és a közelmúltban 300 kórház és rendelőintézet újult meg. A vidéki kórházak jelentős többségében már valóban 21. századi körülmények fogadják a betegeket, de Budapesten baj van, ezért a jövő évben felépül egy új kórház a fővárosban, ahol további 3-4 helyen lesz modern sürgősségi centrum - közölte.
Lukács László Györgyhöz fordulva Orbán Viktor azt is mondta, hogy "az ön vállalkozása üzletszerűen szállít külföldre orvosokat (...). Az ön személyében a Jobbik egy olyan személyre bízta az egészségügy-politikáját, aki nem azért dolgozik, hogy itthon jobb legyen, hanem hogy kiszállítsa az orvosokat külföldre". "Ön abból tesz zsebre nyereséget, hogy kiviszi a magyar orvosokat külföldre" - fogalmazott a miniszterelnök, aki ezért a Jobbik magyar egészségügyi programjavaslatait szemforgatónak és őszintétlennek nevezte.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője ismét két vizsgálóbizottság felállításáról kérdezte a miniszterelnököt, az egyik szándékuk szerint a Jobbik és Oroszország viszonyát, a másik pedig a kormányfő környezetének gazdagodását vizsgálná.
Orbán Viktor értékelése szerint Vona Gábort nem a politika érdekli, hanem a pénz. "Láttam én már az elmúlt 26 évben itt épp elég olyan politikust, akinek a libidóját csak a pénz érintette meg, úgy mint az önét" - fogalmazott, hozzátéve: megérti, fiatal ember, fiatal párt. Mint mondta, az ellenzéki pártban van olyan képviselő, akinek saját édesanyja cégéhez került a kampánypénze, s abból is pénzt csinálnak, hogy orvosokat visznek külföldre. Egy autókölcsönző cég 18 millió, egy autószerelő cég 6 millió, egy informatikai vállalkozás 8 millió, egy fuvarcég pedig 4,4 millió forintért ír tanulmányokat a Jobbiknak olyan témákban, mint az európai radikális trendek vagy az izlandi válságkezelés - sorolta, megjegyezve: "nem is ló, hanem egyenesen a mamut lába lóg ki ezekből az ügyekből". Nem kellene söpörni egy jóízűt a saját házuk táján, mielőtt bennünket rágalmaznak? - kérdezte. Azt javasolta: nézzék meg, hogy a Kovács Bélánál talált fiktív számlákon szereplő pénz vajon a Jobbik pénze volt-e.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokról faggatta a miniszterelnököt, így például arról, hogy tervez-e népszavazást a majdani egyezmény megerősítéséről. Az LMP-s politikus szerint egy esetleges szabadkereskedelmi megállapodás veszélyeztetné "az élelmiszer-önrendelkezést".
Orbán Viktor azt felelte: a szabadkereskedelmi egyezmény ügyében a magyar kormány álláspontja az, hogy csak olyan megállapodást szabad aláírni, amely az ország érdekeit szolgálja, és az életbevágó nemzeti érdekeket nem sérti. A szerződést a parlamentnek meg kell majd vitatnia, ezt követően lehet dönteni arról, hogy kell-e hozzá szélesebb felhatalmazás - tette hozzá.
A szintén LMP-s Ikotity István Farkas Flórián miniszterelnöki biztos menesztéséről érdeklődött. A kormányfő azt felelte neki, hogy nincs ilyen szándékuk, s látja, hogy az LMP-s politikus "utazik" Farkas Flóriánra, és ez az ő pozícióit erősíti.

