„A kvótarendszer egészségügyi kockázatot jelent”

Jobbik: Kezdjék meg a magyar-román határzár kiépítését!
A Jobbik azt kéri a kormánytól, hogy haladéktalanul kezdje meg a műszaki határzár kiépítését a magyar-román határon.
Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelt: a szlovén-horvát határon épülő kerítés kényszerpályára sodorja Magyarországot, mert két lehetőség marad az illegális bevándorlóknak. Az egyik, hogy a migránsok megpróbálják erőszakkal áttörni valamelyik határszakaszt, emiatt a politikus az élőerős védelem megerősítését szorgalmazta a déli határokon.
A szóvivő a másik lehetőségnek tartotta, hogy a bevándorlók Románia felé mennek. Kitért arra, hogy a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottsága is olyan információkat kapott, amelyek a román határra nehezedő nyomást valószínűsítik.
Azt mondta, a 453 kilométeres, vagyis a teljes szakaszon meg kell kezdeni az építkezést, mielőtt az embercsempészek bejáratnak egy új útvonalat. Annak is hangot adott, hogy szerinte Románia nem fogja feltartóztatni a migránsokat, hanem a "szerb modellt" követi, azaz simán átengedni őket.
Mirkóczki Ádám szerint ha a kormány politikai tőkét kíván kovácsolni és a megmentő szerepében tetszelegni, akkor nem fog azonnal lépni, megvárja, amíg az embertömegek újra elözönlik az országot.

Szijjártó: a migrációs áramlatot szabályozni lehet
A Szerbiával való határzárral Magyarország bebizonyította, hogy a területvédelem lehetséges, és a migrációs áramlatot szabályozni lehet - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Il Sole 24 Ore olasz gazdasági napilapnak adott interjúban.  "Innen kell újraindulnunk Brüsszelben" - tette hozzá.
A Magyarországnak nincsen szüksége migránsokra, a kvóták abszurdak címmel csütörtökön megjelent interjúban a miniszter az Európába érkező migrációról, a kvótarendszerről, a határzárról, valamint a magyar kormány által javasolt megoldásokról is beszélt.
Kijelentette: "nem vagyunk Németország, Magyarországnak nincsen szüksége migránsokra. A bevándorlókat szétosztó kvóták rendszere abszurd, és soha nem fogják alkalmazni. De a probléma létezik és nagyon súlyos, az Európai Uniónak egyértelmű választ kell adnia a migrációs áramlatra."
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország tiszteli a migránsokat befogadó Németország álláspontját, de "Magyarországnak más elképzelései és más igényei vannak", a kormány a demográfiai válságot a magyar családok támogatásával kívánja megoldani, a munkaerőt pedig a magyar munkanélküliek foglalkoztatásával akarja biztosítani.
Megjegyezte, hogy a Magyarországon tartózkodó bevándorlók - éppúgy mint a Görögországban, Szerbiában, Horvátországban vagy Szlovéniában tartózkodók - nincsenek életveszélyben. "Olyan emberek, akik (...) gazdasági okokból megpróbálnak eljutni Nyugat-Európába, hogy munkát találjanak. De hogy adhatunk munkát annak, aki kövekkel dobálja a rendőreinket?"

 Kormányszóvivő: a szolidaritás fokmérője a részvétel az európai határok védelmében
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az európai szolidaritás fokmérője a többi között az, hogy ki hogyan veszi ki a részét a kontinens határainak védelméből, nem pedig az Európai Unió tervezett kvótarendszerének elfogadása.
A kormányszóvivő az M1 aktuális csatornán csütörtökön azt mondta: az európai szolidaritás működő formájának felmutatása az elsődleges cél. Hozzátette: sokat lehet hallani a szolidaritásról, számon kérik Magyarországon, és a szolidaritás fokmérőjévé a kötelező kvóta elfogadását teszik.
A magyar álláspont az, hogy a kvóta jogtalan, nem fog működni, és komoly veszélyeket rejt magában a migránsok befogadása, ezért kell elutasítani  - közölte.

Az európai szabályokat be kell tartani, és "mi betartjuk őket" - hangsúlyozta a miniszter. "A schengeni egyezmény a külső határok ellenőrzésére kötelez (...) Senki sem érkezhet a határra azt követelve, hogy úgy és akkor lépjen be a területünkre, ahogyan és amikor ő akarja."
A bevándorlóknak az európai tagállamot közötti elosztását célzó kvótarendszert a magyar diplomácia vezetője "abszurdnak, értelmetlennek" nevezte. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány teljesen ellenzi a bevándorlók kötelező elosztását. "A kvóták elfogadhatatlanok, az első regisztrációt szolgáló hot spotok nem léteznek, 30 millió ember akar belépni Európába és mi arról vitázunk, hogyan kezeljünk néhány ezret. Brüsszelben túl nagy az összevisszaság" - fogalmazott.
Szijjártó Péter négy pontban foglalta össze a lehetséges megoldást: a határok védelme, a határokat ellenőrző közös európai erő megteremtése, a Törökországgal, Jordániával, Libanonnal és Irakkal való megállapodás a migránsáradat szabályozására, a szíriai és libanoni válság megoldása és az afrikai országok fejlődésének támogatása.
"Ha Brüsszel nem ad erős és határozott választ, a migránsok a végén destabilizálják az egész kontinenst" - jelentette ki.
Szijjártó Péter közös és pragmatikus európai uniós külpolitikát szorgalmazott a gazdaság támogatására. Alapvetőnek nevezte az Oroszországgal, Fehéroroszországgal, Iránnal és Kínával való kapcsolattartást, megjegyezve, hogy az EU-tagállamok ezzel kapcsolatos kritikái mögött gyakran nemzeti vállalatok érdekei húzódnak.

