Belföld

A magyar tenger végtelen lehetőségei

Balassa Balázs, a balatoni szövetség elnöke szerint a térséget átfogó, az egész tavat érintő fejlesztési koncepcióra van szükség

Az aszályosabb években is nagyobb biztonsággal fogadhatnánk a turistákat, ha a Balaton-vízszint szabályozási maximumát a jelenleginél magasabbra, száztíz centiméterről százhúsz centiméterre emelnénk. Ehhez elengedhetetlen, hogy egy komplett, a parti önkormányzatokkal egyeztetett fejlesztési koncepció készüljön, amely magában foglalhatja a vízszintemelés miatti fejlesztéseket és az önkormányzati igényeket – hangsúlyozta lapunknak Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke.

Balaton 20150206
A Balaton nem feszített víztükrű medence, ezért rendkívül nehéz feladat a víz szinten tartása (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Az érintett önkormányzatokat tömörítő szövetség elnökeként azt mondta, sem a feltételek, sem a tervek nem adottak ahhoz, hogy a Balaton-vízszint szabályozási maximumát száztíz centiméterről százhúsz centiméterre emeljék. Mit értett ez alatt?

– A jelenlegi állapotok alapján nem támogatható a vízszint azonnali emelése, mert elmaradtak már azok a fejlesztések is, amelyeknek meg kellett volna előzniük az előző, az 1990-es évek végén a vízszint száz centiméterről száztíz centiméterre történő megemelését. A Balaton vízszintszabályozásának megváltoztatását megelőző környezetvédelmi engedélyezési eljárás során 1997-ben kilenc önkormányzat élt kifogással, és az akkor jelzett problémák azóta is fennállnak.

– Melyek ezek?

– Az alacsonyan fekvő épületek víz alá kerülése, a vízszintemelés okozta belvizek, a csapadéklevezető árkok hiánya és a magas befogadó szint, a berekvíz-átvezetés sűrűsödése, vízrendezési kérdések, part menti elöntések kárigénye. A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek zöme a kilencvenes években az egyméteres mértékadó vízszintre épült ki. Ezek a rendszerek ebből fakadóan nem tudják betölteni a szerepüket, és nagyobb esőzések esetén komoly károk keletkeznek az állami, önkormányzati, de legtöbb esetben a magántulajdonokban.

– Nem véletlen tehát, hogy az 1997-es döntés ellen az önkormányzatok egy része tiltakozott, talán éppen azok, amelyeknél több az eladott, a parttól elvett, közvetlenül a vízzel érintkező, vagy éppen a vízből feltöltéssel kihasított magánterület?

– Ez komoly gondokat jelent. Azt fontos megjegyezni, hogy a Balatoni Szövetség a megoldásokat keresi, hiszen a térség polgármesterei a saját bőrükön tapasztalják a vízszint változásából fakadó gondokat, problémákat. Az aszályosabb években is nagyobb biztonsággal fogadhatnánk a turistákat, ha a jelenleginél magasabban tudnánk tartani a Balaton vízszintjét, de ehhez elengedhetetlen, hogy egy komplett, a parti önkormányzatokkal egyeztetett fejlesztési koncepció készüljön, amely magában foglalhatja a vízszintemelés miatti fejlesztéseket és az önkormányzati igényeket.

– Több mint egy évtizede meghatározták a jogszabályok a parti sétányok kialakításának szükségességét. Miért nem valósultak meg?

– Mert hiányoztak az anyagi források, valamint komoly gondot jelent, hogy a tervezett parti sétányok nyomvonala a legtöbb esetben nem önkormányzati ingatlanon húzódik, ezért első lépésben itt is a tulajdonviszonyokat kell rendezni. Most itt az alkalom, hogy egy komplett, az egész Balatonra kiterjedő fejlesztési koncepció készüljön, talán ennek a közös gondolkodásnak köszönhetően több pénzt is tudnánk mozgósítani. A parti sétányokon kívül komoly igény van újabb kerékpárutak kialakítására vagy a meglévők fejlesztésére. A parti sétányok, kerékpárutak egyben lehetnének partvédő művek is.

– A megemelt vízszint esetén miképpen változhat a Balaton jogi határa, a Balaton területe?

– Ez egyelőre megmaradt megválaszolandó kérdésként. A Balaton nem feszített víztükrű medence, ezért rendkívül nehéz a víz szinten tartása, például huszonhárom centiméterre csökkent le 2004-ben, tavaly pedig százharmincöt centiméteres maximumot mértek. Az utóbbi hónapok bőséges csapadéka miatt tavaly szeptember óta annyi vizet engedtek le a Sió-csatornán, ami elméletben közel egy méterrel emelhette volna a tó vízszintjét.

– Bő egy éve Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter leállította a balatoni halászatot. A nagyüzemi halászat tehát megszűnt, de milyen terveik vannak a horgászturizmussal?

– Elnökségünk számára egyértelmű, hogy a Balatonon a halászat betiltásának célja a horgászturizmus erősítése volt, ugyanakkor elengedhetetlen a halászat leállításából fakadó következmények megnyugtató kezelése és a horgászturizmus feltételeinek megteremtése. Ezért a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. talán legfontosabb feladata az elsősorban őshonos halakra épülő halfauna fenntartása, a horgászok számára a megfelelő mennyiségű hal biztosítása, valamint a halőri hálózat fejlesztése. A rendszeres haltelepítések mellett a nyári időszakban, főleg a horgászturizmus kiszolgálása érdekében plusz haltelepítést végeznek majd. Ezáltal méret alapján azonnal fogható pontyok kerülnek a Balatonba.

– Nyaranta tombol a „hekkláz” a halsütödékben, a köztudottan nem magyar halat hogyan lehetne hazaira váltani?

– Jelenleg a Kis-Balaton déli részének halászatából, valamint a Balaton-melléki tógazdaságokból lehet a helyi sütödéket ellátni. Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy komoly fejlesztésekre van szükség a minőségi horgászturizmus feltételeinek megteremtéséhez. Főleg az északi parton fogalmazódik meg a kérdés, hogy tudunk-e kulturált és szabályos horgászati lehetőséget nyújtani a térségben élő és a horgászat céljából idelátogató horgászok számára.

– Nagyon sok a nádasba bevágott illegális csónakkikötő, horgászhely. Mit terveznek ezek felszámolására?

– Sajnos nagyon kevés a legális csónakkikötők száma. Ezt elsősorban az anyagi források hiányában, valamint a kikötők megvalósítását megelőző engedélyeztetési eljárás évekig tartó folyamatának problémájában látom. Addig, amíg sem a partról, sem pedig a csónakból történő horgászat alapvető feltételeit nem tudjuk megteremteni, addig rákényszerítjük a horgászokat az illegális bejárók létesítésére, használatára. Az északi parton több településen csak a strandokon, illetve a hajókikötőkben tudnak a horgászok a partról horgászni. Ez a lehetőség nyári időszakban még tovább korlátozódik, ezért marad a vízről történő horgászat. A szövetség tervei között szerepel a parttól a mélyvízig húzódó könnyen telepíthető és bontható stégrendszerek kiépítése. A feltételek megteremtése azonban elengedhetetlen pénz nélkül, ezért kezdeményezzük, hogy az elkövetkezendő fejlesztési időszakban a kormány biztosítson uniós forrásokat a balatoni horgászturizmus fejlesztésére.