A tárcavezető szerint a magyar-lengyel barátság és szolidaritás ma - amikor az Európai Unió történetének legsúlyosabb kihívásával néz szembe - ugyanúgy aktuális, mint bármikor a közös történelemben.
A Fidesz nevében Németh Szilárd azt hangoztatta, hogy a magyar és a lengyel nép sosem tűrte a rabigát. Mint fogalmazott, az elmúlt ezer év "népeink szabadságvágyának története". Közölte: Lengyelország számíthat Magyarországra, és "tudjuk, mi is számíthatunk rájuk".
A szocialista Kiss László arról beszélt: Magyarország nem lehet elég hálás a lengyel népnek az 1956-os forradalom idején nyújtott támogatásért. Azt is mondta, hogy a lengyel nép mindig tudta: Kelet és Nyugat között a Nyugatot kell választani.
Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Nyugat-Európa egyes vezetői a visegrádi együttműködés megbontásán "munkálkodnak". Ne engedjenek a nyugat-európai "ármánykodásnak"! - kérte a magyar és a lengyel kormányt. Felvetette azt is, hogy a magyar és a lengyel kabinet tartson együttes ülést Budapesten vagy Varsóban.
Az LMP-s Ikotity István a szoros magyar-lengyel kapcsolatot méltatta. A politikus fontosnak nevezte ugyanakkor "időben felemelni szavunkat a lengyel barátaink jogállamának védelmében".
A KDNP nevében Latorcai János példa nélkülinek nevezte a lengyel-magyar barátságot. Kiemelte, hogy a V4-együttműködés is európai tényezővé vált. 

LMP: ez a polgári berendezkedés? 
Schiffer András (LMP) a polgári berendezkedés kormányzati tervének megvalósítását kérte számon, sorolva azokat az eseteket, amelyek szerinte nem illeszkednek abba. 
Szólt Habony Árpád tanácsadói szerepéről, és - a nagyobbik kormánypárt egy szlogenjére utava - arról, hogy szerinte népszavazást is csak a Fidesz kezdeményezhet. Hangsúlyozta, az Országgyűlésnek kellene feltárnia, milyen kapcsolat fűzi a Fideszt alvilági csoportokhoz. 
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter úgy felelt: "minden valószínűség szerint egészen mást értünk polgári berendezkedést alatt, mint ön". Kifejtette: a kormány olyan országot szeretne, amely gazdaságilag képes megállni a saját lábán, és nem az IMF mentőövén. 
Magyarország az elmúlt öt évben az unióban is egyedülállóan mérsékelte az adósságrátáját - sorolta az eredményeket -, csökkent a személyi jövedelemadó, és növelte a családtámogatásokat, a polgári berendezkedés lényege ugyanis Rogán Antal szerint az, hogy a gazdasági növekedés esetén a forrásokból az embereknek is vissza kell adni.

Jobbik: a tulajdonosoknak kell döntenie a földekről
Magyar Zoltán (Jobbik) az állami földek értékesítésének tilalmával kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről azt mondta, a magyar emberek tulajdonáról csak maguk a tulajdonosok dönthetnek; a voksolás pedig legyen egy napon a kvótareferendummal. Emlékeztetett arra, hogy a Kúria döntésének értelmében elkezdődhet az aláírásgyűjtés ez ügyben, és szerinte a döntésig még felfüggeszthetik az állami földek privatizációját.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány alatt 78,8 százalékkal növelte birtokait a nagytőke, és az ő agrártámogatásaik 50,6 százalékkal nőttek. Ez lenne a kis- és közepes gazdálkodókat segítő politika? - kérdezte.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, ha a Kúria úgy döntött, népszavazást lehet tartani az ügyben, akkor a kormány áll elébe. Szerinte ugyanakkor 100 ezer gazda egyetért a földárverésekkel. 
Ismertetése szerint a több mint 200 ezer hektárból 121 ezer hektárt adtak el összesen 2931 vevőnek, az átlagosan megvásárolt hektárszám fejenként 41 hektár. Hozzátette: a korábbi haszonbérlők 17 százaléka lett árverési nyertes. Elmondta azt is, hogy február utolsó napjáig közel 4000 szerződés aláírása várható.
    