Political Capital: tovább csökkenhet a bizalom az EU-ban a menekültválság hatására
Tovább csökkenhet a bizalom az Európai Unióban (EU) a menekültválság hatására - állapította meg a Political Capital (PC) a legfrissebb tanulmányában, amelyben az intézet tanulmányában a politikai bizalom természetét és változását vizsgálja. A kutatás azt mutatja, hogy a politikai intézményekbe vetett bizalom jelentősen visszaesett az elmúlt egy évtizedben Európa-szerte. Ennek ugyanakkor nem a válság az egyetlen oka, hiszen a folyamat már jóval a válságot megelőzően megkezdődött. Bár a bizalomvesztés általánosan jellemző, az unió intézményei iránt még mindig erősebb a bizalom, mint a nemzeti kormányok és parlamentek iránt - áll a tanulmányban. Hozzátették: a bizalmi válság tehát nem csupán az EU vonatkozásában megmutatkozó bizalomvesztést jelenti, hanem a képviseleti intézmények iránti bizalom visszaesését nemzetállami és uniós szinten egyaránt.
 A PC tíz pontban foglalta össze megállapításait. Ezek szerint az elmúlt egy évtizedben drámaian csökkent az európai intézményekbe vetett bizalom. Európában ma a bizalmatlanság dominál, a bizalom leginkább azokban az országokban csökkent, amelyeket a gazdasági válság és annak következményei a legsúlyosabban érintettek. A válság azonban a PC szerint nem okolható önmagában: a gazdasági nehézségek csupán felgyorsították a bizalmatlanság növekedését.
Az EU-ba vetett bizalom rendkívül törékeny, ugyanakkor a tanulmány rögzíti: az EU intézményei iránti bizalom mégis magasabb, mint a nemzeti politikai intézmények iránti. A tanulmányból kiderült, hogy Magyarországon idén májusban az emberek 56 százaléka bízott az EU-ban, míg 36 százalék a kormányban, valamivel több mint 30 a parlamentben és kevesebb mint 20 százalék a pártokban.
Az elemzés kitér arra is, hogy "bizarr módon úgy tűnik, az unió állampolgárai azokban az intézményekben bíznak a legkevésbé, amelyeket (közvetlenül vagy közvetetten) maguk választanak". A legkevésbé a nemzeti parlamentekben, kormányokban és pártokban bíznak az európai polgárok, leginkább pedig a hadseregben, a rendőrségben.
A szocio-demográfiai változók általánosságban kevéssé jósolják be a bizalmat. Az iskolázottság kivételt jelent: az alacsony iskolai végzettség jellemzően alacsony bizalmi szinttel jár együtt. A bizalom erősen összefügg a szubjektív jóléttel: akik elégedetlenek az életükkel, azok jellemzően nagyon bizalmatlanok - írták.
A kutató cég a bizalom mértéke szerint négy országcsoportot különböztet meg. Magas a bizalom mértéke a skandináv országokban, Hollandiában és Svájcban. Közepes mértékű a bizalom Belgiumban, Németországban, Észtországban, az Egyesült Királyságban és Írországban. Átlag alatti a bizalmi szint Csehországon, Magyarországon, Olaszországban, Litvániában, Szlovéniában, Spanyolországban és Franciaországban. Bulgária, Ciprus, Lengyelország, Portugália, Szlovákia lakosai esetében a bizalom mértéke extrém alacsony.
A kutatás alapját az Eurobarometer és a European Social Survey közvélemény-kutatások adatai, valamint a menekültválság összeesküvés-elméleti magyarázatait terjesztő Twitter üzenetek és hálózatok elemzése jelentették.

Fónagy: év végégig mintegy 2 milliárd forint lesz a közlekedési többletköltség

A legnagyobb magyar közlekedési vállalatoknak év végéig várhatóan több mint 2 milliárd forintos többletköltségük keletkezik a kialakult migránshelyzet miatt, amiben az elmaradt bevételek is benne vannak - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Fónagy János kiemelte: szeptember 15-ig 1-1,1 milliárd forint volt ez a költség. Elmondta, a feladatok és így a költségek legnagyobb része a MÁV-ra hárult. A vasúttársaságot nemcsak a forgalom növekedése, hanem a Keleti pályaudvar bezárása miatt a nyugat-európai forgalom néhány napos leállása is terhelte. A MÁV-nak mindezek szeptember 15-ig 700-800 millió forintos többletköltséget jelentettek, és év végéig ez, a jelenlegi feladatok figyelembe vételével, duplázódni fog - mondta Fónagy János.

A Volánnak és a fővárosi közlekedési vállalatnak 100-120 millió forintos plusz költsége volt, a Volán több mint 40 busszal, a főváros mintegy 70 busszal vett részt a feladatokban - tette hozzá. Az államtitkár elmondta: a következő időszakban számolni kell azzal is, hogy a kötelező betelepítési kvóta - annak ellenére, hogy Magyarország szerint ez értelmetlen, jogtalan, és esetleg káros - olyan intézkedéseket tesz szükségessé, amelyek anyagi forrásokat is igényelnek.