"A magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején"

Szijjártó szerint furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon. "Ezért megtiltottam minden külképviseleten dolgozó magyar diplomatának és mindenkinek, aki a külügyminisztériumban dolgozik Budapesten, hogy részt vegyen akár Magyarországon, akár külföldön rendezendő román nemzeti ünnepi alkalmakon" - húzta alá Szijjártó Péter.

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.

A bukaresti külügy értetlenül fogadta az eltiltást

A bukaresti külügyminisztérium "meglepődve és értetlenül" vette tudomásul a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium döntését, amellyel megtiltotta a magyar diplomatáknak, hogy részt vegyenek a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett fogadásokon és ünnepségeken. A román külügyminisztériumot a Digi 24 román hírtelevízió reagáltatta csütörtökön a budapesti döntésre. "Egy ilyen döntést nehéz megérteni, annál is inkább, mivel egy ország értékei és nemzeti jelképei iránti tisztelet vitathatatlanul magának az Európai Uniónak és az atlanti közösségnek az alapértékei közé tartozik. Románia mindig is mélyen elkötelezett volt és marad ezen értékek tisztelete mellett" - hangoztatta a Digi 24-hez eljuttatott közleményében a bukaresti külügyminisztérium.

Kelemen Hunor szerint Románia nem tartotta be azokat az ígéreteket, amelyeket az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatban 1918. december elsején a kisebbségi sorba kerülő erdélyi népeknek tett, és csak ha ezeket az ígéreteket 21. századi módon alkalmazza, akkor jöhet el az idő, hogy az erdélyi magyarság másként tekintsen 1918-ra.  A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Maszol.ro portálnak nyilatkozott erről csütörtökön. A politikus szerint a csaknem száz évvel ezelőtt tett ígéretek be nem tartására "normális reakció", hogy "meg kell ugyan adnunk egymásnak a tiszteletet, de ez nem jelenti azt, hogy kölcsönösen tudunk örülni egymás ünnepeinek". 

Kelemen Hunor szerint senkinek sem kell felháborodnia azon, hogy az erdélyi magyarok így gondolnak 1918-ra. Őszinte és tisztességes beszédre van szükség ebben a kérdésben, melyből kiindulva talán el lehet indulni egy olyan úton, amely végén változhat 1918 magyarok általi megítélése. "Száz éve a teljes mértékű anyanyelvhasználat biztosítását ígérték az oktatásban, kultúrában, igazságszolgáltatásban, és ez a 21-ik századra lefordítva azt is jelenti, hogy Székelyföldön második hivatalos nyelvként elismerik a magyart, az ellenőrző könyveket magyar nyelven állítják ki az oktatásban, a hivatalos nyomtatványok többnyelvűek, és még sorolhatnám" - részletezte az RMDSZ elnöke. 

Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képviselői 1918. december elsején tartott gyulafehérvári nagygyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot. A gyulafehérvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek.  Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és - szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva - kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, a román katonai ellenőrzés alá került és az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását már nem sikerült megakadályozniuk.