MSZP: reményt ad a salgótarjáni választás
Tóbiás József (MSZP) szerint minden közvélemény-kutatásnál beszédesebb, hogy vasárnap nagy fölénnyel nyerte meg a salgótarjáni időközi polgármester-választást az MSZP-s Fekete Zsolt, a baloldal jelöltje. Szerinte ez a győzelem - a két időközi parlamenti választással együtt - azt a reményt hordozza, nem lehet megfélemlíteni azokat, akik le akarja váltani a kormány.
Felszólította a kormánypártokat arra, hogy ne adjanak utasításokat képviselő-testületeknek.
Bírálta a miniszterelnök évértékelő beszédét, mondván, az nem a magyar valóságról szólt. Gratulált a Saul fia alkotóinak az Oscar-díjhoz, majd azt javasolta, minden képviselő ismerhesse meg a filmet, illetve minden fiatalnak az általános iskolában legyen lehetősége megismerni a sikeres európai műveket.
Rogán Antal jelezte, a Saul fia sikeréhez a kormány nevében a miniszterelnök hajnalban gratulált. Ez mindenkinek a sikere, Magyarország sikere is és az új filmtámogatási rendszer sikere is - közölte.
Az időközi választás kapcsán közölte, az MSZP meg tudta tartani azt, amit 2014-ben megnyert, ebben nincs semmi meglepő. Nagyon nem szeretné - folytatta - , hogy a salgótarjániak olyan helyzetbe kerülnének, mint amilyenbe az ország került Gyurcsány Ferenccel 2006-ban.
A miniszter szerint hallgatnak a város költségvetéséről, a hírek szerint azért, mert egymilliárd forintos lyuk tátong abban. Nem tartható, hogy a törvényeket megszegve nem adják be a büdzsét - mondta, majd hozzátette: ha ez így van, akkor a szükséges vizsgálatokat le kell folytatni az Állami Számvevőszéknek és a kormányhivatalnak.  

Fidesz: Nem az illegális bevándorlókkal, hanem  politikusokkal van a baj
Kósa Lajos (Fidesz) pártja nevében gratulált Nemes Jeles Lászlónak, az Oscar-díjat nyert Saul fia című film rendezőjének. Fantasztikus sikernek értékelte a díjat, és azért is örömét fejezte ki, hogy a filmalap hozzájárult a film elkészítéséhez.
A kormánypárti politikus gratulált a vasárnap megválasztott salgótarjáni polgármesternek is. Majd jelezte, hogy érdeklődve várják a város költségvetésével kapcsolatos kérdéseikre a válaszokat. Hozzátette: 1,2 milliárd forint hiánya van a város költségvetésének, ez a szocialista városvezetés felelőssége.
A miniszterelnök évértékelője kapcsán azt mondta, nem önmagában az illegális határátlépőkkel, hanem  politikusokkal van a baj, akik összekeverik a különböző jogállású bevándorlókat. Úgy látta, a népszavazási kérdés arra irányul, el lehet-e venni a magyaroktól azt a jogot, hogy véleményt alkossanak arról, együtt akarnak-e élni ismeretlenek tömegével. Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke szerint a bevándorlás 2015-ben valós veszéllyé vált, amely mindenkit foglalkoztat Európában. A bevándorlási veszély nem múlt el, az év első két hónapjában 200 ezer ember érkezett a kontinensre a horvát-szlovén útvonalon - mondta, hozzátette: tavasszal várhatóan újabb nyomás lesz Európán.
Ismertette a kormány határvédelem érdekében tett intézkedéseit, majd elmondta azt is, hogy fennáll a veszély, hogy az európai vezetők fejében a bevándorlók kötelező újraelosztása az egyetlen lehetséges megoldás.
Szerinte a kvóta ráadásul egy lopakodó dolog: először negyvenezer ember önkéntes, majd 120 ezer ember kötelező elosztásáról volt szó, most pedig állandó mechanizmusról. Hozzátette: senki más nem hozhat döntést Európában csak az emberek, őket kell megkérdezni.

