Belföld
A közös uniós fellépés lehet a megoldás
„Határrendészeti kérdés az ideiglenes határzár” – mondta Orbán Viktor
A kerítést nem emberjogi, nem külügyi, nem a kétoldalú kapcsolatok kérdésének, hanem magyar határrendészeti ügynek tekintjük – jelentette ki tegnap Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint semmi sem írhatja felül azt, hogy minden országnak meg kell védenie a határait az illegális belépőkkel szemben. Hangsúlyozta, a határzár nem Szerbia, a szerbek ellen irányul. Aki jó szándékkal jön hazánkba, az a törvényes határátkelésre lehetőséget teremtő állomásokon is beléphet Magyarországra, s ezeket bővíteni, fejleszteni kívánják. Elmondta, semmi szükség a zöldhatáron való belépésre, aki ezt a törvénysértő utat választja, abban nincs jó szándék.
A kormányfő a határintézkedést azzal is magyarázta, Magyarország harapófogóba került, mert nemcsak délről érkeznek a népvándorlók, hanem a nyugati országok is vissza akarják toloncolni hozzánk az illegális határátlépőket. A miniszterelnök üdvözölte az osztrák–magyar–szerb belügyminiszteri megállapodást, amelyet viszont csak részleges megoldásnak tart, hiszen az sem tudja feltartóztatni a népvándorlást, viszont csökkentheti a nyomást. Hozzátette, a határzár ellenére próbálják fenntartani a kiváló szerb–magyar kapcsolatokat.
Arról is beszélt, Szerbia részéről olyan nagyvonalú, az európai sztenderdeket meghaladó, baráti elbánásban volt része a magyar kisebbségnek az elmúlt időszakban, ami egyáltalán nem általános a Kárpát-medencében. A jó kapcsolatot bizonyítja, hogy a szerb delegáció tagja volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, magyar részről pedig Alexov Lyubomir szerb parlamenti szószóló vett részt a tárgyaláson.
A miniszterelnök üdvözölte, hogy Szerbia gazdaságilag egyre stabilabb helyzetbe kerül. Szerinte a legszebb reményekre ad okot a Belgrád–Budapest vasútvonal megépítése. Mint mondta, hamarosan Eximbank-iroda és kereskedőház nyílik Belgrádban. Úgy vélekedett, 2019-re Törökországból Szerbián keresztül juthatna el hozzánk az orosz gáz. Bejelentette, ötven szerb diák érkezhet ösztöndíjjal Magyarországra, és félmilliárd forintot fordítunk a szabadkai zsinagóga belső felújítására.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is kiemelte, hogy a szerb–magyar kapcsolatok sosem voltak ilyen jók, s ezt nem ronthatja el a határra tervezett kerítés sem. Mint mondta, bár Szerbia nem örül a határzárnak, bízik benne, hogy közös fellépéssel sikerül rendezni a szerb–macedón határon kialakult helyzetet. Közölte, a minap Macedóniából hatszázötven illegális bevándorló határátlépé- sét akadályozták meg. Ezt a munkát magyar és osztrák segítséggel folytatják. Miközben a menekültek Szerbia előtt az uniós határokon is átlépnek, először Szerbia veszi nyilvántartásba őket. Ezért közös, az unióval kialakítandó mechanizmusra van szükség az ügy kezelésében.
A szerb kormányfő a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről elmondta, az illetékes miniszterek július 16-ig dolgozzák össze a kínaiakkal a beruházás dokumentumait. Akár három és fél év múlva megvalósulhat a projekt. A tegnapi közös kormányülésen szóba került a Baja–Szeged–Szabadka vasútvonal, a tiszai folyami határátkelő megépítése is. Kifejtette, harmincöt magyar cég vesz részt a szerbiai privatizációban, és szeretnék, ha nem csak a Vajdaságban jelennének meg a magyar befektetők.
Röviden
Ötszázalékos növekedés a cél
- A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. magyar–szerb üzleti fórumán Orbán Viktor kormányfő elmondta, a kormány azon dolgozik, hogy az ötszázalékos növekedési tartományba kerüljön a gazdaság. A szerbiai magánosításról kifejtette, Magyarország sosem akart előnyöket szerezni külföldön úgy, hogy a helyiek azt nem fogadják örömmel. Nálunk előfordult a privatizáció után, hogy a nemzeti érdekek miatt bizonyos gazdasági területeket vissza kellett vennie az új kormánynak.
- Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök felhívta a figyelmet a Szerbiában végrehajtott fiskális stabilizációra, várakozásaik szerint az idén már nő a szerb bruttó hazai termék, a cél a rövid időn belüli kétszázalékos növekedés.
- Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Glattfelder Béla államtitkár a szerb gazdasági és a pénzügyminiszterrel a magánosításról tárgyalt. Szerbiában ötvenegy cég privatizációját készítik elő.
- A tegnapi közös kormányülés után az infrastrukturális kapcsolatok fejlesztéséről, az oktatási, tudományos és kulturális munkatervről, a szerb európai uniós integráció támogatásáról és a külügyi tárcák egyetértéséről írtak alá nyilatkozatot.
Pártreakciók
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője: Nem a parlament által hétfőn tárgyalandó, a „vasfüggönyről” és a migrációs törvény módosításáról szóló előterjesztésre van szükség, hanem el kell érni, hogy több forrás legyen Európában a menekültügyi hivatalokra, a schengeni határok védelmére, az Europolra.
Jobbik: Egyetlen konkrétum sem hangzott el a szerb határon épülő kerítéssel kapcsolatban. A tanácskozáson egymás iránt hangoztatott feltétlen bizalmat erősen megkérdőjelezi, hogy sajtóhírek szerint a szerb hatóságok illegális menekülteket szállítanak a magyar határhoz.
Széll Bernadett társelnök, LMP: Orbán Viktor miniszterelnöknek a migrációs kérdésben az unióban nem „botrányhősként”, konfliktusokat szítva kellene képviselnie a magyar érdekeket. Arra lenne szükség, hogy a megoldásban érdekelt kormányfőként járjon el, fejlesztve a partnerségi viszonyt a Magyarországot körülvevő országokkal.
Ara-Kovács Attila, a DK külügyi kabinetjének vezetője: Azok után, hogy az 1990 óta alakított demokráciánkat az elmúlt öt évben majdnem lebontották, most még egy újabb vasfüggönyt is építeni akar a kormány.
Fidesz: A magyar-szerb megállapodás újabb fontos lépés ahhoz, hogy megvédjük az országot és az Európai Uniót az illegális bevándorlóktól. Az ellenzéki pártok tegnap is nyilvánvalóvá tették, a bevándorlás pártján állnak, és ha rajtuk múlna, teljesen védtelenül hagynák az országot. Az ellenzékkel szemben a Fidesz ezután is mindent megtesz, hogy megvédje az országot az illegális bevándorlóktól.