KDNP: módosítani kell a népszavazási törvényt
Harrach Péter (KDNP) a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazás kapcsán egyetértett azzal, hogy módosítani kell a népszavazási törvényt, hogy ne alakuljon ki az elmúlt napokban tapasztalt méltatlan helyzet. Ugyanakkor a frakcióvezető azt a kérdést tette volna fel: egyetért-e azzal, hogy a kiskereskedelemben dolgozó 200 ezer embertől elvegyük az egyetlen közös pihenőnapot? Ez elsősorban szociáldemokrata kérés, de ilyen párt hiányában a keresztényszociális párt is megteheti ezt - mondta.
Harrach Péter ennél sokkal fontosabb tartotta a kvótareferendumot, amellyel súlyt adnának a nemzeti törekvéseknek.    
Rogán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben négy baloldali népszavazási kérdés is volt, mindegyikben sikertelen volt az aláírásgyűjtés. Sem én, sem más nem örül annak, hogy amikor az MSZP elindul népszavazási kérdést beadni a választási irodára, akkor mindig balhé van - fogalmazott. 
A miniszter megerősítette: a kormány szerint is módosítani kell a népszavazási törvényt.
A kormány által kezdeményezett kvótareferendumról azt mondta, ma Magyarországnak és egész Európának a már beáramlott és folyamatosan beáramló tömegek kötelező széttelepítése jelenti az egyik legnagyobb veszélyt.
Az európai vezetők ezt nem tekinti demokráciakérdésnek, azt gondolják, hogy meg lehet hozni ezt a döntést az emberek feje felett - tette hozzá, jelezve: a magyar kormány ezt nem így gondolja.

A DK az unióhoz fordul az MNB-törvény ügyében
A Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Unióhoz fordul a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény tervezett módosítása miatt - közölte Molnár Csaba ügyvezető alelnök. A DK politikusa, EP-képviselője bírálta, hogy a jegybank alapítványaihoz juttatott közpénzek már nem számítanának közpénznek.
"A jegybankelnök eddig is úgy költötte a magyarok adóforintjait műtárgyakra, csodazongorákra és luxusingatlanokra, mintha a sajátja lenne, de eddig legalább pereskedéssel megtudhattuk, mire ment el a pénz" - fogalmazott, hozzátéve: felháborítónak tartják, hogy a "fideszes kevesek" a saját zsebpénzüknek nézik a sokak keservesen befizetett adóforintjait.
Molnár Csaba szóvá tette azt is, hogy az ügyészség elutasította az MNB alapítványainak "luxuskiadásai" miatt tett feljelentését.

Az MSZP a kormányfő felelősségét firtatta a népszavazási kezdeményezése megakadályozásánál  
A szocialista Harangozó Tamás interpellációjában felidézte, hogy 2007. márciusában még méltatta a kormányfő a népszavazás intézményét. Szerinte akkor a magyar köztársaságban valódi demokrácia volt, ma viszont felbérelt verőlegények akadályozzák meg a népszavazási jog gyakorlását, s ehhez az állami szervek asszisztálnak. Azt kérdezte: Orbán Viktor demokratának tartja még magát? Hogyan juthatott oda Magyarország, hogy bőrfejűek erőszakkal akadályozzák meg alapvető jog gyakorlását. Ilyen jövőt képzeltek el Magyarország számára - firtatta és arra is kíváncsi volt, hogy Orbán Viktornak miniszterelnökként és a Fidesz elnökeként mi a személyes felelőssége a február 23-án történtekért. Adott utasítást a népszavazási kezdeményezés leadásának fizikai megakadályozására, a verőlegények kirendelésére? Ha nem, kivizsgáltatja-e milyen szerepe lehetett ebben Kubatov Gábornak, a Fidesz alelnökének, a Fradi elnökének, és miért nem csinál semmit a rendőrség, az állami szervek a történtek láttán? - sorolta kérdéseit.
Tuzson Bence, államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselő 2007.márciusi időpontra hivatkozott, arra, hogy akkor milyen nagy volt a demokrácia. Ugyanakkor csupán fél év telt el azóta, hogy október 23-án megverték az embereket, kiverték a szemüket, és életeket tettek tönkre. Ez volt a nagy demokrácia - mondta.  Hozzátette: elég cinikus, hogy a szocialisták próbálják kioktatni őket. A Fidesz úgy gondolja, a tisztelet kultúrájának kell érvényesülnie, ezt kell támogatni, és olyan szabályoknak kell lenniük, hogy mindenki képes a legyen demokratikus jogait érvényesíteni. Utalt Orbán Viktor kezdeményezésére, miszerint legyen olyan szabályozás - a választási bizottság javaslata alapján-, hogy méltó módon bárki érvényesíthesse  jogait. Szerinte a Fidesznek az ilyen jelenetek nem állnak érdekében. 
A képviselő a választ nem fogadta el, szerinte a kormányfő személyes gyávaságát jelzi, hogy nem mert személyesen válaszolni, a parlament 98 igen, és 45 nem szavazattal elfogadta a választ.

Jobbik: nem egészségügyi reform, hanem kórházrombolás zajlik
A jobbikos Rig Lajos arról beszélt, hogy az egészségügyi rendszer haldoklik és egyértelmű, hogy gyökeres változásokra van szükség. 
A márciusban benyújtani tervezett változtatások, azonban nem tűnnek jó megoldásnak - mondta, és szóvá tette, hogy kiszerveznék a krónikus és ápolási betegágyakat, a betegeket szakápolási otthonokba helyeznék el.
Azt mondta, a kormány nem egészségügyi reformot csinál, hanem kórházrombolás zajlik, azt hajtja végre, mint a korábbi miniszterek Horváth Ágnes, és Molnár Lajos is. 
Miért akarnak olyan intézkedéseket hozni, ami ellehetetleníti a kórházakat. Egyeztettek az érintett egészségügyi szereplőkkel - sorolta kérdéseit a jobbikos politikus. 
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, hogy ha a képviselő jobban utána nézett volna, akkor tudna róla, hogy az egészségügyi államtitkár összehívta a kórházigazgatókat és a fenti javaslatot is elővezette. A kórházigazgatóknak először volt lehetőségük szakmai véleményt mondani az elképzelésekről - mondta, hangsúlyozva: a kormány a betegek érdekéből indul ki. Összegzése szerint vannak olyan krónikus ágyak, amelyek már nem tartoznak közvetlenül a kórházak alapvető funkciójához és nem feltétlenül szükséges annyira az intenzív ellátás. Fontos a rendszerszintű profiltisztítás - jegyezte meg, és kitért arra is, hogy a teljes kórházi ágyszámot nézve ezer lakosra vetítve kétszer akkora nálunk ágyszám, a krónikus ágyszám pedig még magasabb az arány más OECD-országokhoz viszonyítva. 
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 105 igen, 38 nem szavazattal jóváhagyta.

LMP: Fapados erőművet vásárolunk Oroszországtól? 
Az LMP-s Szél Bernadett arra volt kíváncsi, hogy a kormány fapados erőművet vesz Oroszországtól? Szerinte a tervezett paksi bővítés vargabetűi is jelzik, a kabinet egyre kevésbé tudja fenntartani a látszatot, hogy még ad a nukleáris biztonságra. Az ellenzéki képviselő hivatkozott olyan Európai Bizottságtól származó anyagokra, miszerint a megvalósítási megállapodásba a plusz biztonsági berendezéseket elfelejtették beemelni. Úgy látta, nem tettek meg mindent, hogy biztonságos és korszerű atomerőműre szerződjenek. Azt firtatta, megrendelték-e ezeket a berendezéseket, ha igen, a szerződésekben ezek miért nem szerepeltek? Felülvizsgálták-e a szerződéseket, s ha megtették, mennyibe kerül a magyar adófizetőknek? 
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: "lenyűgözi" a képviselő műveltségével, "egy reneszánsz hölgy képe bontakozik ki", aki az atomenergiától egy egészen széles spektrumon át képes képviselni minden ügyet, sőt olyan kérdéseket tesz fel, ami szavai szerint a miniszter "szerény képességeit meghaladja". Azt kérte, részletezze a képviselő, mit ért a passzív biztonsági rendszereken egy atomerőmű esetében, és a független elsőkörös nyomásleeresztő kialakítása mit jelent. A miniszter a leghatározottabban visszautasította, hogy a paksi atomerőmű akár most, akár a jövőben bármiféle biztonsági kockázatot jelent. Szerinte amikor az LMP-s politikus kétségbe vonja a magyar nukleáris ipar teljesítményét, akkor több ezer ember szakértelmét vonja kétségbe. Lázár János rögzítette: a legmagasabb biztonsági követelményeknek felel meg a paksi erőmű, és kulcsra kész atomerőművet fognak vásárolni az orosz féltől. Annak minden hazai, uniós és nemzetközi biztonsági sztenderdnek meg kell felelnie, ha ez nem így lesz, nem fogják átvenni. Jelezte: a különböző technológiák versenyére az orosz partner ezután hirdet tendert.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 106 igen, 13 nem és 22 tartózkodással jóváhagyta.

A Fidesz az LMP agrárelképzeléseiről
A fideszes Pócs János az LMP-s Sallai R. Benedek közelmúltbeli lakossági fórumát idézte fel a amelyen elmondása szerint bírálta az ellenzéki politikus a kormány intézkedéseit, és a résztvevőknek igen sötét képet festett az aránytalanul eloszló agrártámogatásokról. Ugyanakkor a mezőgazdaság teljesítményének stabil emelkedéséről, a hathatós kormányzati segítségről, a vidéki embereknek is lehetőséget kínáló családtámogatási rendszerről nem sok szó esett. Megjegyezte: az elhangzottakkal szemben  nem tudnak olyan földárverésekről amelyen narancs, zöld vagy vörös tárcsákat emelgettek volna. Kitért arra az ellenzéki elképzelésre is, hogy 100 hektár földtulajdon vagy 100 négyzetméter feletti lakóingatlan esetén vagyonadót vezetnének be. Milyen intézkedésekkel segíti a kormány a magyar vidéket? - kérdezte. 
Bitay Márton Örs államtitkár kiemelte: a magyar családok versenyképességének növelése a cél, ezért nekik termőföld tulajdont kell adni. Példaként hozta, hogy az európai agrárgazdaságok a földtulajdonon és a forrásokon nyugszanak. 
Jelezte: közel 290 ezer hektár állami termőföldet adtak haszonbérbe a Földet a gazdáknak program részeként, s eddig 8 ezer gazda átlagosan 30 hektáros területet vásárolt a földértékesítési programban. 
Feltette a kérdést, vajon miben segítene az LMP által javasolt földadó, és miért pont 100 hektárnál húzták meg a határt? 
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: Ki adott parancsot a rendőri adatgyűjtésre a tüntető pedagógusokról? 
Tukacs István (MSZP) arra kérdezett rá: ki adott parancsot azoknak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőröknek, akik két faluban is rákérdeztek az iskolákban a pedagógusok részvételi szándékára a tüntetéseken. Ehhez senkinek nincs joga - szögezte le a politikus. 
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: senki nem adott parancsot a képviselő által említett információk összegyűjtésére, sem az országos, sem a megyei, sem a helyi rendőrkapitányság vezetője. Hangsúlyozta azt is: a rendőrség minden esetben törvényesen jár el az állampolgárok gyülekezési jogának gyakorlását illetően. 
A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 93 igen szavazattal, 31 nem mellett. 

Jobbik: fel kell tárni az állambiztonsági múltat 
Novák Előd (Jobbik) szerint addig nem lehet méltósággal emlékezni a kommunizmus áldozatainak emléknapján mindaddig, amíg nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása, a kommunista vezetők elszámoltatása valamint kitiltása a közéletből, és "luxusnyugdíjaik" megvonása. 
Szorgalmazta az ügynökmúltról szóló, de 2060-ig titkosított mágnesszalagok kutathatóságát, és elmondta: pártja az állami cégek éléről is eltávolítaná az egykori pártállami vezetőket. 
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az emléknap apropója kapcsán emlékeztetett Kovács Béla egykori kisgazda politikus Szovjetunióba hurcolására, oda, ahová - mint fogalmazott - néhány évvel később egy másik Kovács Béla önszántából indult el tanulni, hogy "az ottani párt szervezetei mellett elsajátíthasson bizonyos tudás". Ezt a tudást később, a Jobbik segítségével Brüsszelbe jutva nem a hazája szolgálatába állította - folytatta. 
Az államtitkár emiatt önvizsgálatra szólította fel a Jobbikot. 
A politikus a választ nem fogadta el, ám az Országgyűlés megszavazta azt, 103 igen szavazattal, 30 ellenében, 1 tartózkodás mellett.